Az elmúlt évek geopolitikai és gazdasági változásainak hatására a globális üzleti környezet egyre bonyolultabbá és értelemszerűen ellenőrzöttebbé vált, ahogy a jogalkotók igyekeznek igazodni a megváltozott feltételekhez. Ennek eredményeként a regulatory compliance, más néven szabályozási megfelelőség fokozott szerepet kap a vállalatok életében. A cégeknek számtalan helyi, nemzeti és nemzetközi előírásnak kell megfelelniük, amelyek célja a piaci integritás, a fogyasztóvédelem, az adatvédelem és a pénzügyi stabilitás biztosítása.
A digitalizáció és a technológiai fejlődés is számos új kihívást és lehetőségeket hozott magával, amelyekhez a jogszabályoknak is alkalmazkodniuk kellett. Ezek közé tartozik az adatvédelmi (pl. GDPR), a pénzügyi (pl. MIFID II), valamint az antikorrupciós és pénzmosás elleni intézkedések (pl. AML). Emellett a fenntarthatósági és környezetvédelmi elvárások is szigorodtak, különösen az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási jelentési kötelezettségek terén.
Míg az adatvédelem és kiberbiztonság területén bekövetkezett változások különösen az IT- és a pénzügyi szektort érintették – hiszen ezek az iparágak nagy mennyiségű érzékeny adatot kezelnek –, addig az ESG-szabályozások a pénzügyi mellett elsősorban az energiaiparra és a gyártóiparra fókuszáltak, mivel ezek működése jelentős környezeti és társadalmi hatással jár.