1. fejezet
Globalizáció és kereskedelem
Az automatizálás és additív gyártás ígéretes területek, míg a globális ellátási láncok korántsem mennek olyan jól
A jelenlegi helyzet rámutatott arra, hogy mennyire sérülékenyek lehetnek a globálisan integrált ellátási láncok. Az a modell látszik kifejezetten törékenynek, amelyben a vállalkozás egyetlen szolgáltatóra vagy egy országban koncentrálódó szolgáltatók szűk csoportjára támaszkodik.
Középtávon a jelenlegi helyzet olyan kockázatcsökkentő lépésekre fogja ösztönözni a cégeket, amelyek célja a munkavállalók egészségének nyomon követése, a közvetlen társas interakciók csökkentése, valamint a szellőzőrendszerek és a fizikai korlátok korszerűsítése. A vállalatok versenyelőnyhöz juthatnak olyan új automatizálási technológiák bevezetésével, mint a robotika és az AI.
A válságot követő világban az egészségügyi krízisre adott válasz felgyorsíthatja az átállást olyan technológiai megoldások alkalmazására, mint az additív gyártás (3D nyomtatás), amelyek jelentős előnyöket biztosítanak a sebesség, a költség, a pontosság és az anyagok szempontjából. Ez pedig új vagy átalakított üzleti modelleket kelthet életre nemcsak a gyártásban, hanem a kapcsolódó ágazatokban is, például a logisztika terén. Előidézheti azt is, hogy a vállalkozások a kiszervezett termelést távoli országokról közeli vagy szomszédos országokra helyezik át. Mindez tovább erősítheti az elmúlt években megfigyelhető globalizációellenes tendenciát.
Kapcsolódó tartalom
2. fejezet
Technológia és innováció
Alapvetően megváltozhat az, hogy hol és hogyan dolgozunk.
A válság gyors technológiai alkalmazkodásra fog ösztönözni. A fertőzéstől való félelem miatt sokan a készpénzről a digitális fizetésre térnek át. A társadalmi távolságtartás arra sarkallja a szervezeteket, hogy soha nem látott mértékben éljenek a videokonferenciák, virtuális tantermek és a távorvoslás nyújtotta lehetőségekkel. A távmunkát lehetővé tevő következő generációs technológiák, például a kiterjesztett és virtuális valóság technológiák fejlődése is felgyorsulhat a krízis alatt.
Mivel ezek a megoldások javítják a hatékonyságot, a szervezetek akár a megtartásuk mellett is dönthetnek. Ez a folyamat egész iparágakat alakít majd át, és a munka, a tanulás jellegét is új megvilágításba helyezi. Elképzelhető, hogy a vállalatok ingatlanstratégiájukat és -lábnyomukat is átgondolják, új együttműködési és csapatmunka modellek jelenhetnek meg, a távtanulás pedig újradefiniálhatja az oktatást.
A távmunkát és csapatmunkát lehetővé tevő technológiák ugyanakkor növelhetik az elszigeteltséget és a magányt. A szervezeteknek a technológiai alkalmazkodást kreatív megközelítésekkel kell kiegyensúlyozni, hogy fenn tudják tartani a közösségi érzést, a közös kultúrát. Az olyan technológiák, mint a virtuális és kiterjesztett valóság ebben kulcsszerepet tölthetnek be.
Az egészségügy vészhelyzet elleni küzdelmet segítő új technológiák
A közvetlen társas interakciók minimálisra szorítása a megbetgedésnek megakadályozása érdekében kikövezi az utat az automatizáció előtt.
Egyes országokban robotok fertőtlenítik a szobákat, kommunikálnak a karanténban lévőkkel és gyógyszereket szállítanak. Drónok a közterületeken járőrözve hőképet készítenek, fertőtlenítőszert permeteznek és biztosítják a társadalmi távolságtartás irányelveinek betartását. A kormányok megfigyelési technológiák alkalmazásával követik nyomon a fertőzött személyeket és azonosítják azokat, akik velük kapcsolatba kerültek. A kutatók a gyógyszerek és oltások kutatás-fejlesztéseihez mesterséges intelligenciát és szintetikus biológiát alkalmaznak. 3D nyomtatók egyebek mellett szellőztetőrendszerekhez alkatrészeket, érintésmentes ajtónyitókat nyomtatnak.
A magánélet tiszteletben tartása, az adatokhoz fűződő jogok és az emberi autonómia körüli etikai aggályok miatt e technológiák egy része górcső alá került. A válság idején ezek az aggályok a fogyasztók és a szabályozók körében valószínűleg kevésbé hangsúlyosak és lehetséges, hogy ez az engedékeny etikai gondolkodásmód beépül a köztudatba. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy ezek az etikai kockázatok előtérbe kerülnek és halasztást nem tűrő kérdéssé fejlődnek tekintettel arra, hogy ezeket a technológiákat már széles körben alkalmazzák. Ezek a trendek eltérően alakulhatnak azokban a régiókban, ahol az adatvédelemhez hagyományosan másképp állnak.
Kapcsolódó tartalom
Innováció az új normák tükrében
A szűkmarkú innováció a jelenlegi gazdasági elmozdulás alatt veszélyeztetheti a hosszú távú túlélést és az értékteremtést.
A 2007–2009-es gazdasági világválság transzformatív vállalatok felbukkanását hozta olyan szegmensekben, mint a közösségi és az ún. "gig economy" vagy "hakni" gazdaság, az alternatív valuták. Ez a válság valószínűleg hasonló folyamatokat ösztönöz majd. Miközben néhány nagy szereplő megszorításokkal él és a legértékesebb vásárlóira összpontosít, az ügyes innovátorok olyan olcsóbb, "elég jó" megoldásokkal rukkolhatnak elő, amikre a piac könnyen ráharap.
A visszaesések egyben tehát lehetőséget is kínálnak a vállalkozóknak arra, hogy hatékonyan, nagy üzleti ötleteket valósíthassanak meg. Elérhetővé válnak a legnagyobb tehetségek. Olcsóbbá válnak a támogatási szolgáltatások. Az ingatlanoktól egészen a felszerelési eszközök egész sora szabadul fel, hogy újragondolják a felhasználásukat.
A kockázatitőke-befektetők ugyanakkor szigorúbb feltételekhez kötik a befektetést és a legmeghatározóbb csapatokra összpontosítanak majd. A finanszírozott társaságok magasabb minőségűek lesznek és a kockázati tőke alapú társaságok kisebb konkurenciát jelentenek majd számukra . Az ökoszisztéma fenntartása és építése az innováció szempontjából alapvető fontosságú lesz.
A vállalkozók már az új normákat szem előtt tartva innoválnak. A nagyvállalatoknak ahhoz, hogy részt tudjanak venni és meg tudják ragadni az előnyös lehetőségeket, egyrészt foglalkozniuk kell a rövid távval, másrészt pedig a hosszú távú értékeket is biztosítaniuk kell innováció révén.
3. fejezet
Társadalmi hatások
A biztonsági háló hiányosságai nyilvánvalóvá válnak, a társadalmi elvárások is változnak arra vonatkozóan, hogy ki mit köteles biztosítani
A jelenlegi helyzet rámutat a társadalom egyes szegmenseinek gazdasági sebezhetőségére – és rávilágít arra, hogy néhányunk sebezhetősége mindannyiunkat sebezhetőbbé tesz.
Az Egyesült Államokban és a legtöbb feltörekvő piacon sokaknak nincs egészségbiztosítása – így felmerül a kérdés, hogy megtehetik-e, hogy leteszteltessék magukat. A szolgáltatási ágazatban "haknizó" alkalmi munkaerő magas kockázatnak vannak kitéve, viszont az olyan ellátások, mint például a fizetett betegszabadság, bizonyos piacokon nem elérhetőek, ami aggasztó, hisz a munkavállaló akkor is be fog menni dolgozni, ha nincs jól. A fejlődő világ nagyvárosaiban óriási populációk élnek zsúfolt körülmények között, ahol a megfelelő higiénia alig biztosított, ami megkérdőjelezi az egyes intézkedések, például a társadalmi távolságtartás hatékony betartását.
Ahogy a társadalmak a megelőzésről a járvány enyhítésére helyezték át a hangsúlyt, egyre több probléma látott napvilágot. A távolságtartásra vonatkozó rendelkezések eredményeként sok munkavállaló gyakorlatilag egyik napról a másikra veszíti el az állását, ami jelentős terhet ró a biztonsági hálót jelentő rendszerekre, például a munkanélküli-ellátásra. Az alkalmi munkát végzők különösen kiszolgáltatottak.
Politikusok pártállástól függetlenül gyors ütemben hoznak intézkedéseket a biztonsági háló kialakítása érdekében. Ezek a módosítások akár hosszabb távon is fennmaradhatnak. A vállalatok így egy olyan világban fogják találni magukat, ahol tartósan megváltoztak a munkavállalók és a társadalom elvárásai - és ezzel együtt az is, hogy a vállalatoknak milyen szerep jut a biztonsági háló kiépítésében.
A vállalatok társadalmi szerepének újragondolása
A vállalatokba vetett bizalom szintje az utóbbi években csökkent. Mindez annak ellenére, hogy a fogyasztók és a befektetők elvárják, hogy a cégek proaktív szerepet vállaljanak a társadalmi kihívások kezelésében a béregyenlőtlenségtől kezdve egészen az éghajlatváltozásig. A jelenlegi helyzet kapcsán több szempontból is nagy figyelmet kap a kérdés.
Egyrészt a szervezetk egyes szektorokban aktív szerepet játszanak az egészségügyi vészhelyzet okozta kihívások kezelésében. Az internet és a vezeték nélküli szolgáltatók ingyenes wi-fi hozzáférést biztosítanak, hogy segítsék az otthon dolgozókat. A kiskereskedők a parkolóikat klinikák rendelkezésére bocsátják, hogy akár autóból is elvégezhető legyen a tesztelés. A tech óriások több millió N95-ös maszkot adományoznak a frontvonalon dolgozó egészségügyi szakembknek. Az ilyen látványos lépések öregbítik a vállalat hírnevét és a megtorpant bizalmat is helyreállíthatják.
Másrészt az üzleti vezetőknek nem árt, ha körültekintően járnak el a nagy gazdasági világválság vitatott kérdése, a mentőcsomagok kapcsán. Ugyan a vállalatok ezúttal szimpatikusabb helyről indulnak, különösen oda kell figyelniük a mentőcsomagokat érintő politikai vitákra -, illetve arra, hogy azt követően milyen intézkedéseket hoznak elbocsátásokról, vezetői prémiumokról és hasonló kérdésekről.
A vállalatok és a kormányok közötti fokozott együttműködés eredményeképpen nagyobb szerepet kaphatnak a köz- és magánszféra együttműködések. A cégek aktív szerepvállalása a társadalmi kérdések megoldásában szintén növelheti a fogyasztói elvárásokat. A válságot követően a vállalatoknak fel készülni arra, hogy magasabb szintű társadalmi felelősségvállalás lesz részükről elvárt.
Felkészülés a krízis utáni generációra
A Z generációt követő nemzedék számára a most kialakuló „új normák” lesznek a "normák". Ennek az elmozdulásnak valószínűleg mélyreható hatása lesz.
Azok a gyerekek, akik nem ismerték azt a világot, ami a globális világjárvány előtt létezett, magától értetődőnek fogják venni az azt követő átalakulásokat.
2030-ra mintegy 1,8 milliárd 19 éves vagy az alatti fiatal lesz. Ők semmilyen, vagy csak nagyon csekély tapasztalattal rendelkeznek majd a krízis előtti világról. Felmenőikhez képest ez a generáció valószínűleg nagyon eltérő feltételezéseket és elvárásokat támaszt majd a társadalommal, a technológiával és az etikával, valamint a magántársaságok közjavak biztosításában játszott szerepével kapcsolatban.
Gondoljunk csak azokra az üzleti átalakulásokra, amiket az Y és Z generációk megjelenése váltott ki a vállalati céltól kezdve a fenntarthatóságon, a munkavégzési módokon, a digitális eszközökön át az új üzleti modellek használatáig. A következő átalakulás már a láthatáron van. A leggyorsabban reagáló vállalatok versenyelőnyre tesznek majd szert az olyan területeken, mint például a toborzás, a termelékenység, az innováció és az ügyfelek.
4. fejezet
Viselkedésbeli változások
A társadalomra gyakorolt tartós hatást ugyanolyan nehéz elkerülni, mint megjósolni; a viselkedési közgazdaságtan hasznosnak bizonyulhat a válaszadásban
A félelem és bizonytalanság már most irracionális viselkedést vált ki. Ilyen "nyájszellem" vezérelt viselkedés például a WC papír tömeges felvásárlása is. A felhalmozás alighanem lecseng majd, de milyen tartós hatással lesz az egészségügyi vészhelyzetnek a fogyasztói magatartásra?
A társadalmi távolságtartás nyomán kialakult extrém izoláció vajon létrehoz majd egy olyan új fogyasztói hullámot, ahol a közösségi média helyett a személyes kapcsolatok kerülnek előtérbe? Vajon a halálozások nagy száma és a halandóság fokozottabb tudatosulása arra készteti majd a fogyasztót, hogy az anyagi javak helyett az élmények felé forduljon? Vajon a kockázat mindent átható érzete és a bizonytalanság növeli a kényelmet nyújtó termékek és élmények iránti keresletet?
A cégvezetőknek figyelemmel kell kísérniük ezeket a változásokat, ha igazán meg akarják érteni az ügyfelek új normák szerinti szükségleteit. A viselkedési közgazdaságtan e téren felbecsülhetetlen lehet. Számos szektorban a cégek már bevitték a tárgyalókba és az ügyvezetői irodákba a viselkedéssel kapcsolatos szakértelmet; a krízis utáni világban az ilyen és ehhez hasonló képességek még értékesebbek lehetnek.
Bizalom, polarizáció és információ
Az egészségügyi vészhelyzet egy olyan időszakban ütötte fel a fejét, amikor társadalmunk számos kihívással küzdött. A bizalom szintje alacsony, a polarizáció szintje magas, miközben az idegengyűlölet világszerte egyre nagyobb teret hódit. A történelem során a pandémiák következtében a társadalmi kohézió csökkent és a konfliktusok száma ugrásszerűen megnőtt. Vajon ez a helyzet közelebb hoz minket egymáshoz vagy még jobban eltávolít?
Milyen hatással lehet a krízis erősen polarizált környezetünkre és arra, ahogyan a közösségi médiát észleljük? Ezidáig ezeken a platformokon keresztül értékes tények ugyanúgy terjedtek, mint téves információk. A különböző social media felületek komoly és látható lépéseket tesznek, hogy megakadályozzák a téves információk terjedését – ami kedvezően hathat a hírnevükre.
Összefoglalás
Mint minden válság, a jelenlegi is egyszerre hozza ki a legjobbat és a legrosszabbat az emberekből. Akkor, amikor a vállalatoktól szélesebb társadalmi szerepvállalást vár el a világ, a cégek vezetői példát mutathatnak azzal, hogy foglalkoznak a félrevezető információkkal, küzdenek a bűnbakkeresés ellen és szembenéznek az előttünk álló, halasztást nem tűrő kihívásokkal. Ugyanakkor a globális gazdaságban, a társadalmi normákban, a fogyasztói magatartásban és a technológiák alkalmazása terén végbemenő számtalan változást is figyelemmel kell kísérniük — hiszen ezek a tényezők együttesen alakítják majd ki azt, amit a válság után az új normának nevezhetünk.
