Hat piacformáló erő
Az EY hazai szakemberei hat olyan meghatározó szempontot azonosítottak, amelyek jelenleg is alakítják a piacot. Ezek jelenthetnek kihívásokat, de egyben lehetőségeket is a vállalatok számára, ha szakértői segítséggel megfelelően válaszolnak ezekre.
1. Változó fogyasztói preferenciák
A rendelkezésre álló jövedelem csökkenésével növekszik a gazdaságos árucikkek, például a saját márkás termékek iránti kereslet. Ezekről tízből hat válaszadó gondolja úgy, hogy segítik a megtakarítást. Ennek hatására a prioritások a „fogyassz többet” -ről a „fogyassz jobban” megközelítés felé tolódnak el, mivel a márkák olyan értéknövelő szolgáltatásokat fejlesztenek ki, amelyek ötvözik a személyre szabott célzást a vállalati küldetéssel. A cégeknek kiemelt feladata, hogy az új igényekre válaszoló üzleti modelleket alakítsanak ki, megerősítsék a fogyasztói élményt, és nagyobb hangsúlyt helyezzenek a márkaígéret megkülönböztetésére is.
2. Technológiai változások
A rohamosan fejlődő technológiai megoldások, mint a digitális csatornák, a mesterséges intelligencia (MI), a blokklánc, a virtuális és kiterjesztett valóság alkalmazások mára elmosták a digitális és a fizikai termékek közötti akadályokat, amivel egyszerre optimalizálják a vállalati funkciókat, és új módszereket teremtenek a fogyasztók bevonására. Ennek megfelelően a döntéshozóknak még nagyobb fókuszt kell helyezni a kiberbiztonságra, a technológiai infrastruktúra fejlesztésére, ahogy tisztában kell lenniük azzal is, hogy az MI bevezetésével miként tudják megerősíteni versenyképességüket, és hogyan gyorsíthatják fel az automatizációt, valamint a digitalizációt a szervezetnél.
3. Összetett jogszabályi környezet
A nemzetközi trendeket követve a hazai fogyasztóvédelmi szabályozás is egyre összetettebbé és intenzívebbé válik. A kiterjesztett felelősség arra ösztökéli a márkákat, hogy együttműködjenek a beszállítókkal a jogszabályi megfelelőség érdekében, különben súlyos büntetésekkel nézhetnek szembe, még akkor is, ha a külsős partner felelőtlensége okozza a kárt. Magyarországon küszöbön áll a fogyasztóvédelmi bírságreform javaslat elfogadása, ami a céges költségek látványos emelkedését hozhatja magával 2024-ben. A tervek szerint az alsó bírságsáv a kkv-k esetében a korábbi 15 ezer forintról várhatóan 100 ezer forintra nő, a nagyobb vállalatoknál pedig az alsó határ 1 millió forint, de komolyabb jogsértésnél akár a 3 milliárd forintot is elérheti a büntetés mértéke. Ennek megfelelően az érintett társaságok számára kiemelt fontosságú, hogy körültekintőek legyenek, és folyamatosan megismerjék az új fogyasztóvédelmi elvárásokat, valamint megfeleljenek azoknak.
4. Elköteleződés a fenntarthatóság mellett
A márkák arra törekszenek, hogy átlátható módon oktassák, növeljék és felerősítsék a pozitív társadalmi és környezeti hatásokat, felkarolják a sokszínűséget és a befogadást, válaszul a növekvő fogyasztói aggodalmakra. Ennek megfelelően az ESG-irányelvek stratégiai szintre emelése már elengedhetetlen a fejlődő vállalatoknál, ahogy a körforgásos rendszer kiépítése és optimalizálása, valamint a törekvések eredményességének visszamérése és jelentése is. A cégek környezetbarát tevékenységeinek megtévesztő módszerekkel való „zöld” színben feltüntetése, az úgynevezett „greenwashing” ellen az Európai Unió jogalkotása is fellép, így ezekre a szempontokra is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a piaci szereplőknek.
5. Geopolitikai bizonytalanságok
A geopolitikai és gazdasági zavarok növelni fogják az ellátási láncra nehezedő nyomást, és feszültséget teremtenek az emelkedő anyagköltségek és a fokozódó fogyasztói megszorítások között. A sikeres működés biztosítása érdekében elkerülhetetlen a helyi beszállítói partnerkör kiépítése, a fosszilis energiától való függés szakaszos leépítése, ahogy a termék portfolió egyszerűsítése és a kintlévőségek folyamatos csökkentése is.
6. Ágazati konvergenciák
Ahogy a termékek egyre inkább a szolgáltatások irányába mozdulnak el, és az ágazatok közötti határok elmosódnak, a lehetőségek is a kialakított új képességekre és eszközökre fognak épülni. A vállalatok egyre több innovációt hajtanak végre a társterületeken, például a technológiában, a médiában vagy az egészségügyben, hogy új szintre emeljék a vásárlói élményt és továbbra is relevánsak maradjanak a fogyasztók számára. A döntéshozók nem halaszthatják tovább, hogy a termékekre épített extra szolgáltatásokat vezessenek be, szolgáltatói ökoszisztémákat, partnerségeket alakítsanak ki és „digital first”, vagyis digitális, online fókuszú ajánlatokkal jelenjenek meg a piacon, ha lépést akarnak tartani a konkurenciával.
