Így alakul át a hulladékgazdálkodás Magyarországon

Hamarosan indul az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer. A szabályozással hazánk nagy lépést tesz a körforgásos gazdaságra történő átállás felé.

Azérintett cégekre most sok feladat hárul, és alig több mint három hónapjuk maradt felkészülni. A változás nem csak a gyártókat érinti, amennyiben pedig egy vállalat nem tud megfelelni a követelményeknek, akár a tevékenységének felfüggesztésére is számíthat.

Cikkünkben most azt ismertetjük, hogy mi, miért és hogyan változik, valamint kitérünk arra is, mit tehetnek a cégek a megfelelés érdekében.

Mielőtt rátérünk a szabályozás részleteire, érdemes kitekinteni arra, hogy mi volt a motiváció a változás mögött. Az Európai Unió célja, hogy 2025-re 55%-ra, 2030-ra 60%-ra, majd 2035-re 65%-ra növelje minden tagállam a települési hulladék újrafeldolgozásának arányát. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon ez az érték 2014 és 2021 között folyamatosan 30-38% között mozgott. A lerakókban elhelyezett települési hulladék aránya - szintén az Eurostat adatait alapul véve, a 2035-re meghatározott mindössze 10%-os EU-s célértékhez képest 2021-ben hazánkban 50% volt.

Alapjaiban kell tehát változtatni azon, hogy hogyan tekintünk a „hulladékra”

Köztudott, hogy élelmiszerbiztonság ma műanyagcsomagolás nélkül nincs. Azonban azt már nem lehet megkerülni, hogy mindenki átgondolja, mennyi hulladékot termel, tud-e például hatékonyabban vagy másképp csomagolni. Enélkül szinte elképzelhetetlen, hogy sikeresen át lehessen térni a lineárisról a körforgásos gazdaságra.

Hogyan valósul meg a körforgásos gazdaságra való átállás?

Az áttérés az európai irányelvek által meghatározott szigorú célkitűzések mentén történik. Ennek érdekében kezdődött el itthon is egy alapjaiban új, minden eddiginél hatékonyabb nemzeti hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása.

Az átállás középpontjában a koncessziós rendszer bevezetése van. Továbbá kritikus eleme, hogy 2023. július 1-jétől megjelenik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), átalakult a termékdíj szabályozás és 2024-től jön a visszaváltási rendszer is.

Miért volt szükséges a koncessziós rendszer bevezetésére?

Ennek egyik oka, hogy az EU által meghatározott célértékek teljesüléséért elsősorban a hulladékgazdálkodásban érintett szereplők tudnak tenni, elmaradásuk esetén azonban a felelősséget a magyar államnak kell vállalnia. A modell kialakítását indokolta a piaci szereplők rugalmassága is. A rendszer ugyanis rögtön két típusú résztevékenység ellátását öleli fel az ország egész területére: 

1. hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység
2. intézményi résztevékenység 

A koncessziós társaság 2023. július 1-jétől két fő tevékenységért fog felelni, ezeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

1. hulladék átvétele, gyűjtése, elszállítása, előkezelése, kereskedelme
2. hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartása és üzemeltetése

Miért volt szükség a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésére?

Nem túlzás azt állítani, hogy szemléleletváltást hozhat a rendszer, aminek értelmében egy termék életciklusának végén, a hulladékká válást követően, a hulladék kezeléséért is felelőssé válik a gyártó vagy külföldről behozott cikk esetén az első belföldi forgalomba hozó. 

A vállalatok terheit jelentősen könnyíti, hogy a koncessziós társaság az EPR rendszer hatálya alá tartozó termékkörökből Magyarország teljes területén keletkezett hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet köteles ellátni követlenül vagy alvállalkozók útján.

Milyen termékek tartoznak a rendszer hatálya alá?

1. csomagolások
2. egyes egyszer használatos műanyagtermékek
3. elektromos és elektronikus berendezések
4. elemek és akkumulátorok
5. gépjárművek
6. gumiabroncs
7. irodai papír
8. reklámhordozó papír
9. sütőolaj és zsír
10. textil termékek
11. bútorok fából

Nem elhanyagolható tény, hogy a rendelet lehetővé teszi – bizonyos feltételek mellett - a gyártók számára azt is, hogy egyéni teljesítéssel tegyenek eleget a kötelezettségeinek. Ezt mindenkinek érdemes alaposan mérlegelnie, hiszen már a regisztráció során dönteni kell arról, hogy saját hatáskörben tartja-e ezt a feladatot a vállalat. 

A rendelet arra is kitér, hogy mi minősül például csomagolásnak vagy reklámhordozó papírnak. Bevezet továbbá egy körforgásos (KF) kódot is, ami megmutatja többek között a termék származását (hazai vagy külföldi gyártás) a választott kötelezettséget (egyéni vagy koncessziós teljesítés) stb. 

Mit kell most tenni az érintett vállalatoknak?

• először is be kell jelentkezniük a rendszerbe nyilvántartásba vétel céljából
• majd folyamatos nyilvántartás vezetési kötelezettség hárul rájuk
• adatot kell szolgáltatniuk a hulladékgazdálkodási hatóság felé
• valamint díjfizetési kötelezettségük keletkezik a koncessziós társaság felé

A fentieket érdemes nagyon komolyan venni, hiszen a hatóság elsődleges feladata a jogkövetkezmények alkalmazása lesz. Jelenesetben ráadásul nem csak bírságok kiszabására van lehetősége, hanem akár a társaság tevékenységének felfüggesztésére is. Ha tehát valaki nem regisztrál be a rendszerbe vagy nem képes megfelelő időben és minőségben adatot szolgáltatni súlyos következményekkel nézhet szembe.

Pillangóhatás

Az új rendszer bevezetése érinti a környezetvédelmi termékdíjat is, aminek a szabályozása már tavaly átalakult. A forrásteremtés a továbbiakban nem célja a szabályozásnak, a termékekkel kapcsolatos fogyasztói szokások megváltoztatása, a keresletbefolyásolás ugyanakkor fontos tényező maradt. 

Visszatérve a költségekre, 2023. július 1-jétől a jelenlegi termékdíj tételekből levonják a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat. 

A legegyszerűbben mindezt egy példával lehet szemléltetni. Tegyük fel, hogy egy elektromos berendezés termékdíja 57 forint/kg és 30 forint EPR díj hárul rá. Ezutóbbit ebben az esetben a koncessziós társaság felé kell megfizetni, a fennmaradó 27 forintot pedig, ahogy eddig is, a NAV-nak. Amennyiben a két összeg ugyanannyi lenne, a társaságnak egyáltalán nem kellene termékdíjtat fizetnie. 

Nagy a változás. Kevés az idő. Mit tehetnek az érintett vállalatok?

A legfőbb kihívás, amit most minden cégnek, minél hamarabb el kell végeznie az az, hogy biztosítsa a megfelelő emberi erőforrást az átálláshoz – beleértve azt a vezetőt is, aki menedzseli majd a folyamatot. Ráadásul mivel a rendszer felállítása és működtetése több területet is érint (pl. IT, jog, pénzügy, marketing stb.) és rövid rá a felkészülési idő, tényleg nincs már mire várni. 

Először érdemes meghatározni, hogy egy gyártó vagy kereskedő mely terméke vagy termékei tartoznak a szabály alá, majd fel kell mérni, hogy az értékesítési láncában ki lesz a kötelezett, kit fognak érinteni az adminisztrációs terhek? Feltétlenül szükség lesz új folyamatok és kontrollok bevezetésére, majd azt is meg kell vizsgálni, hogy a cég jelenlegi rendszerében egyáltalán elérhetőek-e azok az adatok, amikről riportálni kell a hatóság felé. Végül, de nem utolsó sorban – a versenyképesség fenttartása érdekében a termékek árazását is újra kell gondolnia a gazdasági szereplőknek. 

A cikk forrása a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer („EPR rendszer”) magyarországi bevezetésével kapcsolatban tartott márciusi rendezvényünk, amelyet az Energiaügyi Minisztérium képviselőjével együttműködésben szerveztünk.

Amennyiben első kézből értesülne kiemelt híreinkről, rendezvényeinkről, iratkozzon fel hírlevelünkre.