Az EY név a globális szervezetre, illetve az Ernst & Young Global Limited egy vagy több tagjára utal, amelynek mindegyike önálló jogi személy. Az angliai székhelyű Ernst & Young Global Limited nem foglalkozik ügyfelek részére történő szolgáltatásnyújtással.
Az összes eredmény megtekintése a következőre:
'
'
Nem található eredmény
Általános
Az összes megtekintésePeople
Az összes megtekintéseLegutóbbi keresések
A mindennapokban tapasztaljuk már a klímaváltozás katasztrofális hatásait. Az extrém árvizek, az aszályok, váratlanul érkező viharok kongatják a vészharangot, hogy sürgősen csökkenteni kellene a károsanyag-kibocsátást. Az Európai Unió is nagy lépéseket tesz ezért. Klímapolitikai csomagjának része, hogy iIleték megfizettetésével ösztönzi az importőröket és az EU-n kívüli gyártókat a termékek környezetkímélőbb előállítására. Minél magasabb szén-dioxid kibocsátással jár egy termék gyártása, annál többet kell majd fizetni, ha az Európai Unióba akarják importálni.
A CBAM, közismert nevén a karbonvám valójában egy új illetékfajta, amelyet elsőként Európában vezetnek be. Az Unió ezzel az intézkedéssel a klímavédelem mellett tette le a voksát, ahogy azzal a célkitűzéssel is, hogy 55 százalékkal csökkenjen a károsanyag kibocsátás 2030-ig az 1990-es évhez képest.
Az új illetéket várhatóan valamikor 2023 első felében vezetnék be és annyit már biztosan tudni, hogy a vas, acél, alumínium, műtrágya, cement és elektromos áram importja után kell majd fizetni. Már tárgyalnak ugyanakkor arról is, hogy a polimerekre, hidrogénekre és egyéb vegyi anyagokra is kibővítsék a kötelezettséget. Az EU-nak klímavédelmet támogató célkitűzése továbbá az egyenlő versenyfeltételek biztosítása.
Az Európai Unió egyenlő versenyfeltételeket kíván teremteni. Amit az uniós gyártók egyszer megfizetnek, azt fizesse meg az importőr is, így kiegyenlítve a versenyt.
Plusz terhet jelent a gazdálkodóknak az új intézkedés, amelyre már most érdemes felkészülni. Az adminisztratív kötelezettségek és a riportálási teher felmérése mellett érdemes újra gondolni a termék előállításának részleteit.
Az ellátási lánc felépítésének a vizsgálata, vagy akár a gyártás átszervezése is fontos kérdés lesz, vagy például, hogy milyen technológiai fejlesztéseket lesz érdemes bevezetni, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátást csökkentsék.
Ebben a helyzetben felértékelődik a felkészülés és információgyűjtés mellett a vámjogi képviselők és tanácsadók szerepe is. Utóbbi segítségével azt a problémát is könnyebb megvizsgálni, hogy érdemes-e inkább európai gyártásban és technológiai fejlesztésekben gondolkozni. Mentesülnek ugyanis az illetékfizetés alól az EGT országok, mint például Norvégia, Svájc, Izland, Liechtenstein, akik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét alkalmazzák jelenleg is. Emellett azok a vállalatok is könnyebbségben részesülnek, akik a feladó országban a karbonvámhoz hasonló fizetési kötelezettséget már teljesítettek, az ár így levonható lesz a CBAM illeték árából. Továbbá, az importőröknek sem kell majd illetéket fizetni, ha a szállítmányuk összértéke nem haladja meg a 150 eurót.
További érdekességekért hallgassa meg podcast beszélgetésünket a témáról az alábbi, "lejátszás" gombra kattintva vagy az EY Agenda Podcast Spotify, Apple Podcast csatornáján.
Összefoglalás
A klímavédelem érdekében konkrét lépéseket tesz az Európai Unió, mert a jövőben illetéket kell fizetniük az importőröknek, ha a termék előállítása magas károsanyag kibocsátással jár. Ez adminisztratív és anyagi terhet is jelent a gazdálkodóknak, ráadásul, ha nem fizetik ki a kiszabott illetéket, akkor visszavonhatják az engedélyüket és háromszorostól ötszöröséig terjedő pénzbírságot kell fizetniük. Tudatos tervezéssel, a gyártás és az import szervezésének átgondolásával viszont jelentős költségeket lehet megspórolni, ehhez érdemes tanácsadó segítségét kérni.