2022. június 22-én az uniós jogalkotási folyamat újabb mérföldköveként megszületett az Európai Parlament tárgyalási álláspontja a CBAM-tervezetet érintően.

A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism), vagy más néven karbonvám mechanizmus, az „Irány az 55%!” környezetvédelmi csomag szerves része – az Európai Bizottság erre vonatkozó rendelettervezetét 2021 nyarán hozták hivatalosan nyilvánosságra. Ahogy az már korábban bemutatásra került, a CBAM egy klímavédelmi intézkedés, melynek célja, hogy a jelenleg is érvényben lévő kibocsátáskereskedelmi rendszert („EU ETS”) kiterjessze a harmadik országokból importált, magas károsanyag-kibocsátással járó termékekre, amelyekre így a jövőben karbonvámot kell majd fizetni. A fizetési kötelezettség mellett a rendelkezés számos adminisztratív feladatot is ró a gazdálkodókra, illetve azok vámjogi képviselőire.

Mivel a CBAM intézkedést érintő rendelet végleges formája még nem született meg, az utóbbi hetekben több híresztelés is napvilágot látott arról, hogy az intézkedés 2023. január 1-jei bevezetése eltolódhat, ám a jelenlegi hivatalos álláspontok még nem szólnak az átmeneti fázis kezdetének elhalasztásáról. Többek között erről, és az alábbi pontokról döntött az Európai Parlament, amikor 2022. június 22-én elfogadta egységes álláspontját a karbonvám rendelet tervezetéről.  

• A Bizottság által eredetileg javasolt termékek köre kiterjesztésre kerülne. A releváns termékek közé bekerülnének többek között a műanyagtermékek, illetve egyes vegyi anyagok.
• A CBAM átmeneti, adminisztratív fázisa 2023. január 1-től 2026. december 31-ig tartana. Ezt követően, 2027. január 1-től életbe lépne a CBAM végső fázisa, melynek keretein belül a gazdálkodóknak – az adminisztratív kötelezettségeken túlmenően – már fizetési kötelezettsége is keletkezne kvóták formájában.
• Az egyes termékek beágyazott kibocsátásának számításakor figyelembe kell majd venni a „közvetett kibocsátást” is, vagyis azt az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ami az áruk előállítási folyamatai során felhasznált villamos energiának az előállításából származik. Annak számítása során tehát, hogy egy gazdálkodó milyen mennyiségű kvótával lesz köteles rendelkezni, a módosítási javaslat értelmében már nem csak a közvetlen, de a közvetett kibocsátást is szem előtt kell majd tartani.
• A Bizottság által képviselt állásponttól eltérően, az Európai Parlament egy központi CBAM hatóság felállítását szorgalmazza a tagállami szintű CBAM hatóságokkal szemben.

A jogalkotási folyamat következő lépéseként háromoldalú egyeztetés kezdődik az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament között. Amint a rendelet végleges formát ölt – a tervek szerint már az őszi időszakban – megkezdődhet a végrehajtási szabályok megalkotása.