3 perces olvasási idő 14 ápr. 2020
Tőzsdei grafikonok tableten

A részvényesek helyett az igazgatóságok dönthetnek a tőzsdei cégeknél a veszélyhelyzet idején

Szerző

Várszegi Sarolta

EY Law, Senior manager, ügyvéd

A Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda jogásza. Szakterülete az M&A, a társasági jog, a tőkepiaci- és értékpapírjog, a pénzügyi szabályozás és az építési jog.

3 perces olvasási idő 14 ápr. 2020
Kapcsolódó témák Jogi tanácsadás

A nyilvánosan működő részvénytársaságok éves rendes közgyűléseiket jellemzően március, április hónapban tartják meg. Itt kerül sor többek közt az előző üzleti évről készített beszámolók elfogadására és az osztalékfizetésről szóló döntésekre is. A kihirdetett veszélyhelyzetben azonban a közgyűlések megtartása kivitelezhetetlenné vált, hiszen az egészségügyi vészhelyzet kezelésére életbe lépett kormányrendeletek megtiltották az olyan nagyszámú rendezvények és gyűlések tartását, mint amilyenek a nyilvánosan működő részvénytársaságok közgyűlései is.

A húsvét előtt kihirdetett 102/2020 (IV.10) Kormányrendelet azonban választ adott a kialakult helyzetre. A rendelet ugyanis az igazgatóságot, illetve az igazgatótanácsot jogosítja fel arra, hogy döntést hozzon valamennyi közzétett napirendi kérdésben. Ennek megfelelően a naptári évvel megegyező üzleti év szerint, nyilvánosan működő részvénytársaságok beszámolóját 2020. április 30-ig kell elfogadnia az ügyvezetésnek.

Mindemellett a Kormányrendelet lerövidíti a közgyűlési meghívók és a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztések, határozati javaslatok közzétételének idejét. Az érintetteket az esemény előtt mindössze 21 nappal kell meghívni, az előterjesztésekről pedig a közgyűlést megelőző 8 nappal kötelező tájékoztatást adni. A döntés értelmében az igazgatóság ugyancsak eltérhet a már közzétett meghívóban foglaltaktól, ha azt elérhetővé teszi a társaság honlapján.

Az igazgatóságot feljogosítja a Kormányrendelet arra is, hogy a már közzétett határozati javaslatoktól eltérő döntést is meghozzon. Ennek megfelelően maga dönthet a beszámoló elfogadásáról, vagy akár az alapszabály módosítását igénylő kérdésekről is, illetve idén az osztalékról is az igazgatóságok döntenek.
dr. Várszegi Sarolta
EY Law, Senior manager, ügyvéd

A részvényesek utólagos jóváhagyást gyakorolhatnak az igazgatóság közgyűlési napirendbe tartozó döntései felett, feltéve, hogy rendelkeznek az ehhez szükséges minimális szavazatokkal és figyelnek a határidőkre. Az utólagos jóváhagyási joggal a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek élhetnek. Ezen szándékukat 2020. május 31-ig jelezniük kell. Amennyiben az üzleti év eltér a naptári évtől, akkor az igazgatóság beszámolót jóváhagyó és osztalékról döntő határozatának nyilvánosságra hozatalát követő 30 napon belül szükséges ezt megtenniük.

Mivel a határidő jogvesztő, ezért a részvényeseknek figyelniük kell arra, hogy május utolsó napjáig a kérelmük be is érkezzen a társasághoz. Ebben az esetben a veszélyhelyzet megszűnését követő 45 napon belül kell majd annak a közgyűlésnek a meghívóját közzétenni, amelyen a részvényesek az utólagos jóváhagyásról döntenének. Ha az utólagos jóváhagyást nem kezdeményezik a részvényesek határidőben, akkor az igazgatóság által eldöntött osztalék kifizetésre kerülhet. A veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül pedig bármilyen egyéb, az igazgatóság által, a részvényesek helyett meghozott döntés utólagos jóváhagyására lehet közgyűlés összehívását kezdeményezni a szavazatok 1%-ával.

A Kormányrendelet rögzíti továbbá, hogy amennyiben egy nyilvánosan működő részvénytársaság valamely testülete tagjának vagy az állandó könyvvizsgálónak a megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, és a társaság igazgatósága nem hozott e tárgyban döntést, úgy a Kormányrendelet értelmében a megbízatás a veszélyhelyzet lejártát követő soron következő közgyűlésig fennmarad. Amennyiben a közgyűlés korábban valamely döntés meghozatalára feljogosította az igazgatóságot – például saját részvény vásárlásra – és ez a felhatalmazás a veszélyhelyzet alatt jár le és erről az igazgatóság nem dönt, úgy a felhatalmazás ugyancsak meghosszabbodik a veszélyhelyzet lejártát követő soron következő közgyűlésig.

Összefoglalás

Kormányrendeletben döntöttek arról, hogy a veszélyhelyzetre való tekintettel az idei évben rendhagyó módon az igazgatóságok jogosultak dönteni az éves közgyűlés napirendjére tűzött kérdésekben a részvényesek helyett.

A cikkről

Szerző

Várszegi Sarolta

EY Law, Senior manager, ügyvéd

A Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda jogásza. Szakterülete az M&A, a társasági jog, a tőkepiaci- és értékpapírjog, a pénzügyi szabályozás és az építési jog.

Kapcsolódó témák Jogi tanácsadás