Melyek az ítélet alapvető megállapításai?

Az EUB hangsúlyozta, hogy a szolgáltatásnyújtás és az ellenérték közötti közvetlen kapcsolat fennállása esetén az ügyleti nettó nyereségen alapuló (TNMM) módszer alapján elvégzett transzferár korrekció adóköteles ügyletnek minősül függetlenül attól, hogy a díjazás meghatározása transzferár-módszeren alapul-e.

Másrészt kiemeli, hogy az adóhatóság az adólevonási jog vizsgálatakor nem csak a számlát, hanem azon túl - a szükségesség és arányosság keretei között - további dokumentációt is jogosult kérni annak igazolására, hogy a szolgáltatás ténylegesen megvalósult, és az adóköteles tevékenységhez kapcsolódik.

Azaz az ítélet nem jelenti azt, hogy minden TNMM módszer alapján végzett kiigazítás áfája ténylegesen levonásba is helyezhető.

Az ítélet legfontosabb következtetése tehát az, hogy a transzferár-szempontú kiigazításokat nem lehet automatikusan áfa szempontból minősíteni. Az adóalanyoknak minden esetben (tekintettel a választott TP Módszerre is) külön, azaz ügyletenként kell megvizsgálnia, hogy a transzferár-korrekció az áfa hatálya alá tartozik-e, és a korrekcióként fizetendő összeg az áfa rendszerében valamely szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékének minősül-e. 

Hogyan érintheti ez az Ön vállalkozását?

A döntés ugyan a korábbi hatósági gyakorlattal összhangban áll. Mivel azonban az áfa és a transzferárak alkalmazása is kiemelt témaként esik adóellenőrzés alá, amely során az adóhatóság a friss döntés konklúzióit is nyilvánvalóan érvényre fogja juttatni, így kifejezetten javasolt a transzferár-korrekciók megfelelő kezelése és adókockázatok minimalizálása érdekében az alábbi teendőket elvégezni: 

• A jelenleg az áfa hatályán kívül kezelt transzferár-korrekciókat javasolt elévülési időn belül felülvizsgálni - a vonatkozó szerződés és transzferár-dokumentáció együttes elemzésével -  abból a szempontból, hogy kezelésük helyes-e. Azaz nem minősülnek-e szolgáltatásnyújtás, vagy termékértékesítés ellenértékének a valós gazdasági tartalom, illetve a szerződéses rendelkezésekre tekintettel.
• Szükség esetén indokolt lehet a valós gazdasági tartalomnak megfelelően módosítani a szerződést, illetve a transzferár-dokumentációt is.
• Mivel a bizonyítási teher az adózóra esik, és az adóhatóság széles körű bizonyítási igénnyel léphet fel, ezért javasolt az igénybe vett  szolgáltatás, vagy termékbeszerzés tényleges teljesítését és az adóköteles gazdasági tevékenység érdekében történő felhasználást alátámasztó igazolások, dokumentumok összegyűjtése. Szükség esetén akár a számlakiállító partnert felhívni a számla módosítására.
• A fentiekkel együtt szükséges lehet a compliance kötelezettségek (pl. számlakiállítás, Online Számla adatszolgáltatás) elévülési időn belüli visszamenőleges teljesítése is.
• A jövőre vonatkozóan javasolt lehet a transzferár politikában olyan keretrendszert felállítani, amely az áfára és a transzferárakra vonatkozó szabályoknak való egyidejű megfelelést biztosítja.

A transzferár korrekciók helyes áfa kezelése számos értelmezési kérdést vet fel. A fenti ítélet fényében is további értelmezést igényel nem csak a szolgáltatásnyújtás és az ellenérték közötti közvetlen kapcsolat megléte, de az is, hogy az egyes transzferárazási módszerek esetén hogyan bizonyítható ennek a kapcsolatnak a megléte.