Please note…

You are now on the ey.com Magyarország site. To return to the ey.com United States site or other country site, click on the Magyarország (Magyar) link on the upper right of this page, and select your preferred country site.

x
Skip to main navigation

Az új technológiák és médiumok terjedése háttérbe szorítja a globális vállalatok biztonsági szempontjait - Ernst & Young - Magyarország

  • Share

Az új technológiák és médiumok terjedése háttérbe szorítja a globális vállalatok biztonsági szempontjait

-  A válaszadók 72%-a szerint nő a külső fenyegetésekből eredő kockázatok szintje
-  80%-uk könnyen elképzelhetőnek tartja a mobil táblagépek használatát, míg a biztonsági óvintézkedések azonban még kezdetlegesek
-  Az elkövetkező 12 hónapban a felhő alapú számítástechnikához kapcsolódó biztonsági kérdések a legfontosabb prioritások közé tartoznak a finanszírozás tekintetében.

A globális vállalatoknál egyre nagyobb a szakadék az új igények és a biztonsági fenyegetések kezelése között. Ennek oka az új technológiák bevezetése, a vállalat „digitálissá alakítása”, a felhő alapú számítástechnika, valamint a közösségi média egyre inkább mindent átszövő terjedése – olvasható az Ernst & Young által ma közzétett 14. éves Globális Információbiztonsági felmérésben (Global Information Security Risk Survey).

A világszerte 1700 szervezet részvételével készített felmérésben a válaszadók 72%-a vélte úgy, hogy nő a külső kockázatokból eredő fenyegetettség. Ugyanakkor csak mintegy egyharmaduk aktualizálta az információbiztonsági stratégiáját az elmúlt egy évben.

Tekintve, hogy a szervezetek 80%-a használ mobil táblagépeket, vagy elképzelhetőnek tartja azok használatát, és 61%-uk vesz igénybe, vagy tervezi a felhő alapú informatikai szolgáltatások bevezetését az elkövetkező egy éven belül. Úgy tűnik, a biztonsági kockázatok háttérbe szorulnak a gyorsan változó világhoz történő alkalmazkodás közben.

Szabó Gábor, az Ernst & Young Informatikai Kockázatkezelési Szolgáltatások vezetője elmondta: „Egyre több jelentős online szolgáltatásokat nyújtó, szoftveralapú vállalkozás és ágazat van. Mindenhol csak adatokat, információ halmazokat látunk. A megszűnő országhatárokat, a felhő alapú szolgáltatásokat és a felhőn belül létező üzleti modelleket látva a vállalatok azt kérdezik maguktól, hogyan reagáljanak az új és még újabb kockázatokra, és vajon módosítaniuk kell-e stratégiájukat. A rövid távú megoldásokat egy holisztikusabb, a vállalat hosszú távú, stratégiai céljait magában foglaló szemléletnek kell felváltania.”

Finanszírozás

Biztató, hogy a válaszadók 59%-a tervezi az információbiztonságra fordított összegek növelését az elkövetkező egy évben. Csupán 51%-uk mondta azonban, hogy dokumentált információbiztonsági stratégiával rendelkezik.

A megkérdezettek szerint az elkövetkező 12 hónapban a felhő alapú számítástechnikához kapcsolódó biztonsági kérdések a legfontosabb prioritások közé tartoznak a finanszírozás tekintetében. A válaszadók összességében második éve az üzletfolytonosságot nevezték meg a legfőbb finanszírozási prioritásként.

Mobil táblagépek

A táblagépek és az okostelefonok használata a második helyen szerepel a technológiai kihívások fontossági listáján: a megkérdezettek több mint fele nehéz, vagy nagyon nehéz kihívásként jellemezte. Az új, mobiltechnológiák jelentette kockázatok csökkentésére szolgáló intézkedések közül a szabályzatok módosítása és a tájékoztató programok állnak az élen. A biztonsági technikák és szoftver alkalmazása még ritka. A vállalatoknak kevesebb mint fele (47%) használ titkosítást jelenleg.

A felhő és a bizalom

A felhő alkalmazása melletti érvek ellenére sok szervezet még nincs tisztában a felhő jelentésével, és egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy jobban megismerje annak következményeit és kockázatait. 2011-ben a megkérdezettek 48%-a sorolta a felhő alapú számítástechnikát a nehéz, vagy nagyon nehéz kihívások közé, és kevesebb mint 50%-a vezetett be bármilyen óvintézkedést a kapcsolódó kockázatok mérséklésére. A leggyakrabban alkalmazott intézkedés a felhő alapú szolgáltatókkal való szerződéskötés szigorúbb ellenőrzése. Azonban ezt is csak a válaszadók 20%-a alkalmazza, ami a bizalom magas - esetleg túlzó - szintjére utal.

„Úgy tűnik, hogy egyértelmű útmutatás híján sok szervezet elégtelen információk alapján hoz döntéseket, és vagy túl korán, a kockázatok körültekintő megfontolása nélkül költözik át a felhőbe, vagy teljesen elkerüli. Bár sok szervezet már áttért a felhő alapú működésre, ezt sokan közülük vonakodva tették” – mondja Szabó Gábor.

A válaszadók közel 90%-a előnyben részesíti a külső tanúsítást, és közel felük (45%) mondta, hogy a tanúsításnak egyetemesen elfogadott standardon kell alapulnia. „Vannak ugyan olyan szerveződések, amelyek ezért a célért dolgoznak, de nem elegendő külső szervezetekre támaszkodni a felhő alapú számítástechnikához kapcsolódó összes kockázat kezeléséhez” – magyarázza Szabó Gábor. „Ezek a kockázatok jelentős változásokat eredményezhetnek a szervezet működése szempontjából, és kezelésükhöz formális vállalati és informatikai kockázatkezelési eljárásokra van szükség.”

Közösségi média

A legtöbb válaszadó (72%) szerint a kívülről érkező, rosszindulatú támadások jelentik a legnagyobb kockázatot. Az ilyen beavatkozásokhoz felhasználhatják a közösségi médián keresztül a kiválasztott személyeknek küldött, célzott adathalász üzenetekből nyert információkat is.

A közösségi média jelentette potenciális kockázat ellen a szervezetek a jelek szerint keményen próbálnak fellépni. Több mint felük (53%) az érintett oldalakhoz való hozzáférés letiltásával reagált, ahelyett, hogy megpróbálna alkalmazkodni a világban végbemenő változásokhoz, és az egész vállalatra kiterjedő intézkedéseket vezetne be.

Első számú prioritás

A felmérés eredményei szerint csak a válaszadók 12%-ánál szerepel információbiztonsági téma minden igazgatósági ülés napirendjén, és kevesebb mint a fele (49%) gondolta úgy, hogy az információbiztonsági szervezete megfelel a vállalat igényeinek.

Szabó Gábor szerint: „Nem elég pusztán reagálni a történésekre: gyakorlatias, proaktív cselekvésre van szükség. Az igazgatóságnak komolyabban kell vennie az információbiztonságot, és szükség van egy olyan, pontosan definiált stratégiára, amely a felhőben és azon kívül is támogatja a vállalat működését. A legtöbb vállalatnak még sokat kell tennie azért, hogy ez megvalósuljon.

Az informatikai kockázatok hatékony kezeléséhez a szervezeteknek átfogó képpel kell rendelkezniük e terület egészéről. Ez a holisztikus látásmód nyújthat kiindulópontot a vállalatoknak a jelenlegi és a jövőben felmerülő informatikai kockázatok és kihívások felismeréséhez és kezeléséhez.”

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX


A szerkesztő figyelmébe


A felmérésről
Az Ernst & Young 2010. évi Globális információbiztonsági felmérésére 2011 júniusában és augusztusában került sor. A felmérésben 52 országban közel 1700 szervezet vett részt, melyek minden jelentős ágazatot képviseltek.


Az Ernst & Young-ról

Az Ernst & Young egyike a vezető könyvvizsgáló, adó, tranzakciós és üzleti tanácsadási szolgáltató vállalatoknak. 

Világszerte 152.000 munkatársunkat kötik össze cégünk meghatározó értékei és a minőség iránti szilárd elkötelezettségünk. Így segítjük ügyfeleinket, munkatársainkat és szélesebb környezetünket lehetőségeik teljes körű kihasználásában.

További információkért kérjük, látogasson el honlapunkra a www.ey.com címen.

Az Ernst & Young név alatt az Ernst & Young Global Limited nemzetközi hálózatának önálló jogi személyiségű tagjai értendők. Az angliai székhelyű Ernst & Young Global Limited (company limited by guarantee) nem foglalkozik ügyfelek részére történő szolgáltatásnyújtással.

Jelen közleményt az EYGM Limited, az Ernst & Young globális szervezetének ügyfélszolgáltatást ugyancsak nem nyújtó tagja adta ki.

Kapcsolat

Demeter Anna 
PR szakértő
+36 1 451 8265

Back to top