A vámérték kimunkálására vonatkozó szabályokat az egyes tagállamok eltérően értelmezik az Európai Unióban. Magyarországon egyre többször fordul elő, hogy a vámhatóság felülbírálja az importőr által megállapított, ügyleti értéken alapuló vámértéket; emiatt már számos esetben kellett megvédenünk az ügyfeleink által alkalmazott árakat.
Ez történt egy magyar vonatkozású, Európai Bíróság elé került ügyben is (C-187/21), ahol a vámhatóság álláspontja szerint az – egyébként független – felek által alkalmazott ügyleti érték jelentősen eltért a vámhatóság adatbázisában szereplő hasonló áruk adott időszaki statisztikai értékétől, ezért a vámhatóság felülbírálta az importőr által bevallott ügyleti értéket és magasabb vámfizetési kötelezettséget állapított meg.
Az ügy során fény derült arra, hogy ha a vámhatóság más EU-s adatbázisokat, és az érintett gazdálkodó korábbi ügyleteit is felhasználva vizsgálta volna az ügyleti értéket, akkor nem mutatkozott volna jelentős eltérés. Ennek ellenére az Európai Bíróság ítéletében az szerepel, hogy a helyi vámhatóság felülbírálhatja az ügyleti értéket, és nem köteles további adatbázisokat használni; a nemzeti adatbázisok erre a célra elegendők lehetnek, illetve az időszak, amelyet figyelembe vehet, az az importot megelőző és követő 45 nap. Mindazonáltal a Bíróság tisztázatlanul hagyta, hogy milyen szempontok alapján lehet eldönteni azt, hogy a nemzeti adatbázis használata elegendő-e az adott esetben.