Hatalmas változásokat hoz az új uniós fenntarthatósági irányelv

A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) jelentősen kiterjeszti mind a jelentéstétel elvárt részletezettségét, mind az érintettek körét.

Röviden:

• A CSRD a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló jelenlegi irányelvet (NFRD) módosítja.
• Az érintettek körét jelentősen kiterjesztik: a CSRD minden nagyvállalatra, illetve a szabályozott piacokon jelen lévő kkv-kra is vonatkozik, emellett Európán kívüli vállalatokra is kiterjed.
• A cégek a CSRD értelmében 2024-től kezdik meg a jelentéstételt, a kötelező uniós fenntarthatósági jelentéstételi szabványoknak megfelelően.
• A CSRD szerinti jelentéstétellel párhuzamosan az elkészülő jelentéseket az érintett cégeknek külső féllel hitelesíttetniük is kell.

Az Európai Parlament 2022. novemberében elfogadta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD), amely a korábban hatályos nem pénzügyi beszámolási irányelvet (NFRD) módosítja. A CSRD támogatja az Európai Zöld Megállapodás elnevezésű szakpolitikai intézkedéscsomagot, amely a klímaválság leküzdésével az EU-t modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá hivatott átalakítani, 2050-ig nullára csökkentve az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását.

A CSRD irányelv hatóköre

A CSRD a jelenleg hatályos NFRD hatókörét jelentős mértékben kibővíti, a vállalatok jóval szélesebb körére kiterjesztve azt.  

EU-s társaságok

A CSRD az EU szabályozott piacain jegyzett összes társaságra kiterjed a tőzsdén jegyzett mikrovállalatok kivételével. 

A CSRD emellett olyan nagyvállalkozásokra vonatkozik, amelyek vagy az unió piacán működnek, vagy nem uniós vállalatok EU-ban működő leányvállalatai. A nagyvállalkozás a Számviteli Irányelvben meghatározott fogalom, és olyan szervezetet jelent, amely az alábbi kritériumok közül legalább kettőnek megfelel:

Végül a CSRD a biztosítókra és a hitelintézetekre is kiterjed, függetlenül azok jogi formájától.

Vannak azonban kivételek is a CSRD alkalmazása alól. A legjelentősebb, hogy egy leányvállalat mentesül a CSRD jelentéstételi kötelezettségei alól, amennyiben szerepel az anyavállalat CSRD-nek megfelelő jelentésében. Mint fentebb említettük, a tőzsdén jegyzett mikrovállalatok és a nem jegyzett kkv-k a rendelet hatályán kívül esnek, de önkéntes alapon alkalmazhatják a rendelkezéseket.

Harmadik országbeli társaságok

Az EU piacán jelentős tevékenységet folytató Európán kívüli vállalatok (konszolidált szinten több mint 150 millió euró nettó árbevétel az EU-ban) és amelyek legalább egy (nagy vagy tőzsdén jegyzett) leányvállalattal vagy fiókteleppel rendelkeznek (a nettó árbevétel meghaladja a 40 millió eurót), az EU-ban kötelesek a harmadik országbeli legfelső szintű anyavállalkozás konszolidált szintjén elkészíteni a fenntarthatósági jelentést.

A harmadik országbeli vállalkozás fenntarthatósági jelentésének közzétételéért az uniós leányvállalat vagy uniós fióktelep felelős.

A harmadik országbeli vállalkozások fenntarthatósági jelentéseit külön EU-s jelentéstételi szabványok szerint kell elkészíteni (azaz az uniós vállalatokra vonatkozótól eltérő standardok alapján). A vállalkozás az uniós társaságokra vonatkozó szabványok vagy a Bizottság határozata értelmében azokkal egyenértékűnek minősülő szabványok szerint is elkészítheti a jelentést.

A CSRD célja annak biztosítása, hogy a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt ​​hatásukról (kettős lényegesség elve). Az irányelv szerint a fenntarthatósági jelentésnek „összehasonlíthatónak, megbízhatónak és a felhasználók számára digitális technológiák segítségével könnyen megtalálhatónak és használhatónak kell lennie”.

A jelentett információknak összhangban kell állniuk az EU szabályozásával, beleértve az EU taxonómiát, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek EU-szintű osztályozási rendszerét.

A direktíva a fenntarthatósági jelentéshez kacsolódó felesleges költségek csökkentésére irányul. Célja, hogy a vállalatok költséghatékony módon tudjanak megfelelni a fenntarthatósági jelentéskészítés iránti növekvő igényeknek.

Az uniós fenntarthatósági jelentéstételi szabványok

A vállalatoknak az irányelv szerinti jelentés készítésekor egységes fenntarthatósági jelentési szabványokat kell alkalmazniuk. A fenntarthatósági jelentési szabványok célja az érdekeltek széles köre által támasztott követelményeknek való megfelelés biztosítása. Szem előtt tartják a „kettős lényegesség” elvét, saját jogon figyelembe véve a „hatás lényegessége” és a „pénzügyi lényegesség” önálló perspektíváit, egyúttal közzé téve a mindkét szempontból lényeges információkat is.

A fenntarthatósági jelentési szabványok azáltal biztosítják a jelentett információk minőségét és megfelelőségét, hogy előírják az érthetőség, a relevancia, az ellenőrizhetőség és az összehasonlíthatóság kritériumait, valamint megkövetelik az információk valós  bemutatását. A szabványok emellett a vállalatokra nehezedő aránytalan adminisztratív teher elkerülését is célozzák, többek között azáltal, hogy a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (ISSB) által kidolgozott, a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó globális szabványalkotási kezdeményezéseket.

A szabványok meghatározzák azokat az információkat, amelyeket a vállalatoknak minden fenntarthatósági területtel kapcsolatban közzé kell tenniük, valamint a pénzügyi piaci szereplőkre vonatkozó további közzétételi kötelezettségeket. 

A Bizottság az irányelv bevezetését követően háromévente felülvizsgálja a szabványokat az új fejlemények, például a nemzetközi standardok figyelembevétele érdekében.

A CSRD szignifikáns irányváltást jelent a vállalati beszámolás terén, messzemenő hatást gyakorolva az egyes vállalkozásokra, valamint összességében a fenntarthatósági jelentéskészítés jövőjére Európában és világszerte egyaránt. Az irányelv végrehajtására a vállalatoknak, a szabályozóknak, a standardok megalkotóinak és a könyvvizsgálóknak egyaránt jelentős időt és erőforrást kell összpontosítaniuk, rövid időn belül. A vállalkozásoknak különböző elvárásoknak kell megfelelniük, például:

• A korábbinál több fenntarthatósággal kapcsolatos információt kell nyilvánosságra hozniuk üzleti modelljeikről, stratégiájukról és ellátási láncaikról.
• Olyan információkat kell biztosítaniuk, amelyeket a befektetők össze tudnak hasonlítani az erős fenntarthatósági teljesítményt felmutató vállalatok felé várhatóan tőkét áramoltató cégek adataival.
• Új megközelítést kell alkalmazniuk saját döntéshozatali folyamataikban és abban, ahogyan megosztják az információkat az érdekelt felekkel.

Felkészülés a hatékony bevezetésre

Az irányelv jelentőségét, valamint a felkészülésre fennmaradó időt figyelembe véve a cégeknek már most el kell kezdeniük a felkészülést az irányelv hazai jogba való átültetésére. Fontos, hogy megismerjék annak tartalmát, és mérlegeljék, hogy mit jelentenek a vállalat számára ezek a követelmények a gyakorlatban.

A vállalatoknak át kell gondolniuk, hogyan azonosítják és gyűjtik össze a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat, hogyan kezelik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatokat, hogyan dolgozzák ki a szabályzatokat, célokat és határozzák meg a teljesítménymutatókat, és közben teret kell adniuk az információk relevanciájának újraértékelésére.

Költségek

Az Európai Unióban körülbelül 49 ezer EU-s vállalatnak kell várhatóan fenntarthatósági információkat szolgáltatnia a jövőben, míg jelenleg a jelentéstételre kötelezett cégek száma csak 11 600 darab. Az irányelv célja, hogy „csökkentse a fenntarthatósági jelentéskészítés szükségtelen költségeit a vállalatok számára”, ugyanakkor becslések szerint a felkészülőknél jelentős egyszeri költségek, valamint ismétlődő éves költségek merülnek fel az irányelvnek való megfelelés érdekében.

Az irányelv rávilágít, hogy a vállalatokat már most is egyre növekvő költségek terhelik az érdekelt felek által igényelt fenntarthatósági információk nyújtásához kapcsolódóan. Következésképpen a szabványok használatával a cégek, méretüktől függően, költségmegtakarítást érhetnek el, mivel ezúton kiküszöbölhető a további információigénylés szükségessége.

Az audit bizottságok feladata lesz az új jelentéstételi folyamatok felügyelete és a rendszerek és kontrollok hatékonyságának figyelemmel kísérése.

Az irányelv értelmében az audit bizottságok megnövekedett felelősségi körrel fognak rendelkezni.  Amellett, hogy  figyelemmel kísérik a vállalat fenntarthatósági beszámolási folyamatait és javaslatot tesznek a vállalat által nyújtott fenntarthatósági információk integritásának biztosítása érdekében, feladataik között fog szerepelni továbbá:

• A vállalat belső minőségellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek és belső audit funkcióinak figyelemmel kísérése
• Az éves és a konszolidált fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának ellenőrzés
• A vállalat ügyviteli vagy felügyeleti szervének tájékoztatása a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának eredményéről
• A bizonyosságot nyújtó külső hitelesítők függetlenségének felülvizsgálata és ellenőrzése

A külső hitelesítők szerepe

A jelentéstétel minőségének és megbízhatóságának biztosítása érdekében a törvényes könyvvizsgálónak, a törvényes könyvvizsgálótól eltérő könyvvizsgálónak, vagy egy független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatónak korlátozott szintű bizonyosságot kell adnia a vállalat fenntarthatóságra vonatkozóan jelentett információkról.

Lehetőség van egy későbbi szakaszban észszerű bizonyosság szerzésére is, ami a pénzügyi információkra vonatkozó bizonyosság szintjét jelenti.

Következtetés

A CSRD egységesíti a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételét, így a pénzügyi cégek, a befektetők és a szélesebb nyilvánosság összehasonlítható és megbízható fenntarthatósági információkhoz juthat hozzá. Jelentős állami és magánberuházások szükségesek ahhoz, hogy az EU pénzügyi rendszere fenntartható legyen, és Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. Az Európai Zöld Megállapodás és a fenntarthatósági finanszírozásról szóló cselekvési terv sikeres végrehajtásához elengedhetetlen a pontosabb adatszolgáltatás a vállalatok fenntarthatósági kockázatairól, valamint a környezetre és másokra gyakorolt hatásairól.

A cégeknek rövid idő áll rendelkezésére felkészülni az irányelv átültetésére. Emiatt már most szükséges megkezdeniük az irányelv fenntarthatósági stratégiájukra, vállalati beszámolójukra, belső kontrolljaikra és egyéb kulcsfontosságú üzleti folyamataikra gyakorolt hatásának megismerését. Ezek a nagy horderejű változások minden szektorban széles körben szigorítják a vállalat teljesítményét és pénzügyi helyzetét érintő beszámolást.