5 perces olvasási idő 2 szept. 2020
Nő maszkban áll az irodában

Valóban kifizetődő az etikus működés?

Szerző

Farkas Ádám

EY Magyarország, Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások, szenior menedzser

Ádám több mint 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, szabadidejében rendszeresen kutat, publikál és oktat.

5 perces olvasási idő 2 szept. 2020
Kapcsolódó témák Felelős Üzleti Működés

Működésüket kényszerűségből visszafogó cégek, megszakadó beszállítói láncok, bizonytalan anyagi helyzet sok munkavállalónak – a COVID-19-járvány számos változást hozott. Hogyan befolyásolta mindez a cégek etikus működését Magyarországon? A terület szakértőjeként jó rálátásunk van a nemzetközi és hazai helyzetre – ezzel kapcsolatos tapasztalatainkról számolunk be cikkünkben.

Etikusan, sikeresen

Első pillantásra talán nem látszik, hogy az etikus, korrupcióellenes működés mennyire alapvető jelentőségű egyes cégek számára. Pedig a meghatározott etikai elvekhez való ragaszkodás nem csupán elméleti jelentőségű; hosszú távon mind az üzleti partnerek, mind az ügyfelek lojálisabbak egy átlátható, tisztességes vállalati értékek mentén működő cég iránt – ez pedig egyértelműen megmutatkozik pénzügyi sikerek terén is. Az is jól látható, hogy a munkavállalók szívesebben dolgoznak egy etikus cégnél.

A fiatalok számára munkakeresésnél fontos szempont, hogy egy etikus környezetet fenntartó, annak szabályai szerint működő vállalatnál dolgozzanak.
dr. Farkas Ádám
EY Magyarország, Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások, szenior menedzser

COVID-19 és korrupció

Az érintettektől, vagyis az egyes szolgáltató és termelő cégektől szerettük volna megtudni, miként befolyásolta a járványhelyzet többek között a korrupció jelenlétét, az etikus vállalati normák betartását. Az EY globálisan mintegy 3000 kérdőív alapján, 33 ország vállalatainak felkeresésével készített tanulmánya ezzel a kérdéssel kapcsolatban is érdekes képet mutat.

Ami nem meglepő: a megkérdezettek 90%-a gondolja úgy, hogy a COVID-19 miatt kialakult válsághelyzet negatív hatással van a vállalatok etikus működésére, érezhetőbbé vált a korrupció jelenléte. Ennek több oka is van. Számos esetben megszakadtak az ellátási láncok, kiestek a meglévő beszállítók, gyorsan kellett pótlást találni a helyükre, ami hatalmas nyomást jelentett az üzleti partnerekkel közvetlen kapcsolatot fenntartó munkatársakra. Emellett a felsővezetést, a menedzsment tagjait a bevételelvárások befolyásolták, azaz a megváltozott körülmények között is teljesíteniük kellett az elvárt számokat. Ez sokszor olyan döntésekhez vezetett, amelyek nem voltak összhangban az adott cég etikai normáival. 

Az állások elvesztésétől való félelem és a csökkenő fizetések miatti anyagi nehézségek oda vezethetnek, hogy valaki olyan dolgot csinál, amit egyéb körülmények között nem tenne meg.

Felkészülés a második hullámra – hogyan tovább?

Az etikus működés biztosításának legtöbb esetben sztenderd folyamatai is vannak. Például ilyen eljárás határozza meg, hogyan kell egy új beszállítót megvizsgálni, átvilágítani etikai szempontból a szerződéskötés előtt. A folyamat nem rövid, hiszen dokumentumokat kell bekérni, megvizsgálni, tárgyalásokat folytatni, döntéseket hozni. Válsághelyzetben azonban gyorsan kell lépni, pótolni a kieső erőforrásokat, beszállítókat, ami azt jelenti, hogy a cégek ilyenkor hajlamosabbak elhanyagolni a compliance, az etikus működés szempontjait.

Ami nem szerencsés:

nemzetközi szinten a cégek árbevételének

5%-a

vész el pénzügyi jellegű visszaélés miatt.

Ennek egyik összetevője a korrupció, az etikátlan munkavállalói attitűd is. Óriási szám – érdemes tehát különös figyelmet fordítani erre a területre.

Számos céggel dolgozunk együtt, segítünk kialakítani a compliance, a vállalati etika megfelelő kontrolljait, csatornáit. A tapasztalataink alapján elmondható, hogy ilyenkor nem az a megoldás, hogy a cégek forrásokat vonnak el erről a területről – éppen ellenkezőleg. Tanácsos plusz erőforrásokat is bevonni, hogy a vonatkozó folyamatok időben lefussanak, és csak a megfelelő, normákat betartó cégek lehessenek az adott cég beszállítói, partnerei. Az extra erőfeszítés hosszú távon kifizetődik: az ügyfelek és a munkavállalók egyaránt lojálisak maradnak a céghez.

Ilyenkor ne az legyen a válaszlépés, hogy a cégek félreteszik ezeket a szabályokat, policy-ket, amelyeket egyébként, »békeidőben« évek óta követnek, inkább allokáljanak plusz erőforrást, gyorsítsák fel a folyamatot, automatizáljanak, sztenderdizáljanak
dr. Farkas Ádám
EY Magyarország, Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások, szenior menedzser

Az etikus vállalati magatartás, a compliance megfelelő kialakítását segíti az Antikorrupciós Irányítási Rendszerek nevű
ISO-szabvány. A 2016 óta létező nemzetközi ISO-szabványt a Magyar Szabványügyi Testülettel és több együttműködővel közösen, közel egyéves műhelymunka során „magyarítottuk”. Így most már a hazai cégek is könnyebben férhetnek hozzá ehhez a szabványhoz, amelyre felkészülve átlátható módon demonstrálhatják munkavállalóik, hazai és külföldi partnereik, valamint ügyfeleik felé is a saját etikai normáikat.

Tízmillió házmester országa vagyunk?

A korrupciómentes, etikus működés fenntartásához hozzátartozik az ezzel kapcsolatos visszaélések feltárása, aminek leghatékonyabb fóruma a munkahelyi visszaélések anonim bejelentésére létrehozott céges felület. Ezt a folyamatot nemzetközi kifejezéssel whistleblowingnak nevezik, amit magyarul legtöbbször közérdekű bejelentésnek fordítunk. Itthon 2013 óta az úgynevezett Panasztörvény teszi lehetővé a cégeknek, hogy ezzel kapcsolatos folyamatot, felületet dolgozzanak ki házon belül. 2019 decemberében hatályba lépett az erre vonatkozó uniós irányelv is, a kapcsolódó magyar törvénynek 2021 decemberéig kell megszületnie. A vállalatok többsége számára kötelező lesz ilyen rendszert működtetni.

Érdekes hazai jellegzetessége ennek a területnek, hogy a történelmi, kelet európai hagyományok miatt – ezt támogató vállalati kultúra hiányában – nem szívesen veszik igénybe a munkavállalók a bejelentés lehetőségét, mert tapasztalataink alapján sokan még mindig „spiclinek” tekintik a bejelentőket. Ezzel együtt is biztató, hogy a jó értelemben vett bejelentési kultúra egyre több cég értékrendjének része, vagy jogalkotói nyomásra hamarosan részévé válik.

Összefoglalás

Az egészségügyi veszélyhelyzet nehéz helyzetet teremtett a cégek számára. Ám ilyenkor sem érdemes elhanyagolni az etikus működést, hiszen így az adott vállalatnak hosszú távon nem csökkennek a bevételei, munkavállalóik és ügyfeleik is lojálisak maradnak – vagyis az etikus vállalati kultúra versenyelőnyt jelent. 

A cikkről

Szerző

Farkas Ádám

EY Magyarország, Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások, szenior menedzser

Ádám több mint 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, szabadidejében rendszeresen kutat, publikál és oktat.

Kapcsolódó témák Felelős Üzleti Működés