A magánegészségügy helyzete Magyarországon

Időben reagálnak a szolgáltatók és a biztosítók a kereslet növekedésére? 

Amagyarok közel kétharmada vesz igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, többségüknek még nincs magán egészségbiztosítása – derül ki az EY 1000 fő bevonásával készült reprezentatív kutatásából. Idehaza leginkább a kórházi ellátás miatt aggódnak az emberek, ezért egy alap biztosítási csomagért akár havi 6 000 forintot is kifizetnének. 

Az elmúlt két évben elképesztő mértékben, közel 20 százalékkal (44-ről 63-ra) bővült a magánegészségügyi rendszert is használó magyarok aránya. A számok tehát egyértelműen bizonyítják, hogy a pandémia hatására több tízezren fordultak a privát szektor felé. Felmérésünk szerint tavaly az aktív dolgozók fele választott ilyen jellegű szolgáltatást. Leggyakrabban a 18-29 év közötti fiatalok (58%), legritkábban pedig az 50 év felettiek (43%) keresnek fel orvost az állami ellátáson kívül. A válaszadók elsősorban a gyorsasággal, kölcsönös bizalmon alapúló orvos-beteg kapcsolattal és minőségi környezettel azonosítják a magánegészségügyet. A piac egyedi momentumhoz érkezett. Egyre többen vesznek igénybe magánegészségügyi szolgáltatásokat, ami új szereplők megjelenését és a szolgáltatók versenyének erősödését hozza magával. Tartós sikereket, ebben a környezetben csak mélyen elemzett és tudatosan végig gondolt stratégiával lehetséges elérni.

Kutatásunk szerint az emberek elsősorban a gyors és egyszerű kapcsolatfelvételt, ill. a vizsgálati eredmények szinte azonnali elérhetőségét várják el a magánegészségügyi szolgáltatóktól. Új ügyfelek megszerzéséhez - különösen a fiatal generáció esetében – ezért kritikus fontosságú lesz a szolgáltatóknak a digitális betegút megfelelő felépítése. 

A fokozódó igény ellenére a magyarok mindössze töredékének (12%) van magán egészségbiztosítása. Ehhez legjellemzőbben továbbra is a munkáltatók által kötött szerződéseken keresztül jutnak hozzá az emberek (50%). A felmérés szerint itthon annak ellenére a lakásbiztosítás (60%) a legelterjedtebb, hogy az otthonukat érintő káreset miatt jóval kevésbé aggódnak a válaszadók (30%), mint a betegségek miatt. Ennek megfelelően a magyarok félelmei és azok biztosítottsága közötti eltérés az egészségbiztosítás esetében a legmagasabb (-49%), ezt követi a munkanélküliség elleni (-25%) és a nyugdíjbiztosítás (-20%).

Nagy változás várható

A lakosság több mint egyharmada nyitott lenne arra, hogy magánegészségbiztosítást kössön. Egy szakorvosi és laborvizsgálatot tartalmazó alapcsomagért 38 százalék legalább havi 6 ezer forintot kifizetne, míg egy átfogóbb, kórházi ellátást is tartalmazó csomagért a válaszadók negyede (27%) akár 10 ezer forint feletti összeget is elköltene havonta. 

A magánbiztosítástól a megkérdezettek elsősorban azt várják el, hogy néhány napon belül kapjanak vizsgálati időpontot (57%), és több helyszínen éjjel-nappal orvosi ügyelet (35%) álljon a rendelkezésükre. A kedvező biztosítási díjak (34%) iránti igény csak ezután következik. Leginkább a fiatalabb korosztály nyitott a magánegészségügyi szolgáltatásokra. Ez a generáció jellemzően más jellegű személybiztosítást nem köt, így egy jól kialakított magán egészségbiztosítási termékkel egy új célcsoportot érhetnek el a biztosítók. 

A válaszadók úgy vélik, egy magán egészségbiztosítás elsősorban (24%) arra szolgál, hogy fedezze a biztosított egészségügyi ellátásának költségeit, valamint a magánszolgáltatásokat ingyenesen vehesse igénybe (21%). Számos válaszadó eközben helytelenül azt feltételezi, hogy akiknek van magánbiztosítása, azok állami ellátásban is gyorsabban részesülnek (9%), illetve nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük (5%).