Klímakatasztrófa: eljött az alkalmazkodás hajnala

Az éghajlatváltozás hatásai már világszerte érezhetők, a következő évtizedekben pedig gyakoribbá és intenzívebbé válnak. 

Az EU becslései szerint 40%-kal fog csökkeni a felhasználható vízmennyiség Európa déli régióiban és 190 milliárd euró éves gazdasági veszteséget fog elszenvedni a kontinens a klímakatasztrófa miatt. A változás fizikai jeleit hétről-hétre már itthon is tapasztaljuk. 

A hazánkban is pusztító szárazság miatt, az agrárminisztérium becslése szerint az aszálykárral sújtott területek nagysága meghaladhatja az egymillió hektárt, a gazdálkodók közel 2/3-át érintheti. Az alkalmazkodás kora tehát elkezdődött. Ahhoz, hogy a klímakatasztrófát el tudjuk kerülni el kell kezdenünk változtatni. A vállalatok ráadásul a COVID-19 járvány, az ellátási láncok akadozása és az energiaválság miatt már egyébként is nehezített pályán mozognak. Ebben a környezetben a kis döntéseknek is nagy súlyuk és hosszú távú hatásuk van. 

Ezért is tartom személyes küldetésemnek, hogy minél több vállalat vezetője tudjon róla - a klímaválság egy új szakaszába ért, és meg kell kezdjük az alkalmazkodást. Ehhez az első lépés annak a felismerése, hogy már nem elég 360 fokban megvizsgálni egy társaságot, és megnézni, hogy milyenek az ESG (környezeti-, társadalmi és vállalatirányítási) mutatói.

Ehhez pedig be kell azonosítani, hogy az adott szektorban mi az a zöld, társadalmi igényt szolgáló cselekedet, ami piacképes hasznot tud termelni. 

Amint ezt egy cégvezető felismeri, képes lesz arra, hogy elindítsa vállalatát vagy vállalkozását egy társadalmi igényt jobban szolgáló működés irányába, ami hosszú távon nem csak a piacon tartja, de garantálni fogja a folyamatos fejlődést és az iparág formálását.

Az EY Az Év Üzletembere Program egyik különdíját is elnyerő Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom alapítója például felismerte, hogy a termőföld már eléggé szennyezett, és ahhoz, hogy élelmiszert elő tudjuk állítani, szükség van a technológiára. Megfogalmazta azt a célt, hogy egy tiszta és kontrolállt környezetet teremt, ami optimális a paradicsom számára. Tízezer négyzetméterre, grammra pontosan számolják ki, mennyi és milyen tápanyagot adnak a növénynek. Képes volt tehát sikeres vállalkozást építeni azáltal, hogy felismerte, hogyan tud a zöld haszon irányába mozdulni.

Ezt a trendet persze a befektetők is ismerik, amit jól mutat az EY egy friss, nemzetközi tanulmánya. Eszerint tízből kilenc intézményi befektető számára a nem pénzügyi teljesítmény kiemelt szerepet játszik a beruházási döntéseiknél. A felelős cégeket finanszírozó ESG pénzügyi alapok ráadásul csak tavaly 53 százalékkal 2700 milliárd dollárra nőttek.

Mindenki azt várja tehát, hogy a felelősen működő, a klímakockázatokat is értő és azokra érdemben reagáló vállalatok kisebb bizonytalanságot hordoznak, így a beléjük fektetett bizalom – legyen szó akár a befektetőkről, akár a munkavállalókról – nagyobb valószínűséggel fog megtérülni.

Nincs idő várni

Meg kell tehát adni a válaszokat az éghajlatváltozás kihívásaira. Sok hazai vállalat már bizonyította, hogy képes felelősen, hazai és nemzetközi sztenderdeknek megfelelően működni, akár a vállalatirányítási szempontok, akár a társadalmi felelősségvállalás területén. Minden esetben viszont ők sem mérték a karbonlábnyomukat vagy foglalkoztak például kiemelten a gáz- és áramfogyasztásukkal. Az energiahordozók válsága és a klímaváltozás fizikai megjelenése miatt ezeknek a szempontoknak is előtérbe kell kerülniük. Várni, már nincs idő, ráadásul, ahogy eddig is, sajnos az IPCC klímajelentései alulbecslik a klímakatasztrófa évente növekvő trendjeit.

További részletekért hallgassa meg az EY Agenda Podcast kapcsolódó adását az alábbi "play" gombra kattintva, amiben részletesen is beszélgetünk a klímaváltozás hatásairól, a vállalatok szerepéről és lehetőségeiről.