Táppénz, CSED, GYED - mire jogosult egy Magyarországon foglalkoztatott ukrán állampolgár és mire nem?

A magyar munkavállalókat számtalan szociális és társadalombiztosítási támogatás illeti meg. Elég csak a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra, így a táppénzre vagy a különböző családtámogatási ellátásokra, a CSED-re, a GYED-re gondolni. 

Azazonban, hogy ezek közül mire lehet jogosult egy hazánkban alkalmazott ukrán állampolgár már koránt sem ilyen egyszerű, hiszen nemzetközi egyezmények szigorúan szabályozzák. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy milyen ellátások részesíthetőek számukra. 

Pénzbeli egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások 

Az ukrán munkavállalók a magyarországi biztosítási jogviszonyuk alapján teljesített járulékfizetés után  - a magyar szabályozás értelmében - jogosultak lehetnének pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra. Ugyanakkor, a nemzetközi jog elsődlegességének elvére tekintettel, az esetükben felmerülő biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódó kérdések megítélésénél a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezéseit kell vizsgálni. 

Míg például a magyar-szerb szociális biztonságról szóló egyezmény alapján a magánszemélyek a munkavégzés helye szerinti államban jogosultak pénzbeli ellátásokra, addig a magyar-szovjet Egyezmény 7. cikke értelmében az egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság feltétele az állandó magyarországi lakóhely. Az ukrán munkavállalók azonban személyes körülményeikre (elsősorban állampolgárságukra) tekintettel nem rendelkeznek, ill. rendelkezhetnek Magyarországon a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény („Nytv.”) szerinti lakóhellyel, csupán bejelentett szálláshellyel. Tekintettel arra, hogy a magyarországi szálláshely állandó lakóhelynek nem tekinthető, az Egyezmény értelmében az ellátásokra az ukrán munkavállalók Magyarországon nem jogosultak.

Az Egyezmény ugyanakkor nem rendelkezik a járulékfizetésről, így a biztosított ukrán állampolgár társadalombiztosítási járulékfizetésére a 2019. évi CXXII. törvényt (Tbj.) kell alkalmazni, azaz a magyar biztosítási jogviszony – jelen esetben munkaviszony – kapcsán fizetni kell az ukrán munkavállaló után társadalombiztosítási járulékot. 

A fenti ellentmondást enyhíti, hogy a háborús helyzet miatt hatályba lépett a veszélyhelyzet alatt az ukrán állampolgárok egyes társadalombiztosítási ellátásainak egyszerűsítéséről szóló 246/2022. (VII. 8.) Korm. rendelet, amelynek értelmében az ukrán munkavállalók jogosultak betegség esetén táppénzre (beleértve a baleseti táppénzt is), amennyiben rendelkeznek bejelentett szálláshellyel Magyarországon. A veszélyhelyzet jelenleg 2023. november 25-ig tart, azonban az sem zárható ki, hogy a veszélyhelyzet megszűnése után egy hasonló tartalmú törvénymódosítás kerül elfogadásra.  

A veszélyhelyzeti rendelet azonban csak a táppénzjogosultságot említi, így a fentiek alapján a CSED-re, GYED-re, családi pótlékra való jogosultság továbbra sem áll fenn ukrán munkavállalók esetén.

Családi adókedvezményre való jogosultság

Kérdésként merülhet fel az is, hogy az ukrán munkavállalók jogosultak lehetnek-e családi adókedvezményre, tekintettel arra, hogy a családi pótlékra való jogosultság ill. a családi adóalap-kedvezmény szorosan összefügg.

A Szja. tv. 29/B. § (5) bekezdése alapján a családi kedvezmény szabályait megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra jogosult magánszemély esetében is, feltéve, hogy azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra másik államban nem illeti meg. Ugyan Ukrajnában nincs a magyar szabályozásnak megfeleltethető családtámogatási ellátás (pl. családi pótlék), az ukrán magánszemélyeket az ellátás hiányára hivatkozva nem lehet kizárni a családi kedvezményre való jogosultak köréből. Vagyis ukrán munkavállalók is igénybe vehetik a családi adóalap kedvezményt - amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak -, azonban nem a családi pótlékra való jogosultságra hivatkozva, hanem a jogosultság fennállásának más feltételei alapján. Ugyanez vonatkozik a négy vagy több gyermeket nevelő anyák adóalap kedvezményére való jogosultság vizsgálatára is.

A1 igazolás igénylése

A állandó magyar lakóhely hiánya nem csak a pénzbeli ellátásokra való jogosultság során okozhat problémát. Korábban a Magyarországon biztosított, harmadik országbeli állampolgárságú, az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belül kiküldött munkavállaló esetén szükséges A1 igazolás kiállítását a hatóság a lakóhely hiányára hivatkozva elutasította.

Az Európai Unió Bíróságának (EUB) és a magyar bíróságok közelmúltbeli döntéseinek értelmében azonban változik az A1 igazolás kiállításának gyakorlata. A döntés értelmében az A1 igazolás kiállításához szükséges alapfeltétel a magyarországi tartózkodási engedély, az idegenrendészeti hatóság által záradékolt szálláshely-bejelentő ("jogszerű lakóhely"), valamint a több ország vonatkozásában történő munkavégzés. Amennyiben a hatóság nem ennek megfelelően jár el, úgy érdemes tapasztalt tanácsadóval egyeztetni a jogorvoslati lehetőségekről. Részletesebb leírás a témával kapcsolatban az EY honlapján található.