Programozásmentes Programozás

Bevezető a low code toolok világába.

Ki ne ismerné a szoftverfejlesztés, rendszer bevezetés, adatelemzés problémáját?

Legyen szó jogszabályi kötelezettségről, meglévő alkalmazás frissítéséről vagy új digitális igény kielégítéséről, talán minden kollégának lehet fájdalmas emléke az előbb említett események kapcsán.

Mire vezethetők vissza az alkalmazásfejlesztést érintő problémák:

• munkaerőhiány: nincs megfelelő szakember, vagy az igényelt munkabér nem életszerű;
• IT terület nem támogató, az alábbi okok miatt:
  • nem a folyamatos fejlődés határozza meg a működését;
  • compliance elefántcsont-toronyként gátat szab a fejlesztési projekteknek
  • átláthatatlan a jóváhagyási struktúra;
  • rossz mindset: nem a cég van az informatikai osztályért, hanem fordítva;
  • hosszú kifutási idő: hónapokon, éveken keresztül átívelő fejlesztési folyamatok;
• a fejlesztők nem értik az alapvető üzletet (core business) érintő igényeket, az üzleti felhasználók pedig nem értik az informatikát – a hiányos kommunikáció miatt a fejlesztés teljesen más lesz, mint ami az eredeti elképzelés volt;
• gyakran megjelenő, új IT trendek, amelyeket nehéz, vagy lehetetlen a céges működés operatív és stratégiai elemeibe illeszteni;
• adatvédelmi és kiberbiztonsági kihívások.

Mit jelent a Low Code?

Nézzünk egy ügyviteli vagy egy termelésirányítási alkalmazást. A szoftverfejlesztés éveken keresztül azt jelentette, hogy a specifikációt – az előzetes igényfelmérés és megvalósíthatósági tanulmány után – átadtuk a fejlesztőnek, aki a megfelelő eszköz segítségével elkészítette azt a kódbázist, amely a program működéséhez kellett. Elkészültek a felhasználói felületek, a program háttérlogikáját megvalósító algoritmusok, az adatok tárolásához és módosításához szükséges adatbázis komponensek.

Az előbbi elemek elkészítéséhez – természetesen külön-külön – fejlesztő szoftver és speciális szaktudás szükséges. Tesztelés, majd a visszajelzések utáni hibajavítás – több cikluson keresztül, és ha minden jól sikerült, akkor az éles üzem indítása (amely jó esetben nem jelentette az üzletmenet leállását). Változtatási igény esetén ez a ciklus indult újra, annak minden problémájával együtt. Meglehetősen drága és időigényes folyamat.

Ezek kezdetben szoftverrobot fejlesztésére alkalmas programok voltak, mára azonban elérhetőek felhasználói felületek, háttérautomatizmusok (pl. jóváhagyás, adatfolyamok automatizálása), adattároló megoldások és jelentések készítéséhez is. Lényegük, hogy grafikus felületen, Excel-függvények írásánál nem bonyolultabb módon készíthetünk testreszabott alkalmazásokat, amelyek vagy önállóan egy-egy adott problémát oldanak meg, vagy kapcsolódnak már meglévő rendszerekhez, annak hiányzó komponensét pótolva. Néhány példa:

• CRM rendszer, névjegykártya fényképezés, meeting rögzítése;
• számla jóváhagyás – számla fényképezése, adatkinyerés, jóváhagyási folyamat bonyolítása, ERP rendszerbe adatfelvitel (pl. sokat utazó értékesítő kollégák részére);
• parkolóhely-menedzsment;
• cafeteria-juttatás nyilatkoztató és nyilvántartó applikáció;
• erőforrás allokáló alkalmazás és nyilvántartás;
• jelenléti ív és bejelentkező felület (távmunka);
• online kommunikáció (pl. NAV, Opten adatbázisokkal).

A low code fejlesztőeszközök segítségével alacsony és közepes komplexitású alkalmazásokat készíthetünk.

Ez a számítás egy évre vetített termék életciklusra vonatkozik, a TCO-t illetően (TCO alatt az alábbi költségeket értjük: fejlesztői munkabér és infrastruktúra költség úgy, mint licenszek, szerverek).

A számítás salary benchmark alapján készült, a bruttó fizetést figyelembe véve. A költségmegtakarítás alapvetően abból fakad, hogy alacsonyabb kompetenciájú fejlesztői erőforrást kell igénybe venni, rövidebb ideig.

Egyszerűbb a szerkesztés, a megosztás, hozzáférés menedzsment (szervezeten kívüli felhasználók számára is akár) és a verzió követés. Emellett, a low-code ökoszisztémába való befektetés az egész szervezet tekintetében segíti a digitális transzformációt. Választ adhat arra a problémára, hogy mit kezdjünk azzal a munkavállalói réteggel, amelynek feladatai eltűnnek, ezzel párhuzamosan erős igény van digitálisan képzett munkaerőre: képezzük át őket, sajátítsák el a low code eszközök használatát!

Miért éri meg?

Ha egy alkalmazás TCO-ját nézzük egy évre vetítve, egyszerűsített példán keresztül, amelybe beletartozik egy fő fejlesztő bérköltsége, az infrastruktúra és a licensz díjakat, akkor licensztől függően kb. 70 felhasználóig jobban megéri low code alapokon fejleszteni. Ez a szám még 1000+ főt foglalkoztató cégek esetében is 2-3 osztály, csoport lefedettségét jelentheti.

Power Platform esetében kétféle licenszelési struktúra érhető el:

• felhasználónkként (normál): ilyenkor minden egyes érintett számára megvásároljuk a licenszet. Ilyenkor a licensz kedvezményezettje is készíthet a platformon alkalmazásokat.
• pay-as-you-go: a díjat az alkalmazás használatának gyakorisága után kell megfizetni, havonta. Például, ha az aktuális hónapban 40-en használják az applikációt, a következőben 80-an, akkor két hónapra 120-szor kell a pay-as-you-go díjat megfizetni.

Ha azonban időfaktort is figyelembe vesszük, hogy maga a fejlesztés low code eszközökkel mondjuk 4 hónap (iktató-számlafeldolgozó), hagyományos módon pedig 12, akkor alábbiak a számok, 30 felhasználó esetén:

Máris 13 millió forintot takarítottunk meg bérköltséget illetően az adott projekten a legkedvezőbb licensszel.

Ugyanez 70 fő esetén – itt a licensz díj miatt van TCO emelkedés (de még így is közel 60% költségmegtakarítás érhető el):

A fennmaradó összeg elköltését ebben az esetben az olvasó fantáziájára bízom.

Mire nem jó a low-code eszköz?

Az érmének mindig két oldala van, mindig érdemes felmérni, hogy mire szeretnénk alkalmazást fejleszteni. A low code környezet az alábbiakra nem alkalmas:

• magas forgalmú, nyilvános alkalmazások, weblapok fejlesztése;
• 4 ezer sornál több adat egyidejű feldolgozása;
• komplex üzleti logikák leképezése;
• bonyolult informatikai landscape esetén, ha sok komponssel kell kommunikálni;

Érdemes utánajárni, kipróbálni, hiszen magunk győződhetünk meg a rapid alkalmazás fejlesztés hatékonyságáról, és arról, hogy mekkora változás érhető el a napi üzletmenetben - viszonylag kis befektetéssel.