Kockázatosabb eszközök felé fordulnak a magyarországi cégek

  • Share

Budapest, 2015. május 20., szerda – A fokozódó növekedési elvárások és a gyakran változó piaci környezet késztet egyre több európai céget arra, hogy kockázatosabb bővülési lehetőségek felé forduljon. A hosszú távú adatok alapján azonban a legális és illegális között elhelyezkedő „szürke zónában” való működés nem szolgálja a fenntartható növekedést. A magyarországi cégeken az átlagosnál is nagyobb a növekedési nyomás, így kockázatvállalási hajlandóságuk is erősebb – derül ki az EY Európai Visszaélési kutatásából.

A kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet, a gyakran és gyorsan változó nyersanyag- és devizaárfolyamok, illetve a gazdasági szankciók által meghatározott környezetben mind több vállalatvezető számára jelent logikus üzleti döntést a magasabb kockázatvállalás. Az európai, közel-keleti, indiai és afrikai (EMEIA) régió 38 országában, 3800 nagyvállalati munkatárs körében készített visszaélési felmérés szerint a válaszadók harmada úgy véli, a cégvezetésen folyamatos a nyomás annak érdekében, hogy magas kockázatú piacokon bővítse társasága tevékenységét. A fejlődő piacokon a megkérdezettek 61 százaléka tapasztal széleskörű korrupciót a cégeknél, Magyarországon ez az arány 73 százalék. Az összes válaszadó 37 százaléka szerint jellemző, hogy a vállalatok a valóságosnál kedvezőbb eredményadatokat publikálnak, hazánkban a megkérdezettek 42 százaléka volt ezen a véleményen. A vezető pozícióban dolgozó válaszadók 21 százaléka úgy véli, hogy kedvezőtlen pénzügyi eredményeiket a leányvállalatok nem osztják meg nyíltan a nemzetközi vállalatközponttal. A visszaélések kockázata nem kizárólag a fejlődő piacokon magas. A visszaélés, a vesztegetés és a korrupció minden régióban valós veszélyként jelenik meg.

„Egy cég vezetősége számára komoly csábítást jelenthet, hogy kockázatos útra lépjen a rövid távú növekedésért. A felmérés azonban szoros összefüggést mutat a fenntartható növekedés, illetve a megfelelően kiépített és üzemeltetett compliance funkciók között. Az adatok alapján az elmúlt két évben érdemi bővülést elérő vállalatok közül többen tartották – akár több piacra kiterjedő – belső etikai standardjaikat nagyon jónak, illetve rendelkeztek korrupcióellenes szabályzatokkal” - mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások üzletágának partnere.

Nem egységes ugyanakkor a vesztegetés- és korrupcióellenes szabályzatok belső megítélése. A megkérdezett munkatársak ötöde – az összes válaszadó körében 19 százalék, Magyarországon 21 százalék - szerint ezek ugyanis éppen az üzleti növekedéstől vonják el a levegőt. A felmérés azt mutatja, hogy számos vállalat továbbra sem kezdett hozzá a compliance funkciók kiépítéséhez. A válaszadók 42 százaléka egyáltalán nem tud ilyen irányelvről saját cégénél, több mint harmaduk nem kapott ilyen jellegű oktatást, 24 százalék pedig a névtelen bejelentésekre kialakított rendszerek hiányáról számolt be.

Komoly nyomás nehezedik a magyarországi cégekre, hogy növekedjenek

A kelet-európai átlagnál (52%) itthon 9 százalékkal többen (61%) érzik úgy, a cégvezetéssel szemben elvárás, hogy új bevételi forrásokat teremtsen. Átlagon felüli azoknak a részaránya is, akik szerint nyomás nehezedik a vezetőségre, hogy cégük magas kockázatú piacokon terjeszkedjen. A 29 százalékos kelet-európai értékkel szemben ez az arány itthon 41 százalék.

Magyarországon a válaszadók 42 százaléka látja úgy, hogy az eredmény-kimutatások gyakran a valóságosnál kedvezőbb képet festenek egy-egy vállalat gazdálkodásról. Ez az arány 5 százalékkal magasabb, mint a vizsgált régió egészére vonatkozó adat. A magyarországi cégeknek közel fele rendelkezik antikorrupciós szabályzattal, illetve a megkérdezettek ugyanekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy menedzsmentjük erőteljesen kiáll a korrupcióellenesség mellett.

„Ahhoz, hogy ezekben a mutatókban érzékelhető javulás következzen be, a magyar cégeknek célszerű lenne beépíteniük a működésükbe néhány alapvető folyamatot, amelyek segítik őket a visszaélési kockázatokkal szembeni hatékonyabb védekezésben. A legfontosabb, hogy minden munkatárs számára nyilvánvaló legyen, a vezetőség nem csak a szavak szintjén, hanem a gyakorlatban is elkötelezett az etikus üzleti magatartás mellett. Ennek a tudatosítására alkalmas eszköz lehet a vállalati vesztegetésellenes és antikorrupciós képzések és auditok rendszeresítése. Ebben a tekintetben hosszú út áll még a hazai cégek előtt, de csak az ilyen jellegű képzések terjedése kényszerítheti ki azt, hogy bizonyos alapvető etikai normák a hazai gazdasági életben és a piaci szereplők körében általánosan elfogadottá váljanak” - mondta Biró Ferenc.

A magyarországi válaszadók több mint kétharmada széleskörűnek látja a vesztegetési és egyéb korrupciós ügyeket a hazai üzleti életben. Az így vélekedők részaránya több mint kétszerese a fejlett piacokon mért szintnek, de a régiós értéket is 10 százalékkal meghaladja.


A szerkesztők figyelmébe

Az EY-ról

Az EY a könyvvizsgálat, adó-, tranzakciós és üzleti tanácsadás területén világszerte az egyik vezető szolgáltató. Szakértelmünk, tapasztalatunk és az általunk nyújtott minőségi szolgáltatások jelentősen hozzájárulnak a tőkepiacok és általában a gazdaság iránti bizalom erősítéséhez. Kiemelkedő vezetőink együtt dolgoznak, hogy érintett partnereink felé tett vállalásainkat teljesítsük. Munkánk során így érdemben hozzájárulunk egy jobban működő világ építéséhez munkatársaink, ügyfeleink és közösségek számára.

Az EY név a globális szervezetre, illetve az Ernst & Young Global Limited egy vagy több tagjára utal, amely mind önálló jogi személy. Az angliai székhelyű Ernst & Young Global Limited (company limited by guarantee) nem foglalkozik ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokkal. További információkért kérjük, látogasson el honlapunkra: www.ey.com

 
© 2015 Ernst & Young Kft. / Ernst & Young Tanácsadó Kft.

Minden jog fenntartva.

A jelen anyag célja csak általános tájékoztatás, és nem minősül hivatalos könyvvizsgálói, adó- vagy üzleti tanácsadásnak. Kérjük, keresse fel tanácsadóját, ha specifikus információra van szüksége.

ey.com/hu