Új adatszolgáltatási rendszer könnyítheti a munkáltatók életét, avagy - minden az EMAP projektről

Egy új adatszolgáltatási felület bevezetésével könnyítené meg a foglalkoztatók munkáját a Pénzügyminisztérium. 

Az EMAP, vagyis az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform (EMAP) célja, hogy alapjaiban újítsa meg a foglalkoztatók állami szervek felé történő beszámolási kötelezettségeit. Ennek érdekében egy egycsatornás információs rendszer jöhet létre. 

Az EY már a kezdetekben támogatta a projektet szakértőink bevonásával, hiszen szolgáltatóként mi is arra törekszünk, hogy hatékony folyamatot kövessünk és lehetőségünk legyen hatósági ellenőrzéseknek megfelelően dolgozni.

A projekt indulásáról, alakulásáról, céljairól, valamint a következő állomásairól, tervekről beszélgettünk Tóth Péterrel, a NAV elnöki főtanácsadójával, az EMAP indítójával, valamint Pap Sándorral, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács alelnökével, a kezdeményezés jelenlegi vezetőjével. 

Mi indukálta az EMAP elindulását?

A projekt indulásának a célja a kormány azon szándékának a támogatása volt, hogy csökkenjenek az adóadminisztrációval kapcsolatos költségek a vállalkozások oldalán. 2019-ben az Európai Bizottság támogatásával készült egy átfogó felmérés ebben a témában, amely kimutatta, hogy a munkáltatói szerephez kötődő bevallások, adatszolgáltatások költsége igen jelentős. 

A projekt előkészítésében, az adóadminisztrációs költség felmérésében, valamint az EMAP koncepció kidolgozásában a Pénzügyminisztériumot az EY, valamint a Stratis szakértői támogatták, az érintett államigazgatási szervek és piaci szereplők bevonásával. Interjúk és workshopok nyomán dolgozták ki közösen az új foglalkoztatói adatszolgáltatási koncepció részleteit. 

Az Európai Bizottság finanszírozásában megvalósult a projekt előkészítő szakasza, amelynek keretében elkészült egy javaslat a megváltozott adatszolgáltatási logikának a tényleges működésére. Kialakítottak egy eseménykatalógust, valamint egy adatszótárt, amelyek segítségével meghatározták, hogy milyen eseményeket milyen adattartalommal lehetne adatszolgáltatásként működtetni a jövőben. Esemény lehet például az adott munkavállalóhoz köthető jogviszony változása, egy kifizetés, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, egyéb specifikus munkáltatói adatszolgáltatás különféle hivatalok felé. Az adatszótár emellett arra is szolgál, hogy megadja a fordítókulcsot ahhoz, hogy ezek az események hogyan válnak azokká a mutatókká, amelyekre az államigazgatásnak egyébként szüksége van. 

A projekt alakulása és állomásai

2023 februárjában a kormány úgy döntött, hogy a koncepciónak megfelelő tartalommal és javaslat alapján elindítja az EMAP pilot megvalósításáról szóló projektet. Ez a technikai megoldás részletes kidolgozását és megvalósítását szolgálja, valamint annak ellenőrzését egy szűkebb körben kipróbálva, hogy mennyire működik a vártnak megfelelően ez a fajta adatszolgáltatás, hozza-e azokat az előnyöket, amiket az adminisztrációs teher oldalán ígér, valamint továbbra is minden szükséges információ elérhető-e állami oldalon. Ennek a projektnek lett a vezetője Pap Sándor.

Létrehoztak egy tárcaközi bizottságot a projekt felügyeletére, mivel a projektben érintett szervezetek túlnyúlnak egy adott minisztérium hatáskörén és feladatkörén. A projekt központi szereplői a négy nagy országos hatóság: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Államkincstár, és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, de fontos szerepe van a Digitális Magyarországért Ügynökségnek, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak is a nagy mennyiségű személyes adat kezelése miatt. A tárcaközi bizottság öt munkacsoportot hozott létre, feladatcsoportok mentén tagolva a munkákat. Pap Sándor elmondta, hogy emellett nagyon komoly partnerségre van szükség, hiszen a projekt sikerének elengedhetetlen feltétele a piaci szereplők aktív bevonása, folyamatos visszajelzés kérése. 

A pilotnak két nagy feladata lesz. Az egyik a proof of concept, vagyis annak a bemutatása, hogy egy szűkebb, előre válogatott felhasználói körben az elképzelés és a megvalósítás jól működik. A másik pedig a proof of technology, vagyis annak a bizonyítása, hogy a használt technológia (blockchain, azaz az elosztott főkönyvi technológiák) segítségével megvalósítható a megoldás, amely az első olyan országos hatókörű projekt lenne, amely blockchain technológiát használ.

Jelenleg 2024 második negyedévéig meg kell szülessenek azok a technológiai dokumentumok, amelyek az informatikai fejlesztés alapjául szolgálnak. A fejlesztés eredményeképp létrejövő pilot platform – belső tesztelést követően – 2025. december 1-től állhat üzembe – a részvételre önként jelentkező végfelhasználók körében. A 7-12 hónapos pilot alatt a platform a megszokott és jogszabályilag kötelező adatszolgáltatással párhuzamosan lesz elérhető. Ezt követően lehet levonni a következtetéseket, majd készülhet el az a végleges szoftver, amely – a jelenlegi adatszolgáltatási módok helyett – az eseményalapú adatszolgáltatást biztosítani tudja mindenki számára. 

Egyedülálló technológiai megoldás

Péterék kiemelték, hogy ilyen nagyságrendű egykapusítás jelenleg nincs az államigazgatásban, hiszen egy év alatt több százmilliós nagyságrendben történik a projekt számára releváns esemény, négy különböző állami szerv és a végfelhasználók között. A blockchain technológiának köszönhetően úgy tud kapcsolódni négy országos hatóság a rendszerhez, az államigazgatási folyamatok úgy tudnak végig menni, hogy a hatóságok egyenrangúak maradnak, nincs alá- és fölérendeltség, miközben a felhasználók a rendszer komplexitásából nem vesznek észre semmit.

A szigorú GDPR előírások miatt a blockchain önmagában nem oldotta volna meg a problémát, azonban egy úgynevezett kapcsolótábla közbeiktatása lehetővé teszi, hogy minden adat minden szereplőnél meglegyen, azonban csak azokhoz az adatokhoz férhessenek hozzá, amelyekhez működésüknél fogva jogosultak. „Ennek köszönhetően megvalósulhat egy nagy államigazgatási szerveket összekötő rendszer, amiben nincs főnök.” A rendszertől azt várják, hogy minden szereplőnél így mindig pontosan ugyanazok az adatok legyenek, kiküszöbölve az eddigi konzisztenciazavarokat. Az egyik megoldandó probléma a törléshez való jog biztosítása volt, a másik pedig, hogy hogyan tudják azt megoldani, hogy minden szerv csak azt az adatot lássa, amihez joga van. A blockchain és a kapcsolótábla közös használata ezt teszi lehetővé, hosszútávon garantálva a konzisztenciát is. Az eseményadat kétfelé szakad: az entitás és a tartalmi információ elválik, amiket egy kapcsolótábla-bejegyzés köt össze. E bejegyzések szelektív kezelésével érhető el a törölhetőség és az adatok irányított hozzáférhetősége is, miközben mégis minden szereplőnél ott van minden adat.

Előnyök felhasználói oldalról

Az előkészítő szakaszban az EY közreműködésével a piaci szereplőkkel készített interjúk során az derült ki, hogy végfelhasználói oldalon az egyik legnagyobb probléma a redundancia, többször kell ugyanazt többfelé bejelenteni, illetve sokszor hibás adatokat enged be a rendszer.

Az EMAP projekt megvalósulásával az adatminőség sokkal jobb lesz azáltal, hogy az adatszolgáltatás pillanatában lehet adatellenőrzést végezni, nem enged be a rendszer hibás adatokat, azonnal figyelmeztet probléma esetén. Lehetőség lesz kétoldalú kommunikációra bérszámfejtő szoftver használatával, illetve lesz egy webes felület is azok számára, akik nem kívánják a gépi kommunikációt használni. A cél továbbá az is, hogy mindenki az általa preferált bérszámfejtő programot használva találkozzon ezzel az új rendszerrel, és a bérszámfejtő rendszerek funkcionalitásának fejlesztésével válhatnak feleslegessé bizonyos lépéseket az adatszolgáltatás folyamatában.

Akik pedig nem bérszámfejtő programmal dolgoznak, webes és mobilos felületen tudnak majd eseményalapon is adatot szolgáltatni. Ehhez elkészült már egy illusztráció, amely a NAV Youtube csatornáján tekinthető meg.

Felhasználói oldalról fontos kérdés lehet az ÁNYK sorsa. Péterék jelezték, hogy egy ideig még velünk marad a program, nincs a kivezetésére dátum, de a legvalószínűbb hosszú távú irány a NAV ügyfélkapcsolati felületeinek valamilyen kombinációja lesz. Az EMAP rendszer képes lehet akár a 2023-ban bevezetett e-PELL adatszolgáltatás kezelésére is, hiszen az eseményalapú adattovábbítás során minden szükséges információ rendelkezésre fog állni.

A projekt sikeréhez azonban szükség van a szoftverfejlesztőkkel és végfelhasználókkal folytatott aktív eszmecserére is, hiszen a piaci szereplők őszinte visszajelzései segíthetnek abban, hogy a rendszer részleteit a valós igényeknek megfelelően tudják fejleszteni. Egyik következő lépés a 2024 tavaszára tervezett pár alkalmas kerekasztal beszélgetés, amelynek során tematikusan meg lehet vitatni az eseménykatalógus logikáját, annak illeszkedését a bérszámfejtési tevékenységhez. Tervek szerint ezt élőben közvetítik majd, ahol kommentekkel, kérdésekkel lehet hozzászólni a beszélgetéshez. Mivel a projekt nagyban épít végfelhasználók visszajelzésére, ezért várják azon piaci szereplőknek a jelentkezését, akik akár ezeken a szakmai eseményeken, akár később a pilot projektben szívesen részt vennének.

Jelentkezni az emap@emap.gov.hu email címen lehet.