ey-kep-amerikai-zaszlo.jpg

Amerikai - magyar adóegyezmény: kinek fontos igazán?

Az Egyesült Államok 2022. július 8-án értesítette Magyarországot, hogy egyoldalúan felmondja a két ország között 1979-ben kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről. Milyen hatása lehet a döntésnek? Mi történne, ha tényleg megszűnne a megállapodás. A podcast vendégei Módos András és Sánta Miklós, az EY nemzetközi adózással foglalkozó partnerei.

Hol adózik egy magánszemély? Hol nem adózik egy társaság? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszol két ország adóegyezménye. Sokan érintettek tehát abban, mi lesz az USA és Magyarország megállapodásának sorsa. Sok esetben ráadásul egy ilyen deal segíti a különböző jogviták rendezését két ország adóhatósága között. 

Kinek éri meg igazán?

Bár az egyezmény mind a két országnak fontos, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az Egyesült Államokból Magyarországra érkező befektetések volumene nagyságrendekkel nagyobb, mint fordítva. Épp ezért - bár vannak különleges finanszírozási struktúrák - alapvetően a jogbiztonság megteremtése miatt inkább érdeke az USA-beli társaságoknak, hogy legyen megállapodás, mint a magyaroknak.

Miért fontos a magyar vállalatoknak?

Az amerikai befektetők két szempont miatt is nagyon kedvező helyzetben vannak. Egyrészt magyar belső szabályok alapján kamat, osztalék és jogdíj kifizetéseken egyáltalán nincs forrásadó. Fordított helyzetben – tehát ha egy hazai cég az USA-ban ruház be, 30%-ot kellene fizetni egyezmény hiányában. Ma az esetekben tehát hatalmas védettséget jelent a deal, hiszen ezt az adót a jogdíj és a kamat esetében például 0%-ra csökkenti.

Ez jól mutatja, hogy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jó megállapodásról van szó, ami ráadásul mindkét fél érdekeit szolgálja. 

Mégis miért mondhatta fel az USA?

Az amerikai állam egyértelműen politikai okokból lépett. A globális minimumadóban képviselt vétó ugyanakkor csak az utolsó csepp volt a pohárban. A hazánkkal kötött megállapodással több gondja is lehetett az amerikai félnek, hiszen korábban megszűnt itthon a forrásadó és jelentősen csökkent a társasági adó is. 

Nem véletlen tehát, hogy a két ország 2010-ben már letárgyalt egy új egyezményt, amit hazánk akkor ratifikált is.

Mi történik 2023. december 31-e után?

Az első lépést az Egyesült Államok már megtette, de nem kell kétségbe esni, hiszen senkinek nem érdeke, hogy megvalósuljon az ex-lex állapot.

A legfontosabb, hogy folytatólagosan, mindenféle szünet nélkül legyen egyezmény a két ország között. Mindenképpen el kell kerülne azt helyzetet, hogy a régi már nem, az új még nem érvényes. Erre több lehetőség is van:

  • Életben marad a jelenlegi egyezmény
  • A két ország elfogadja a korábban letárgyalt egyezményt
  • Születik egy teljesen új egyezmény

Egyik forgatókönyv megvalósítása sem lesz egyszerű – utóbbira pedig kifejezetten kevés az ésély, amit jól mutat, hogy a 2010-ben ratifikált deal újratárgyalása 2000-ben kezdődött, vagyis a letárgyalása nem kevesebb mint 10 évet vett igénybe.

Az esetleges gazdasági hatásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni

Adózás oldalról talán nem lennének drasztikus következményei az ex-lex helyzetnek. Ami miatt viszont ez mindenképpen elkerülendő, hogy a nemzetközi jogban egy ilyen egyezmény léte komoly védettséget biztosít. Egy beruházásnál - például, ha egy amerikai cég azon gondolkozik, hova helyezze ki új gyártósorát érzékelhető versenyhátrányt okoz, ha az adott ország nem, míg a régió egy másik állama rendelkezik egyezménnyel. 

Magyarország tőkevonzóképességének persze ez a deal csak egyetlen kis része a számtalan előny mellett, mint amilyen például az alacsony társasági adó.

Elkerülhető-e az ex-lex helyzet?

Ez minden fél elemi érdeke. A hátralévő másfélév ugyanakkor nagyon rövid idő. Ezért azoknak a cégeknek, akik Magyarországról fektetnek be az Egyesült Államokban, mindenképp foglalkozniuk kell a helyzettel. És itt nem csak a hazai termékekre kell gondolni, mint amilyen a szalámi vagy a túró rudi, hiszen sok nem magyar és nem amerikai vállalat fektet be az USA-ba itthonról. Ezek a 40-50 cég 100 milliárdos értékben járul hozzá a költségvetéshez. Nekik most mindenképpen felül kell vizsgálniuk a működésüket.

Related topics Üzleti tanácsadás Adó

Előadók

Sánta Miklós
Partner, EY Magyarország, Nemzetközi adó- és tranzakciós tanácsadás
Módos András
Associate Partner, Nemzetközi Adótanácsadás, EY Private, EY Hungary

Podcast

Időtartam 35perc 08másodperc