Az EBA új ESG Kockázatkezelési Iránymutatása a banki működés és az üzleti eredményesség növeléséhez

Az Európai Bankhatóság (EBA) 2025 elején közzétette új iránymutatásait a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kockázatkezelés terén[1], amely várhatóan számos feladatot eredményez a banki kockázatkezelés világában. Az új iránymutatás 2026. januári határidőt tűz ki a CRR2 szerinti „nagyobb intézményeknek” és egy évvel kitolja 2027-re a határidőt a kis és nem összetett intézményekre vonatkozóan.

Az EBA iránymutatásainak történő megfelelés túlmutat az önkéntes fenntarthatósági elköteleződéseken: a zöld átállás banki tervezésének érdekében a bankoknak 2025-ben a célokat cselekvési tervre kell váltaniuk, a közzétételi adatpontokat az ESG kockázatok aktív kockázatmenedzsmentjébe kell átforgatniuk. A korábbi nyilvánosságra hozatali ITS-hez[1] hasonlóan, a kis és kevésbé összetett intézmények számíthatnak az arányossági intézkedések könnyítéseire egyes elvárásokhoz kapcsolódóan, mint a lényegességi elemzés és a stratégia felülvizsgálatának gyakorisága.

Az MNB elv-szemléletű Zöld ajánlásához[2] képest az EBA új ESG kockázati iránymutatása  konkrétabb elvárásokat fogalmaz meg. Ugyanakkor ennek megvalósításában továbbra is jelentős kihívások nehezítik a szektor dolgát. A környezeti és klímakockázatok pénzügyi kockázatokra való átváltásának megértésében kevés kiforrott modellezési keret áll rendelkezésre. Az értékvesztés, fedezetértékelés és rating modellek hagyományosan múltbatekintő adatokra építenek, amik az ESG kockázatok esetén még nem állnak rendelkezésre. A hosszú táv bizonytalansága és az adathiányok együttesen jelentős problémát jelentenek a számszerűsítés terén.

Az EBA iránymutatásainak megértése

Az EBA ESG Kockázatkezelési Iránymutatása átfogó megközelítést hangsúlyoz a kockázatértékelés terén; az éghajlatváltozási szempontokon túl társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is elvár. Az iránymutatások tisztázzák az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokkal (ESRS) kapcsolatos átfedéseket, és segítenek összehangolni a két kötelezettség teljesítését. 

Az európai pénzügyi felügyelet először ebben az ajánlásban vállal szerepet, hogy a konkrét, részletesen megfogalmazott elvárásain keresztül biztosítsa a szektor zöld átállásának hitelességét. A jelen útmutatás támogatja a bankokat az átállás tervezésében azzal, hogy kijelöli a fő fenntarthatósági célokhoz igazodás mérésének szükségessét[4] és az ügyfélkapcsolatokba emel az átállással kapcsolatos kérdéseket.

Az Európai Befektetési Bank (EIB) felmérése[5] alapján a magyar cégek többsége már konkrét lépéseket tett a tevékenységükhöz köthető ÜHG kibocsátás csökkentésére, például az energiafelhasználás hatékonyságának növelésén keresztül. Ezenfelül az EIB arra is rávilágított, hogy a magyar cégek nagyobb valószínűséggel fektettek be energiahatékonyságba és megújuló energia termelésbe (73%-a a mintának), mint az EU-s átlag (65%), míg a fenntartható közlekedés és egyéb kibocsátás-csökkentő technológiák implementálása terén lemaradás mutatható ki.

Az iránymutatás kulcsfontosságú elemei a következők:

A szabályozói megfelelés átalakítása stratégiai előnnyé

Az iránymutatás kijelöli a rövid távú fejlesztések irányát és a hatékony implementációhoz a bankoknak meg kell változtatniuk a megfelelőségre vonatkozó nézőpontjukat, hogy maximalizálják az iránymutatásokból származó üzleti értékeket. 

1. A megfelelést üzleti eredményekre lehet fordítani

A bankoknak az új elváráscsomagra nem szabad csak felügyeleti megfelelésként tekinteniük, mivel az iránymutatás sokkal átfogóbb és mélyebb megértést követel és mindhárom védelmi vonal számára feladatokat fogalmaz meg. Hatékony és agilis implementáció révén erőforrás optimalizáció érhető el a szervezeten belül, a döntési útvonalak rövidülhetnek le a megfelelő módszertanok beemelésével.

2. Az ESG kockázatkezelést a növekedési tervekhez és a zöld hitelezéshez igazítja

Az új iránymutatások lehetőséget kínálnak a bankok számára, hogy az ESG kockázatkezelési stratégiáikat a növekedési célokkal összhangban alakítsák ki. A kockázatértékelési folyamatok optimalizálásával a bankok új piaci lehetőségeket azonosíthatnak és javíthatják működési hatékonyságukat. Például, a javasolt módszertanok alkalmazása jobb hiteldöntésekhez és végeredményben kedvezőbb portfólióhoz vezethet.

3. Az ESG faktorok stratégiai döntéshozatalban is hasznosak

Az ESG szempontok integrálásával a bankok növelhetik a piaci változásokkal és szabályozási nyomásokkal szembeni ellenállóképességüket, végső soron elősegítve a hosszú távú értékteremtést. Az ESG kockázatok potenciális pénzügyi hatásainak modellezése a stratégiai döntéshozatal nézeteihez is hozzájárul.

4. Az átállási tervet stratégiai eszközként pozicionálja

Végül a bankoknak a közzétételi fenntarthatósági KPI-okat érdemes stratégiai keretben is értelmezniük. Ösztönözni kell a belső szakterületeket, hogy javasoljanak olyan innovatív stratégiákat, amelyek összhangban állnak a szabályozási követelményekkel.

Az átállási tervezésnek erős üzleti indoka van, hasonló az üzleti tervezéshez. A terv elkészítése, a belső folyamat létrehozása javíthatja a belső tudásátadást és információáramlást. A közös célok és irányelvek kidolgozása segíthet abban, hogy minden érintett fél egy irányba haladjon, biztosítva ezzel a pénzügyi hatások megfelelő kezelését az átállási tervezés során.

A terv irányíthatja a kiemelt ügyfelekkel való kapcsolattartást, figyelembe véve a dinamikus átállási tényezőket és az egyes szektorok eltérő finanszírozási igényeit a dekarbonizáció és üzleti transzformáció terén. 

Fordulópont a bankok számára – megfelelőségből lehetőség

Az EBA új ESG Kockázatkezelési Iránymutatása kulcsfontosságú pillanatot jelent a bankszektor számára. Azon bankok, amelyek a megfelelőséget stratégiai lehetőségként értelmezik nemcsak a szabályozási elvárásoknak felelhetnek meg hatékonyabban, hanem új üzleti lehetőségeket is azonosíthatnak. Ahogy a pénzügyi termékek köre folyamatosan fejlődik, azok az intézmények, amelyek proaktívan alkalmazzák ezeket az iránymutatásokat, felkészültebbek lesznek az ESG kockázatok összetettségének kezelésére és a fenntartható növekedés elősegítésére.

Az EY-nál hisszük, hogy a hatékony kockázatkezelés nem csupán a potenciális, hosszú távú kihívások azonosításáról szól—hanem arról is, hogy a komplex tudományos elemzéseket olyan cselekvést irányító információkká alakítsuk, amelyek segítik a döntéshozókat. Az olyan kulcsfontosságú kérdések feltevésével, mint például „Mi a biodiverzitás hatása a portfólióimra?”, „Milyen szegmenseket, szektorokat, technológiákat érinthet lényegesen a további felmelegedés?” és „Milyen valószínűséggel következik be?”, világos képet adunk arról, hogy milyen kockázatokkal néz szembe a bank. 

[1] Guidelines on the management of ESG risks | European Banking Authority

[2] Lásd a BIZOTTSÁG (EU) 2022/2453 végrehajtási rendeletében L_2022324HU.01000101.xml

[3] MNB (2022). 10/2022. (VIII.2.) számú ajánlása. Elérhető: 10-2022-zold-ajanlas.pdf

[4] A Párizsi klímavédelmi megállapodás célja, hogy megerősítse az éghajlatváltozás veszélyére adott globális választ, beleértve a felmelegedés jóval 2 ^oC alatt tartását. Az uniós országok 2014-ben kötelező erejű célt tűztek ki, amely szerint az 1990-es szinthez képest 2030-ra legalább 40%-kal csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Éghajlatváltozás – az EU által megerősített párizsi megállapodás

[5] EIB Beruházási survey 2024. Magyarország EIB Investment Survey 2024 Country Overview: Hungary

[6] Task Force on Climate-related Financial Disclosures. A TCFD önkéntes közzétételi szabályrendszer és az MNB Zöld Ajánlásához készített tudástárban is elismert jógyakorlatok egyike. zold-ajanlas-tudastar.pdf