A magyar felsővezetők 30%-a nem utasítana el egy korrupciós ajánlatot
Az Ernst & Young és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közös tanulmánya szerint egy feltételezett korrupciós helyzetben a felsővezetők 30%-a válaszolta azt, hogy nem utasítana el egy korrupciós ajánlatot. Többek között ez is kiderül abból a felmérésből, amely a korrupciós kockázatokat és a cégvezetők korrupcióval kapcsolatos attitűdjét vizsgálta a hazai vállalati szektorban.
Egy gazdaság versenyképességét, fejlődési perspektíváit alapvetően meghatározza intézményi és szabályozási környezete. A magas korrupciós kockázat, a korrupció miatti bizonytalanság aláássa mind a gazdaság versenyképességét, mind a vállalatok közötti szerződéses kapcsolatokat, és a vállalkozások közintézményekkel való kapcsolatait. A korrupció alapjaiban rombolja egy társadalomban a bizalmat.
A kutatásból kiderül, hogy a magyar vállalkozások és közintézmények jelentős része számos eszközzel törekszik a megfelelő, tisztességes üzlet- és ügymenet fenntartására. Belső intézményeket, szabályokat hoznak létre annak érdekében, hogy elősegítsék az adott szervezet integritását biztosító működést.
Etikai kódex és etikai forródrót alkalmazása
A vállalkozások működését, tevékenységét kiszámíthatóvá, átláthatóvá teheti egy etikai kódex kialakítása, ezáltal csökkenthetőek a korrupciós kockázatok. A megkérdezett cégek közel egynegyedének van ilyen szabálygyűjteménye. A nagyobb árbevétel és létszám illetve a tőzsdén való megjelenés valószínűbbé teszi az etikai kódex létezését a vizsgált cégeknél. Az etikai kódexek legjellemzőbb témája a bizalmas információk védelme, a korrupció elkerülésére vonatkozó előírásokat az etikai kódexek csupán 76%-a tartalmaz.
Etikai forródrótot az etikai kódexszel rendelkező vizsgált cégek 33%-a, a válaszadók összesen 11%-a alkalmaz. A kutatás rámutatott arra, hogy a cégen belüli etikai vétségeket 36%-ban bejelentés alapján tárták fel, míg a válaszadók 43%-a úgy nyilatkozott, hogy nem volt etikai vétség a vállalatuknál. Meglepő tény, hogy a feltárt etikai vétségek 33%-ban nem történt semmilyen intézkedés.
Szervezeti tényezők és kockázatok
Egy vállalat szervezeti felépítése és saját, belső szabályai hatékonyan képesek befolyásolni, hogy mekkora eséllyel jelenik meg a korrupció és más tisztességtelen magatartás a beosztottak és a vezetők körében. A vállalatok 83%-a ismerteti dolgozóival a követendő magatartásbeli normákat, etikai értékeket. Ez a tájékoztatás leggyakrabban a munkaszerződésben és/vagy a belépés során szóban történik, így feltételezhető, hogy sok esetben egyszeri és formális tájékoztatásról van szó. A cégek a felfedezett etikai vétségek következményeként ritkán kezdeményeznek rendőrségi feljelentést (15%), gyakoribb az elbocsátás (43%) és a vállalat etikai alapértékeinek nyomatékosítása a dolgozók felé (45%).
A külföldi tulajdonú vállalatok rendszeresen vizsgálják a cég és a dolgozók érdekellentéteit. Az érdekellentétek kezelésének leggyakoribb módszere a másodállások bejelentési kötelezettsége. A vállalatok 17%-ánál működik a belső szabályok betartásának ellenőrzéséért felelős megfelelési osztály, és a cégek 31%-ánál van belső ellenőrzési osztály, vagy belső ellenőr.
A cégek mindössze 11%-a fordít figyelmet arra, hogy azonosítsa a magas korrupciós kockázattal járó kulcspozíciókat. A válaszadók 16%-a szerint vállalatuknál a szakmai tapasztalat és végzettség részleges ellenőrzése mellett is kerülhet valaki kulcspozícióba. A kutatás rávilágított, hogy a vállalatok 27%-ban nem különböztetik meg az eljárásokat a kulcspozícióban lévő munkatársak visszaéléseinek megakadályozására a többi munkavállalónál alkalmazottaktól.
A jogszabályi és intézményi környezet kiszámíthatatlansága
A jogszabályi és intézményi környezet kiszámíthatatlansága, változékonysága és a működés során észlelt anomáliák jelentős korrupciós kockázatot hordoznak magukban. A válaszadók 46%-a szerint a jogszabályi környezet sok kiskaput tartalmaz, ami a jogszabályok egyedi értelmezésére ad lehetőséget.
A gazdasági tevékenységet szabályozó jogszabályi környezet problémáit a vállalkozások százas skálán 61 pontra tették. Leginkább az adminisztratív terhekkel kapcsolatban fejezték ki ellenérzéseiket (78 pont). A vállalatvezetőknek százas skálán a magas adókulcsok (68 pont), az adózást szabályozó jogszabályok (57 pont) és a környezetvédelmi szabályozások (48 pont) jelentik a legnagyobb akadályt.
A megkérdezett vállalatvezetők szerint a személyes kapcsolatoknak jelentős szerepe van az engedélyeztetési eljárásokban, illetve közintézményektől, állami vállalatoktól kapott megrendelések elnyerésében. Általánosnak tekinthető, hogy egy üzleti csoport, saját érdekeinek megjelenítése érdekében, eredményesen nyomást gyakorol a szabályozási környezet kialakítóira – a válaszadók 47%-a számolt be ilyen eset(ek)ről tágabb üzleti környezetében.
Korrupció és reakció
A vállalatok közötti üzleti kapcsolatokban, vagy az állami hivatalok és a vállalatok között lejátszódó ügyeknél a tisztességes és törvényes ügymenet mellett különböző módokon és mértékben kaphat szerepet a korrupció. Viszonylag alacsony (4-13%) azok aránya, akik a korrupciós kínálat megjelenése esetén rendőrséghez fordulnának. Így valóban igaz lehet az a feltételezés, hogy a nyilvánosságra került korrupciós esetek csak a „jéghegy csúcsát” jelentik, az esetek 1/10-e kerül nyilvánosságra, míg 9/10-ük rejtett marad.
A vizsgálatból kapott eredmények egyáltalán nem támasztják alá azt, hogy a közintézmények esetében a korrupció szinte minden kapcsolatot megfertőzött volna. Az üzleti életen belüli korrupció elterjedtsége feltehetően legalább olyan erős, mint a kormányzat és a vállalkozások közötti ügyletek. A korrupciós kockázatok csökkentése sokkal átfogóbb, az üzleti élet egészére kiterjedő, a szervezeti integritást és a tisztességes üzleti magatartást a vállalatok szintjén is elősegítő, illetve kikényszerítő lépésekkel ösztönözhető igazán.
A szerkesztő figyelmébe
Az “Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban - 2010” c. felmérésről
Jelen tanulmány az Ernst & Young vezetésével és a Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közreműködésével készült 2010 novemberében. 300, legalább 50 főt foglalkoztató cég felsővezetője (Menedzser-tulajdonos, vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, gazdasági igazgató, HR Igazgató, logisztikai vezető) vett részt a kutatásban, a következő szempontok alapján:
► Magyar illetve külföldi tulajdonossal rendelkező,
► Árbevétel nagysága szerint: 250 -10 Mrd huf felett
► Foglalkoztatottak száma szerint: 50 - 250 fő felett
► Gazdasági ág szerint: mezőgazdaság, ipar, építőipar, kereskedelem, turisztika, szállítás, egyéb gazdasági szolgáltatás
Az Ernst & Young-ról
Az Ernst & Young egyike a vezető könyvvizsgáló, adó, tranzakciós és üzleti tanácsadási szolgáltató vállalatoknak.
Világszerte 141.000 munkatársunkat kötik össze cégünk meghatározó értékei és a minőség iránti szilárd elkötelezettségünk. Így segítjük ügyfeleinket, munkatársainkat és szélesebb környezetünket lehetőségeik teljes körű kihasználásában.
További információkért kérjük, látogasson el honlapunkra a www.ey.com címen.
Az Ernst & Young név alatt az Ernst & Young Global Limited nemzetközi hálózatának önálló jogi személyiségű tagjai értendők. Az angliai székhelyű Ernst & Young Global Limited (company limited by guarantee) nem foglalkozik ügyfelek részére történő szolgáltatásnyújtással.
Jelen közleményt az EYGM Limited, az Ernst & Young globális szervezetének ügyfélszolgáltatást ugyancsak nem nyújtó tagja adta ki.
