5 perces olvasási idő 20 okt. 2020
ey-kep-bagoly-20201019

Hogyan készüljünk fel az adóperekre – és az elkerülésükre?

Szerzők
Heinczinger Róbert

EY Magyarország, Partner, Adótanácsadás

Róbert az EY tranzakciós és üzleti adótanácsadással foglalkozó csapatait vezeti. Több mint 30 éve csatlakozott az EY-hoz és 20+ éve partner.

Séra Gergely

EY Magyarország, Adó- és Jogi Tanácsadás, Partner

Ügyvéd, aki a tárgyalóteremben is otthon van. Sziklamászó a szabadidejében.

5 perces olvasási idő 20 okt. 2020

Ahogy az élet legtöbb területén, az adózás során sem minden fekete és fehér. 

A szabályozás törekszik a lehető legegyértelműbb iránymutatást adni a felmerülő kérdésre, mégis sok a szürkezóna. Ilyenkor a cégeknek döntenie kell, az adóhatóságnak pedig lehetőségében áll ezt a döntést megkérdőjelezni. A vitás helyzetek elkerülhetetlenek, azonban nem mindegy, hogyan közelítünk hozzájuk. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan kell felkészülni egy adóellenőrzésre, és arra is válaszolunk érdemes-e perre menni az adóhatósággal.

Hogyan kerüljük el az adóellenőrzéseket?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal revizorai időről időre bekopogtatnak egy cégnél, hogy megnézzék, a szabályok szerint „játszik-e.”

A nagyvállalatok számíthatnak arra, hogy rendszeresen, nagyjából négyévente felbukkan az adóhivatal, és átfogó ellenőrzést végez.
Heinczinger Róbert
EY Magyarország, Partner, Adótanácsadás

Az adóhatóság a hozzá befolyó számok – pénztárgépek adatai, online számlák, havi bevallások – alapján dönti el, hová küld ki ellenőröket: rendszeresen összehasonlítják a cégek számait, nyereségmutatóit, forgalmát a többiével. Egyre több információt látnak a folyamatosan bővülő adatszolgáltatási kötelezettségnek köszönhetően, ami azt is jelenti, hogy egyre kevésbé jellemző az adóelkerülés, a terület sokat „fehéredett”. Ez remek eredmény – de akkor miért vannak mégis adóperek? Az egyes tranzakciók esetében nem mindig dönthető el egyértelműen, mely adózási csoportba tartoznak, ami a későbbiekben vitára adhat okot. A szándékos visszaélés mellett ez a legfontosabb eredője az ilyen jellegű pereknek.

Ennek elkerüléséért tanácsos „békeidőben” alaposan felkészülni egy esetleges NAV-vizsgálatra – így például a tranzakciókhoz típusszerződéseket készíteni, amivel megelőzhető egy későbbi félreértés. Alapvető a megfelelő adatkezelés is: minden egyes adatot – például az EKAER-bejelentéseket – pontosan kell beküldeni. Érdemes egy belső folyamatot is kialakítani ezzel kapcsolatban: először végig kell gondolni, milyen információk lehetnek relevánsak egy vizsgálat során, és ezeket folyamatosan kinyerni a nagy ügyviteli rendszerekből. Létezik például olyan adat is – mint a katás alvállalkozók listája –, amit utólag nagyon nehéz összegyűjteni, így jó már „menet közben” odafigyelni erre. A megfelelő adatokkal megindokolhatjuk a NAV-vizsgálat során, miért éppen az adott adókategóriához soroltunk egy-egy tranzakciót.

De mit tegyünk, ha mégis bekopogtat a NAV?

Az adóhatóság kétféle vizsgálatot végezhet. Van, amikor adatokat gyűjtenek a revizorok, ránéznek egy-egy adónemre, tranzakcióra. Ilyenkor a folyamat nem vezet adóügyi szempontból lezárt időszakhoz. A másik típusú, amikor az utólagos vizsgálat során meghatározzák, milyen időszakot, milyen adónemet néznek át, és az eljárás végén ezt a periódust adóügyileg lezártnak tekintik – vagy éppen adóhiányt állapítanak meg, bírságot vetnek ki. Ennek függvényében kerülhet sor adóperre.

Megérkezett a NAV szakértője, javában folyik az ellenőrzés – mit tehetünk ilyenkor? Alapvető jelentőségű a gördülékeny, nyitott kommunikáció: beszéljük meg a revizorral, milyen adatokra és mikorra van szükség, és szervezzük meg ezek pontos szállítását. A legjobb, ha cégen belül létrejön egy külön projekt ezzel kapcsolatban, már a vizsgálatot megelőzően.

Érdemes az ellenőrzéseket projektként kezelni, kijelölt, a teljes folyamatot átlátó kapcsolattartóval, előre meghatározott ütemezéssel.
dr. Séra Gergely
EY Magyarország, Adó- és Jogi Tanácsadás, Partner

A beérkezett adatok, iratok alapján formálódik a vizsgálat végeredménye, amiről hivatalos jegyzőkönyv készül. Ehhez az okirathoz fűzhet még észrevételeket, csatolhat kiegészítő dokumentumokat a vizsgált cég, amennyiben nem ért egyet valamelyik megállapítással – ez az utolsó pont, ahol még érdemben be lehet avatkozni a folyamatba. Kritikus pont. A határozatot követően ugyanis már nem lehet új bizonyítékot beküldeni. Az észrevételezést követően már a hatóság megállapítása szerepel, ami kedvezőtlen esetben adóhiányhoz, adóbírsághoz és késedelmi pótlékhoz is vezethet. 

Itt jelent óriási előnyt, hogy az EY-nál két, egymást támogató csapatunk van: egyikük már az adóperek során segíti megbízóinkat, míg a másik korábban, a vizsgálat alatt nyújt segítséget, akár projektmenedzsment szinten. 

Perre készülve: mire figyeljünk?

A leggyakoribb szempont az, hogy vajon milyen esélyekkel indul a cég a perben. Erre nagyon jó támpontot nyújtanak a korábbi eljárások: az itt terítékre kerülő ügyek és döntések alapján már jól látszanak az esélyek. 

Csak a magyar bíróságok évente majdnem

2000

döntést hoznak adóperekben.

Az esélyek mellett azonban még nagyon sok szempontot kell mérlegelni: mekkora összegről van szó, hogyan érintené a folyamat a stakeholderek érdekeit, a cég reputációját. Bizonyos esetekben még az is szempont lehet, hogy az adóper elmaradása növeli-e az esetleges büntetőjogi kockázatok esélyét. Amint megszületik a döntés a perről, meg kell kezdeni a felkészülést, amihez elengedhetetlen a megfelelő stratégia: fel kell mérni az esélyeket megismerni a korábbi, hasonló esetekben lezajlott eljárásokat, döntéseket. 

  • 3 tipp az adóper előtt

    1. Gondoljuk végig, mit kockáztatunk a perrel, mit nyerhetünk, mekkora költségekkel jár és mennyi az esélyünk a győzelemre. 
    2. Beszéljünk olyan szakemberrel, csapattal, akik ismerik a korábbi eseteket.
    3. Készítsük el a bizonyítási stratégiát a megfelelően kiválasztott érvek alapján. 
  • Óriási jelentősége van a terület ismeretének

    Volt egy olyan ügyünk, ahol az adóhatóság átminősített egy kölcsönt tőkejuttatássá, amivel az utána fizetett kamat szabálytalanná vált. Ennek kapcsán átnéztük a korábbi, hasonló eseteket, és láttuk, hogy volt két olyan eljárás is, ahol ugyanezen szempontok alapján a Kúria már megvizsgálta és elvetette a kölcsön átminősítésének jogszerűségét. Ez alapján mi már az adóhatóság vizsgálati jegyzőkönyvéhez fűzött észrevételnél feltüntettük a kölcsön egyedi körülményeit. Így világossá vált, hogy ezek a körülmények teljesen azonosak voltak a korábbi két kúriai döntésben szereplő cégével – vagyis a már lezajlott eljárások alapján be tudtuk bizonyítani, hogy jogszabálysértő az átminősítés.

A bíróság döntésével fejeződik be az adóper: ekkor igazat adnak az ügyfélnek vagy az adóhatóságnak. De nem csak kétféle kimenetele lehet a folyamatnak: a köztes döntésekkel a bíróság látszólag nem dönti el, hogy kinek van igaza. Ilyenkor az eljárás újraindul, ami ismét rengeteg munkaórát és költséget emészthet fel. Ám előfordulhat, hogy a köztes döntés maga a győzelem – abban az esetben, ha az adóhatóság úgy találja, hogy időközben elévült az adókivetéshez való jog. 

Összefoglalás

Az adóperek elkerülése érdekében cégen belül ki kell dolgozni a megfelelő folyamatokat, elindítani egy célprojektet annak érdekében, hogy a vizsgálatra érkező ellenőr minden szükséges adatot megkaphasson a megfelelő időben. 

A cikkről

Szerzők
Heinczinger Róbert

EY Magyarország, Partner, Adótanácsadás

Róbert az EY tranzakciós és üzleti adótanácsadással foglalkozó csapatait vezeti. Több mint 30 éve csatlakozott az EY-hoz és 20+ éve partner.

Séra Gergely

EY Magyarország, Adó- és Jogi Tanácsadás, Partner

Ügyvéd, aki a tárgyalóteremben is otthon van. Sziklamászó a szabadidejében.