Az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának 2024. november 5-i ülésén elfogadták az „Áfa a digitális korban” („VAT in the Digital Age”, röviden „ViDA”) című jogalkotási csomagot. Az Európai Unió Tanácsa által 2025. március 11-én jóváhagyott javaslatcsomag március 25-én került kihirdetésre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A ViDA célja a digitalizáció előmozdítása az áfacsalás elleni küzdelem terén, a vállalkozások támogatása és az adminisztratív terhek csökkentése, mindezt az alábbi három pillér mentén valósítva meg. Hírlevelünkben a legfontosabb intézkedéseket emeltük ki, hogy Önök átfogóbb képet kapjanak a változásokról, természetesen a teljesség igénye nélkül.
I. Egyablakos áfaregisztráció kiterjesztése
- Egyablakos rendszer kiterjesztése:
- A földgáz-, villamosenergia-, fűtő- és hűtési energia határon átnyúló B2C értékesítése távértékesítésnek minősülne, amelyet az egyablakos („One Stop Shop”, röviden „OSS”) áfa-bevallásban szerepeltethetnek a kereskedők.
- A jövőben a sajátáru-mozgatásokra, az e-kereskedelmi csatornákon bonyolított értékesítésekre, és a fel- és összeszerelési ügyletekre is alkalmazhatóvá válik az OSS. Ezzel együtt a vevői készlet egyszerűsítési szabályok kivezetésre kerülnek.
- Fordított adózás: A fordított adózás általánosan kötelezővé válik olyan B2B ügyletek esetén, amelyeknél a szolgáltató nem letelepedett az értékesítés helye szerinti tagállamában, de a vevő rendelkezik héaazonosító számmal.
A fenti rendelkezések célja, hogy a vállalkozások szélesebb körben mentesülhessenek a külföldi áfaregisztráció alól, ezzel jelentősen csökkentve az adminisztrációs terheiket.
Az érintett változásokra való felkészüléshez és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében elengedhetetlen lesz az értékesítési láncok felülvizsgálata.
II. Online értékesítési platformok reformja
- Vélelmezett értékesítő: 2030-tól kötelező jelleggel bevezetésére kerül a vélelmezett értékesítői modell a rövidtávú szállásadási és személyszállítási szolgáltatások tekintetében (ez alól kivételt képeznek például az utazásszervezési szolgáltatások). Ezzel az érintett online platformokra további áfa és nyilvántartási kötelezettségek hárulnak.
III. Elektronikus számlaadat-szolgáltatás és e-számlázás egységesítése
- Kötelező e-számlázás: A tagállamok már a kihirdetést követően bevezethetik a kötelező e-számlázást, amely új korszakot nyit a számlázási gyakorlatban. Továbbá 2030. július 1-től az EU-s határon átnyúló B2B ügyletek esetén, a vevő beleegyezése nélkül, egységes EU-s (EN 16931-es) formátumban kell e-számlát kiállítani.
- Számlaadat-szolgáltatás: Az EU-s határon átnyúló B2B ügyletekre kötelező számlaadat-szolgáltatás lép életbe 2030. július 1-től, amely felváltja a meglévő tagállami rendszereket (pl. Online Számlaadat-szolgáltatás). Az adatszolgáltatást mind eladói, mind vevői oldalról teljesíteni kell, a vevői adatszolgáltatás alól a tagállamok felmentést adhatnak.
- Belföldi Adatszolgáltatás: Tagállamon belüli B2B ügyletekre új belföldi adatszolgáltatási kötelezettséget csak az EU-s standard szerint, vagy azzal kompatibilis módon vezethetnek be a tagállamok, amely kötelezővé teszi az EU-s e-számla standard (EN 16931) használatát, míg már bevezetett tagállami adatszolgáltatások legkésőbb 2035-ig maradhatnak meg jelenlegi formájukban.
Az új rendelkezések kiemelt figyelmet fordítanak a digitális transzformációra, így a gazdálkodóknak hamarosan fel kell készülniük a kötelező e-számlázásra és az új típusú számlaadat-szolgáltatásra. Továbbá érdemes átvizsgálni a jelenlegi rendszereket és biztosítani az EU-s standardoknak, illetve az e-archiválásnak való megfelelést.