A magyar kormány az előbbi úton halad, az EY AI Confidential Club közönsége pedig első kézből kaphatott információkat a kormányzati MI-stratégia első emberétől. 

Magyarország korán felismerte a mesterséges intelligencia fontosságát a nemzetgazdaság számára, ezért már 2020-ban elkezdte az erről szóló stratégia kidolgozását, mondta Palkovics. A folyamatot egy ideig megállította a Covid és egyéb válságok, de idén a munka újraindult. Ennek részeként készült egy felmérés a hazai vállalatok MI-felhasználásáról, aminek néhány eredményét az EY AI Confidential Club résztvevőinek exkluzív körével osztotta meg a kormánybiztos. 

Visszatérve az MI jövőbeli alkalmazási lehetőségeire, Palkovics elmondta: az állami adminisztráció hatékonysága is nagymértékben javítható az MI-vel, amihez jó alapot ad az, hogy sok információ már digitalizált és centralizált, például az egészségügyi adatok. Ami a törvényi keretet illeti, az már létezik, az EU-s AI Act megfelelően szabályozza ezt a területet. A lényeg, hogy haladni kell, fejleszteni kell, ehhez a szabályozói tesztkörnyezet, a sandboxok jó  keretet adnak. Magyarország számára különösen fontos a mesterséges intelligencia ipari alkalmazása, például az önvezető autók vagy a robotika területén, tette hozzá Palkovics László. 

Az etikai és szabályozási szakértő perspektívájából Ansgar Koene úgy vélte, a szabályozói tesztkörnyezet (sandbox) beépítése a kormányzati AI stratégiába fontos és hasznos döntés. Bár az elterjedtsége nem túl jelentős, de idővel fontos eszöz lehet ahhoz, hogy a KKV-k felkészüljenek az MI alkalmazására az üzletmenetben. 

Inkább azonosítania kellene azokat a résterületeket, ahol a legerősebb versenytársa lehet akár Amerikának, akár Kínának. A globális piacon Európa ott tudna győzni, ahol mások most még gyengék, javasolta Ansgar Koene. 

Az óceán másik partján merőben másképp gondolkodnak a szabályozásról, és Combiz Richard Abdolrahimi az európai és az amerikai szabályozási gyakorlatokat hasonlította össze. Az Egyesült Államokban a törvényalkotás nagyobb teret ad az ipar önszabályozásának, míg az EU részletesebben kidolgozott szabályozást alkalmaz. Egyikre sem lehet egyértelműen azt mondani, hogy jobb vagy rosszabb, hanem különböző felfogásokat tükröznek. A lényeg, hogy a legfontosabb mindig a felhasználó érdeke, illetve védelme. 

Az EY AI Confidential második részében magasabb fordulatszámra kapcsolt az előadói motor. Erik Slooten és Dr. Tilesch György, az EY mesterséges intelligencia szakértő partnerei közösen tartottak előadást – egy EY által kidolgozott ütemtervet mutattak be, amely a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfrissebb iparági tapasztalatain alapul, különös tekintettel a szűk keresztmetszetekre és megoldásokra. A cél, hogy minden vállalat és közintézmény számára egy olyan tervet tegyenek elérhetővé, amellyel lehetséges az MI bevezetése és az egy éven belüli megtérülés elérése. 

Slooten és Tilesch szerint az AI-projektek kudarcának fő oka nem a technológia, hanem a szervezeti felkészületlenség – például a gyenge változásmenedzsment, az alacsony AI-műveltség, és a nem megfelelő adatminőség. A sikeres AI-transzformációhoz elengedhetetlen a munkatársak bevonása, célzott upskilling programok, valamint az AI-alkalmazások integrálása a napi munkafolyamatokba. A CEO-k akkor nyerhetnek sokat, ha az AI-stratégiát az üzleti célokhoz igazítják, ha kiépítik az etikus és átlátható irányítást és támogatják az AI-kísérletezést cégen belül. Az AI csak akkor hoz valódi üzleti értéket - de akkor hatalmasat -, ha a szervezet minden szintjén tudatosan és felelősen építik be a működésbe, zárta előadását Erik Slooten és George Tilesch.