Digitális fordulat a pálya szélén - Út a versenyképes klubmodellhez

A hazai futball helyzete a többség számára paradoxonnak tűnhet. A magyar lakosság nagy része követi a futballhíreket, a válogatott csapat mérkőzései teltházasak, az NB I. nézőinek száma is emelkedő tendenciát mutat, a klubok egyre-másra szerződtetnek le külföldi játékosokat.

Az elmúlt évtized előrelépései ellenére a hazai klubfutball pénzügyi fenntarthatóságának legfőbb korlátja továbbra is a bevételi szerkezet kiegyensúlyozatlansága. A klubok jelenlegi bevételeinek mindössze 40%-a származik piaci forrásból, míg a többséget állami és központi támogatások teszik ki. Ez a függőség pedig kétségtelenül gátja a működési önállóság kialakulásának, mivel nem ösztönzi üzleti modellek fejlesztését, és ezáltal a piaci bevételek bővítését sem. Mi ennek a magyarázata? Erre két válasz van, és a kettő szorosan összefügg:

• az egyesületek inkább rövid távú sikerek elérését célozzák,
• a világ megváltozott, és az adatvezérelt működés kulcsfontosságúvá vált.

A fiatalabb generációk elsősorban digitális csatornákon követik a meccseket. A mérkőzésélmény már nem korlátozódik a stadionok falain belülre. A technológia fejlődése és a generációk változása révén az otthoni meccsélmény már vonzóbb a fiatalabbak számára. Fontos, hogy a klubok ezt felismerjék, és képesek legyenek rá reagálni egy olyan élménylánc kialakításával, amely hosszú távon érzelmi kötődést és rendszeres, visszatérő jelenlétet eredményez.

Például a dán FC Copenhagen adatalapú szurkolói stratégiája öt év alatt 80%-kal növelte az átlagos nézőszámot, 15 ezerről 27 ezer főre, miközben a teljes bevétel a duplájára nőtt.

Töltse le az EY-Parthenon elemzését, és ismerje meg, hogyan alakítható ki ez a modell.

Miből áll a fan journey? Mi kell a klubok részéről ahhoz, hogy ezt felépítsék? Egyáltalán készen állnak-e rá? Mindez kiderül a tanulmányból.