Hogyan teljesítettek a magyar vállalatok a második éves EU taxonómiai jelentés során?

2022-re vonatkozóan a tőzsdén jegyzett és NFRD köteles magyar vállalatoknak mindössze az 55%-a tett közzé EU taxonómia szerinti jelentést. Bár a vállalatok árbevételének átlagosan negyede potenciálisan fenntartható tevékenységből származik, a ténylegesen fenntartható árbevétel aránya csupán 1%.

Az

EU Taxonómia 2020-ban lépett hatályba annak érdekében, hogy meghatározza, egyes gazdasági tevékenységek milyen esetben tekinthetőek környezeti értelemben fenntarthatónak és erre egy közös keretrendszert teremtsen, ezzel irányt mutatva vállalatoknak, befektetőknek és politikai döntéshozóknak. 

A jelentéstétel azokra a pénzügyi piaci szereplőkre vonatkozik, akik pénzügyi termékeket bocsátanak ki, vagy olyan közérdekű szervezetek, amelyek nem pénzügyi jelentéstételre kötelezettek (2 feltételt teljesítenek a következő háromból: több mint 500 alkalmazottal rendelkeznek, árbevételük meghaladja a 12 milliárd forintot, vagy mérlegfőösszegük meghaladja a 6 milliárd forintot). 

A rendelet előírja, hogy a nem pénzügyi vállalatoknak közzé kell tenniük a Taxonómiához igazítható („eligible”) és a Taxonómiához igazodó („aligned”) tevékenységeik esetén a kapcsolódó árbevétel, CAPEX és OPEX arányát. Míg a 2021-es évre csak az eligibility százalékok közlése volt szükséges, a 2022-es évre már igazodási (alignment) vizsgálatot is végeznie kell a kötelezett nem pénzügyi vállalatoknak. 

A pénzügyi vállalatoknak ezzel szemben azt kell bemutatnia, hogy a portfóliójuk mekkora részét teszi ki a Taxonómia szerint fenntarthatónak minősített tevékenységekben való érdekeltségek.

Mit jelent a potenciálisan fenntartható tevékenység?

Az igazítható vállalati tevékenységek nem feltétlenül fenntarthatóak környezeti szempontból, de potenciálisan hozzájárulhatnak a Taxonómiai Rendelet 9. cikkében meghatározott 6 környezetvédelmi célkitűzéshez:

1. Az éghajlatváltozás mérséklése,
2. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz,
3. A víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme,
4. Áttérés a körforgásos gazdaságra,
5. Környezetszennyezés megelőzése és ellenőrzése,
6. Biológiai sokféleség védelme és helyreállítása. 

Az igazítható (eligible) tevékenységek listáját a 2021/2139/EU felhatalmazáson alapuló rendelet tartalmazza. Amennyiben egy gazdasági tevékenység megtalálható ezen a listán, az igazítható tevékenységnek minősül. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az igazítható tevékenységek listája folyamatosan bővül, ahogy az EU Taxonómiát egyre több szektorra terjesztik ki.

Mik a ténylegesen fenntartható tevékenységek?

Egy szervezet esetében az igazítható tevékenységek akkor minősülnek igazodónak (vagyis az EU szerint ténylegesen fenntarthatónak), amennyiben azokat a szervezet oly módon végzi, hogy megfelel az alábbi három feltételnek:

• Lényegesen hozzájárul a hat környezeti célkitűzésből legalább az egyikhez (Lényeges hozzájárulás / Significant contribution)
• Mindeközben nem veszélyezteti jelentősen egyik másik környezeti célkitűzést sem (Jelentős károkozás elkerülése / Do No Significant Harm)
• A tevékenységek végrehajtásának összhangban kell lennie bizonyos minimum szociális biztosítékokkal (megfelel bizonyos emberi jogi egyezményeknek) 

A lényeges hozzájárulás, illetve a jelentős károkozás elkerülésének pontos feltételeit a technikai vizsgálati kritériumok tartalmazzák. Az éghajlatváltozási célokhoz kapcsolódó kritériumokat a 2021/2139/EU felhatalmazáson alapuló rendelet foglalja magába, míg a másik négy környezeti célhoz tartozóakat még nem publikálták az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A 2022-es évre vonatkozóan az érintett vállalatoknak csak az éghajlati célok tekintetében kellett vizsgálnia az igazodás mértékét, ugyanis a másik négy célhoz tartozó rendelet csak 2023. júniusában került elfogadásra.

A Taxonómia szerinti jelentéseknek köszönhetően a vállalatok fenntarthatósági teljesítménye nemzetközi szinten is összehasonlítható. 

EY EU Taxonomy Barometer 2023 

Az EY 2023-ban is elkészítette EU Taxonomy Barometer tanulmányát, amely Európa-szerte vizsgálja az EU Taxonómia rendelet által érintett vállalatok 2022-es pénzügyi évre vonatkozó eredményeit, áttekintve az európai uniós országok és a releváns iparágak jelentéstételi gyakorlatát és a taxonómiai közzétételeket érintő legjelentősebb trendeket.  

A jelentésben 17 ország főbb tőzsdéin jegyzett vállalatait elemeztük, köztük Magyarországot a BUX Index-szel. A jelentésben részt vevő országok az EU bruttó hazai termékének (GDP) mintegy 92%-át teszik ki

Összesen 320 vállalat közzététele került áttekintésre – 265 nem pénzügyi és 55 pénzügyi vállalat. Az NFRD hatálya alá tartozó 338 vállalat közül 320 tett közzé taxonómiai riportot éves jelentésében vagy különálló, nem pénzügyi jelentésében. Legtöbb nem-pénzügyi vállalat – 236 vállalat (89%) – a három KPI közül (árbevétel, CapEx és OpEx) legalább egyet a szabályzatban előírt kötelező sablonok használatával tett közzé. 

Hogyan áll Magyarország nemzetközi összehasonlításban?

Jelenleg 17 magyar vállalat szerepel a BUX indexben. Az NFRD-kötelezett vállalatok közül 6 tett közzé Taxonómia jelentést a kutatás lezárultáig. A továbbiakban a bemutatott KPI-ok a nem pénzügyi vállalatokra vonatkoznak (Magyarország tekintetében 5 vállalat), tekintve, hogy pénzügyi intézeteknél eltérő a riportálandó KPI-ok köre.

Árbevétel 

A vizsgált magyar nem pénzügyi vállalatok tekintetében az árbevétel átlagosan 25%-a potenciálisan fenntartható tevékenységből származik, ugyanakkor a tényleges fenntartható tevékenységek aránya csupán 1%. Ezzel Magyarország a legnagyobb eltéréssel rendelkező országok közé tartozik. A 17 vizsgált ország tekintetében az átlagos igazítható árbevételének aránya 25%, így Magyarország az átlagos szinten teljesít. A ténylegesen igazodó árbevétel aránya átlagosan 8%, amihez képest a hazai átlag érték elmarad.

Tőkeberuházások (CapEx)

Nemzetközi szinten az igazítható tőkeberuházások arányának átlaga 34%. Magyarország ezen mutató tekintetében 19%-os értékkel az utolsó három ország között szerepel (Hollandia 13%-a és Szlovákia 0%-a mellett).

Az átlagos igazodó tőkeberuházások aránya 14% a vizsgált országok tekintetében.  Magyarország 4%-kal a legalacsonyabb átlagos aránnyal rendelkező országok közé tartozik ugyanezen mutató alapján (ezt magyarázza, hogy nincsen egyáltalán igazodás a Mobilitás és Technológia, Média és Távközlés ágazatokban). 

Működési kiadások (OpEx)

A vizsgált országok tekintetében a működési kiadások több, mint egynegyede (átlagosan 28%-a) került potenciálisan környezeti szempontból fenntartható tevékenységre elköltésre. Ezzel szemben a magyarországi érték átlagosan 9%. A ténylegesen igazodó működési kiadások átlagos aránya nemzetközi szinten 12%, míg Magyarországon ez az érték átlagosan 1%. 

A fenti összehasonlítások alapján látható, hogy Magyarország még kezdeti szinten van az EU Taxonómia gyakorlati alkalmazását tekintve a többi vizsgált európai országhoz képest. Bár van potenciálisan fenntartható tevékenységből származó árbevétel és azokhoz kapcsolódó beruházás, kiadás, de az igazodási kritériumok még kis mértékben teljesülnek. 

A legfőbb nehézség elsősorban abból eredhet, hogy a számviteli támogató rendszerek egyelőre nem teszik lehetővé az adatok gyors és Taxonómia elvárások szerinti pontos előállítását. Igazodáshoz olyam széleskörűen még nem elterjedt gyakorlatok szükségesek, mint például a klímakockázati és sérülékenységi vizsgálat. Másfelől a Technikai vizsgálat kritériumai (TSS) magas szintű elvárásokat támasztanak a vállalatokkal szemben, ami uniós szinten is megköveteli a fejlett technológiák meglétét. 

A vállalatok főként CAPEX tekintetében fogalmaznak meg környezetvédelmi célkitűzéseket (pl.: a MOL Csoport 2030-ra a CAPEX minimum 50%-át fenntartható projektekre kívánja fordítani). Ennek oka, hogy elsősorban beruházásokon keresztül lehetséges a gazdasági tevékenységek fenntarthatóvá tétele, ami majd később árbevétel és működési kiadások kapcsán is megjelenik.

Mi várható a továbbiakban?

EU Taxonómia rendelet folyamatos bővülése

Az EU Taxonómia szabályozás kiterjesztésével az igazítható gazdasági tevekénységek listája bővülni fog, így egyre több ágazat esetén kerülnek meghatározásra a fenntarthatósági kritériumok.

A szabályozás szerint 2022-re a hat környezetvédelmi célkitűzésből kettővel kapcsolatban kellett vizsgálni az igazodás mértékét. A 2023-as üzleti évre azonban a kötelezetteknek már mind a hat célkitűzés tekintetében szükséges lesz megtenni a közzétételt. 

A környezeti taxonómia mellett a társadalmi szempontú taxonómia is előkészületben van. 

CSRD hatása

A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) hatása kettős lesz, ugyanis bővülni fog a taxonómiai jelentéstételre kötelezett vállalatok köre, és strukturálni fogja azokat a belső folyamatokat, amelyek a gazdasági tevékenységek igazíthatóságát és igazodását támogatják. 

2024. január 1-től mind a taxonómiai igazíthatóságot, mind az igazodást jelenteni kell a CSRD rendelet hatálya alá tartozó vállalatoknak. Továbbá ettől az időponttól a CSRD hatálya alá tartozó gyógyszeripari vállalatok is kötelezettek lesznek a taxonómia szerinti jelentéstételre. 

A CSRD hatálya alá tartozó vállalatoknak független könyvvizsgálóval kell hitelesíteniük integrált éves jelentésüket, beleértve a taxonómiai jelentéstételt is. Ez megköveteli a vállalatoktól a tevékenységek megfelelő, transzparens és pontos azonosításának, nyomon követésének és jelentésének kialakítását.

Zöld Finanszírozás

Az EU Zöldkötvény Keretrendszer (EU Green Bond Standard) feltétele az EU Taxonómiának való megfelelés, ezáltal már nem csak az NFRD és CSRD hatálya alá tartozó vállalatokat érinti a szabályozás, hanem az e keretrendszer szerinti zöld és társadalmi kötvény kibocsátókat és hitelfelvevőket is. Fenntartható finanszírozási keretrendszerekben szükséges lesz így a kapcsolódó EU taxonómia tevékenységek megjelenítése, éves jelentés során a kritériumoknak való megfelelés bemutatása és külső hitelesítése.