Akár húszszorosára is nőhet a piaci igény a globális felmelegedés megállítását célzó szén-dioxid-kvóták iránt 2035-re – mutat rá az EY friss tanulmánya.
Azóriási kereslet hatására ezek egységára akár meg is hatszorozódhat. Nehéz sors vár tehát azokra a vállalatokra, amelyek nem kezdik el időben csökkenteni ökológiai lánynyomukat. A cégeknek mielőbb ki kell dolgozniuk a légszennyezésük visszaszorítását célzó stratégiájukat, vagy búcsút mondhatnak a profitjuk egy igen jelentős részének.
Az elmúlt években a klíma példátlan mértékű változásait figyelhettük meg világszerte. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint a további melegedéssel Európában is nőni fog a szélsőséges időjárási események gyakorisága, ami hatalmas kárt okozhat az unió gazdasága számára. A katasztrofális jövőkép már a kormányokat is világszintű összefogásra készteti.
A Párizsi Megállapodás aláírásakor 196 ország vállalta, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 1,5-2 Celsius fokot a 21. században. A nemzetközi elköteleződés a vállalatokat is új helyzet elé állítja, ami növekvő feladatokkal jár.
Kvótarendszer a Föld megmentéséért
A globális felmelegedés megállításához az üvegházhatású gázok világszintű kibocsátásának 2050-re nettó nullára kellene csökkennie, amihez úgynevezett szén-dioxid-kvótákat szabnak meg. A kvótarendszer minden országa számára meghatározza a károsanyag-kibocsátás maximális értékét, a szennyező társaságok pedig a valós emissziójuk kiváltására kvóta-egységet vásárolhatnak az államtól vagy más piaci szereplőktől. Ezzel a megoldással a vállalatok időt nyerhetnek, hogy új technológiák és üzleti folyamatok bevezetésével környezetbarát működésre térhessenek át.
Viszlát profit
A figyelmetlen cégek nyeresége azonban hamarosan elpárologhat, mivel az egyre szigorúbb kibocsátási határértékek rohamosan növekvő piaci keresletet generálnak. Az előrejelzések alapján 2035-re a szén-dioxid-kibocsátási kvóták iránt a globális piaci igény legalább a hússzorosára nő. Ennek hatására a kibocsátási egységek ára 13 éven belül tonnánként 25 dollárról akár a 80-150 dollárt is elérheti. A pontos érték azon is múlik, hogy a technológiai költségek milyen ütemben csökkennek, illetve, hogy globálisan milyen intenzitásúak lesznek a kibocsátáscsökkentési erőfeszítések hosszú távon. Ennek ellenére a legoptimistább becslések is az ár többszörösét vetítik előre, amit a környezetszennyező társaságoknak kell megfizetniük.