Az emelkedő visszaélési és korrupciós kockázatok ellenére az európai vállalatok túlságosan bizakodóak
A visszaélések előfordulása Magyarországon a második legmagasabb Oroszország után Az Ernst & Young 2011-es Európai Visszaélési felmérése rámutat arra, hogy a megkérdezett cégek munkavállalóinak több mint egyharmada Európa-szerte hajlandó készpénzt, vagy egyéb ajándékot ajánlani egy üzlet elnyeréséért, és a dolgozók csaknem fele egyáltalán nem tud cége korrupcióellenes intézkedéseiről. A korrupciós kockázat jóval magasabb hazánkban, mint a kontinens többi országában.
Hazánkban a vesztegetési és korrupciós kockázat jelentős, a magyar válaszadók 75%-a (ellentétben a 62%-os európai átlaggal) úgy véli, hogy a vesztegetés széles körben elterjedt a magyar üzleti életben, 45%-uk szerint pedig saját ágazatában is bevett gyakorlat a szerződések elnyerése érdekében (az európai átlag 28%). A munkavállalók tradicionálisan leginkább Görögországban (44%) és Oroszországban (39%) alkalmaznak készpénzes megvesztegetést, míg ez Norvégiában a legkevésbé valószínű (6%). A felmérésben résztvevők kétharmada elismeri, hogy a vesztegetés és a korrupció széles körben elterjedt, és 40%-uk szerint e téren növekedés történt a gazdasági visszaesés miatt.
A magyar vállalatokra - így a vezetésre is - továbbra is nagy nyomás nehezedik a pénzügyi teljesítménnyel kapcsolatban (hazánkban ez az érték 2011-ben 80%, míg az európai átlag 75%). A válaszadók szerint ezen nyomásokra a vállalatok vezetősége többségében költségmegszorítással reagál, amit tovább növeli a vesztegetési és korrupciós kockázatokat.
A munkavállalói felmérés csalódottságot mutat a vezetés etikátlan magatartással kapcsolatos toleranciája miatt
A 25 európai országban készített felmérés az üzemi alkalmazottaktól a csúcsvezetőkig több mint 2300 munkavállalót kérdezett meg. A válaszadók úgy vélik, a cégvezetés nem kellően hatékony a compliance területén, ám ennél is rosszabb, hogy negyedük nem bízik a vezetőség etikus viselkedésében sem. A megkérdezettek 59%-a biztosra veszi, hogy a felsővezetés különféle dolgokon spórol a célok elérése érdekében; a vezető beosztású válaszadók fele maga is osztozik ebben az érzésben.
Biró Ferenc az Ernst & Young Visszaélés-kockázatkezelési Üzletág vezetője szerint: „A felmérés eredményei Európa-szerte aggodalomra adnak okot, különösen a felsővezetők körében. A csalás, vesztegetés és korrupció terén tapasztalható önelégültség és számos vállalat költségcsökkentési kezdeményezései együttesen további veszélyeket teremtenek. Az olyan új szabályozások mellett, mint az Egyesült Királyság Vesztegetés-ellenes törvénye - amelyek szigorúbb végrehajtási jogkörrel ruházzák fel a szabályozókat - elsősorban a vezetőknek kellene nagyobb elkötelezettséget mutatniuk tetteikben az etikus magatartás iránt, beleértve a vállalati költségvetéssel és a fegyelmi intézkedésekkel kapcsolatos nehéz döntéseket is.”
Az alkalmazottak nem készültek fel a kockázatokra
Számos vállalatnak többet kellene tennie a szilárd és hatékony vállalati megfelelési környezet létrehozásáért. A munkatársak tudatossága a korrupcióellenes politika vonatkozásában nagyon alacsony. Közel 80%-uk nem kapott vesztegetés vagy korrupcióellenes képzést, és csak egyharmaduk gondolja úgy, hogy a korrupcióellenes politika egyértelmű iránymutatást tartalmaz. Az eredmények országonkénti lebontásából is figyelmeztető adatok derülnek ki. Az Egyesült Királyságban csupán a munkavállalók 26%-a. Franciaország és Németországban kevesebb, mint 20%-a kapott korrupcióellenes képzést, annak ellenére, hogy a jogi szabályozás az utóbbi években koncentrált korrupcióellenes erőfeszítéseket tesz.
Magyarországon a korrupcióellenes törekvések általánosságban növekednek, ám bőven van mit javítani a vállalati csalás-és korrupcióellenes programok minőségén és mélységén. 2009 óta számos csalásellenes intézkedéssel kapcsolatban csökkent a figyelem hazánkban, beleértve a külső ellenőrzést, a magatartási kódexeket és a szigorúbb belső kontrollt.
Csalódott munkavállalók, a felelősök keresése
Európában a munkavállalók a vezető testületeket és a felsővezetést tartják felelősnek a megfelelő vállalati magatartás létrehozásáért és végrehajtásáért. A megkérdezettek több mint háromnegyede úgy gondolja, hogy a cégek vezető testületeit kell személyesen felelőssé tenni a szervezetükben előforduló csalással, megvesztegetéssel és korrupcióval kapcsolatban.
Az alkalmazottak csalódottságát mutatja az is, hogy jelentősen megnőtt az igény a hatékonyabb szabályozási felügyeletek létrehozására. A válaszadók 77 százaléka szeretné, ha a hatóságok és a szabályok többet tehetnének a társasági csalás, megvesztegetés és korrupció kockázatának csökkentése érdekében; ezen a téren a legerősebb reakció azokból az országokból érkezik, amelyeket leginkább érintett a pénzügyi válság. Portugáliában, Írországban, Spanyolországban és Görögországban a válaszadók több mint 80%-a azt szeretne,erősebb felügyeletet. A hazai megkérdezettek pesszimistán látják a magyar szabályozási környezetet, 34%-uk abban sem hisz, hogy a hatóságok hajlandóak a vesztegetési és korrupciós ügyekben vádemelésre. A magyar válaszadók 90%-a úgy véli, hatékonyabb felügyeletre lenne szükség a szabályozók és a kormány részéről, hogy csökkentsék a csalás, vesztegetés és korrupció kockázatát. A munkavállalók fokozott szabályozási környezet iránti igényét tükrözik az újabb intézkedések is, mint például az Egyesült Államokban a külföldi korrupcióellenes gyakorlatról szóló törvény (FCPA).
Az etikus magatartás hatása a vállalat teljesítményére
A kutatás hazai és nemzetközi eredményei szerint a munkavállalók úgy gondolják, hogy az etikus vállalati viselkedés üzleti szempontból is jövedelmező – nagyobb hasznot érhetnek el a tisztességes üzleti magatartást tanúsító vállalatok. Az alkalmazottak határozottan szívesebben dolgoznak etikus magatartásukról híres vállalatoknál, és a válaszadók 45%-a nem hajlandó olyan vállalatnál dolgozni, amely részese volt valamely nagy vesztegetési vagy korrupciós ügynek.
Biró Ferenc következtetése: „A felmérés magyar és európai eredményei figyelmeztetésként értelmezhetőek a hazai vállalatok számára. A számok azt tükrözik, hogy míg itthon nem tapasztalható jelentős javulás a csalásra, megvesztegetésre és korrupcióra adott vállalati reakciókban, addig Európa és a régió számos országában hatékonyabb lett a korrupcióellenes belső szabályzatok és jogszabályok betartatása. A vállalatok felsővezetésének ismételt és folyamatos elköteleződése az etikus üzleti gyakorlat mellett elengedhetetlen, hiszen a visszaélés-ellenes intézkedések terén csökkenő erőfeszítések, és az etikátlan magatartással kapcsolatos folyamatos tolerancia óhatatlanul növeli a csalás, a megvesztegetés és a korrupció kockázatát.”
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A szerkesztő figyelmébe
A felmérésről
2011 első két hónapjában kutatóink összesen 2365 interjút készítettek 25 európai országban telefonon, interneten, vagy személyesen. A megkérdezett személyek tőzsdén jegyzett, multinacionális vagy több mint 1000 embert foglalkoztató vállalatoknál dolgoztak. A felmérés rendelkezésre áll a www.ey.com oldalon.
Az Ernst & Young-ról
Az Ernst & Young egyike a vezető könyvvizsgáló, adó, tranzakciós és üzleti tanácsadási szolgáltató vállalatoknak.
Világszerte 141.000 munkatársunkat kötik össze cégünk meghatározó értékei és a minőség iránti szilárd elkötelezettségünk. Így segítjük ügyfeleinket, munkatársainkat és szélesebb környezetünket lehetőségeik teljes körű kihasználásában.
További információkért kérjük, látogasson el honlapunkra a www.ey.com címen.
Az Ernst & Young név alatt az Ernst & Young Global Limited nemzetközi hálózatának önálló jogi személyiségű tagjai értendők. Az angliai székhelyű Ernst & Young Global Limited (company limited by guarantee) nem foglalkozik ügyfelek részére történő szolgáltatásnyújtással.
Jelen közleményt az EYGM Limited, az Ernst & Young globális szervezetének ügyfélszolgáltatást ugyancsak nem nyújtó tagja adta ki.
