Egy ferfi biciklizik az amerikai kapitolium elott

Ismét fókuszban a transzferár-korrekciók áfa kezelése - Megjelent az Európai Unió Bíróságának legfrissebb ítélete

Kapcsolódó témák

Az Európai Unió Bírósága („EUB”) a tegnapelőtt kihirdetett legújabb C‑603/24. sz. Stellantis Portugal ítéletében ismét a transzferár‑korrekciók áfa kezelésével foglalkozott. A döntés szorosan kapcsolódik a korábbi, C‑726/23. Arcomet ügyben hozott döntéshez, azonban attól lényegesen eltérő tényálláson alapul, ezért tovább finomítja a transzferár‑korrekciók áfakezelésének keretrendszerét.

Az ügyben a cégcsoporton belüli gépjármű forgalmazást végző Stellantis viselte a független márkakereskedők által elvégzett garanciális javítások költségét, majd e költségeket és a saját működési költségeit is figyelembe véve a gyártó, az általa korábban a Stellantis részére számlázott termékértékesítések árát utólag korrigálta annak érdekében, hogy biztosítsa a Stellantis előre meghatározott nyereséghányadát.

A portugál adóhatóság álláspontja szerint ez a gyakorlat önálló, áfaköteles szolgáltatásnyújtást valósított meg, mivel a forgalmazást végző Stellantis a gyártó javára járt el. A kérdés pedig az volt, hogy ez a transzferár‑kiigazítás szolgáltatás ellenértékének minősül‑e.

Melyek az ítélet tanulságai?

  • Megerősítette azt, hogy az utólagos transzferár‑korrekciók áfakezelése attól függ, hogy azonosítható szolgáltatás ellenértékét jelentik‑e. Azaz van-e szolgáltatás, és fennáll‑e ezen szolgáltatás és az ellenérték közötti közvetlen kapcsolat.
  • Önmagában az, hogy a korrekció költségeken vagy nyereséghányadon alapul, nem bizonyítja, hogy szolgáltatásnyújtás valósult meg.
  • A transzferár-dokumentáció és az alkalmazott díjazás rendkívüli jelentőséggel bír.

Az ítélet alapvető megállapításai

Az EUB a szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti közvetlen kapcsolatra és az alátámasztó szerződéses dokumentációra helyezte a hangsúlyt.

Arra a megállapításra jutott, hogy az elvégzett transzferár korrekció nem minősül ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnyújtás ellenértéknek, mivel a felek közötti egyetlen jogviszony a 2004. évi megállapodás volt, melynek célja a Stellantis részére értékesített járművek transzferárának meghatározása az előre meghatározott nyereséghányad elérése miatt. Mivel a megállapodás egyetlen rendelkezése sem utal a felek között olyan jogviszonyra, amely szerint a Stellantis díjazás ellenében köteles lenne a megvásárolt járművek javítását elvégezni, és ilyen jogviszony fennállásra utaló egyéb bizonyítékot sem talált, az árkorrekció nem minősül a Stellantis részéről a gyártó részére nyújtott áfa hatálya alá tartozó szolgáltatásnak.

Azt is kiemelte, hogy mivel a korrekciót nem csak a javítási költségek, hanem a működési költségek is befolyásolják, ezért a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti közvetlen kapcsolat megtörik. Vagyis, a díjazás jellege miatt még szolgáltatásnyújtás megléte esetében sem lehetne áfa hatálya alá tartozónak kezelni.

Nem adott egyértelmű választ - a korábbi várakozásokkal, és a főtanácsnoki véleménnyel szemben - arra a kérdésre, hogy a korrekció minősülhet-e a gépjárművek gyártótól történt beszerzési ára módosításának. Ennek megítélését a nemzeti bíróságra bízta azzal, hogy ha az úgy ítéli meg, hogy a kiigazítások a járművek beszerzése során fizetett ár utólagos módosításának minősülnek, akkor a főtanácsnoki indítvány szerint kell eljárnia. Ebből pedig az is következik, hogy egyes esetekben a korrekció minősülhet az eredeti termékértékesítési ár módosításának.

Hogyan érintheti az ítélet az Ön vállalkozását?

Mivel a transzferár kiigazításokat nem lehet automatikusan áfa szempontból minősíteni, az adóalanyoknak minden esetben külön-külön, azaz ügyletenként kell megvizsgálnia, hogy a transzferár‑korrekció áfa hatálya alá tartozik‑e, és az adott összeg az áfa rendszerében valamely szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékének minősül‑e.

Az ítélet különösen irányadó a gépjármű gyártási és értékesítési szektorra, ahol a garanciális javítások megtérítésének áfa hatálya alá vagy hatályon kívüli ügyletként történő kezelése napi szinten felmerülő kérdés és számszerűsíthető jelentős kockázatokat hordoz magában. Ezen túlmenően is azonban minden vállalkozás számára fontos lehet, minthogy a transzferárak alkalmazása szektorra tekintet nélkül kiemelt ellenőrzési témakör.

A pénzügyi beszámolók közzététele időpontjának közeledtével különösen időszerű a transzferár korrekciók helyes áfakezelése az esetleges kockázatok minimalizálása érdekében. Ehhez az alábbi teendőket szükséges elvégezni:

  • Az árkiigazítások, de különösen a garanciális javításokból eredő korrekciók áfakezelésének eddigi gyakorlatát javasolt elévülési időn belül felülvizsgálni, a vonatkozó szerződések, transzferár-dokumentáció, bizonylatok együttes elemzésével. Vagyis, hogy megállapítható-e felek között szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés, illetve a szolgáltatás-ellenérték közötti közvetlen kapcsolat, és mégis az eredeti ár korrekciójának kell-e tekinteni.
  • Amennyiben indokolt, a valós gazdasági tartalomnak megfelelően módosítani szükséges a felek közötti szerződést, transzferár-dokumentációt, amelyet elévülési idő belül bizonylati szinten is le kell követni.
  • A fentiekkel együtt szükséges lehet a compliance kötelezettségek (pl. számlakiállítás, Online Számla adatszolgáltatás) elévülési időn belüli visszamenőleges teljesítése is.
  • A jövőre vonatkozóan javasolt lehet a transzferár politikában olyan keretrendszert felállítani, amely az áfára és a transzferárakra vonatkozó szabályoknak való egyidejű megfelelést biztosítja. 

A döntés további értelmezésével foglalkozunk a 2026. június 9-én 10:00 órakor kezdődő webinárunkon, amelyre szeretettel várjuk. Regisztrálni az alábbi linken lehetséges: 



Az ítéletnek az Ön vállalkozására történő alkalmazása, a vállalkozása szerződéseinek, kapcsolt vállalkozásokkal történő elszámolása, a transzferár-dokumentációk felülvizsgálata kapcsán addig is bizalommal számíthat szakértő kollégáink támogatására.


Keressenek minket bizalommal!



A cikkről

Szerzői