Az éttermi és cukrászdai étkezéssel kapcsolatos reprezentációs juttatás adómentessége, vagyis milyen feltételei vannak a vendéglátás adómentességnek?

2026. január 30-án megjelent a Magyar Közlönyben az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. (I.30.) Kormányrendelet, amely azóta kibővült a cukrászdára vonatkozó rendelkezésekkel. Jelen rövid összefoglaló az említett rendelet személyi jövedelemadó-, és szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos szabályait összegzi, különös tekintettel az éttermi és cukrászdai reprezentációs juttatás adómentességére, illetőleg annak feltételeire.

Mielőtt rátérnénk a reprezentációs juttatások adómentességére, lépjünk egyet vissza az általános szabályok felé, melyek alapján a reprezentáció során felmerülő vendéglátás adóköteles juttatás, és egyes meghatározott juttatásként az adóalap 1,18-szorosa alapján 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó merül fel a kifizető részéről. 

A rendelet értelmében ugyanakkor mentesül a közterhek megfizetése alól:

• az étteremben vagy cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének),

• az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része. 

Ugyan a rendelet 2026. február 1. napján lépett hatályba, de ezeket a szabályokat először már a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóévben a  2025. december 31. napját követően megvalósuló éttermi vendéglátás alapján meghatározott jövedelemre is alkalmazni lehet.

A támogatásra jogosultak köréből eredetileg kihagyták a cukrászdákat, de a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy rájuk is ki fogják terjeszteni a kedvezményt, és azóta a vonatkozó jogszabály is megszületett. Az alábbiakban ismertetjük a rendelkezések alkalmazásának feltételeit. 

Reprezentáció fogalom

A reprezentáció személyi jövedelemadó szempontból (i) a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá (ii) az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás. Fontos, hogy ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (pl. a szabadidőprogram aránya, stb.) alapján megállapítható, hogy nem reprezentációról, hanem szabadidős eseményről van szó, arra ezek a szabályok nem alkalmazhatóak.

A reprezentáció fogalmából következik, hogy kizárólag a túlnyomórészt szakmai eseményekkel összefüggésben, vagy állami / egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás kerülhet ebbe a körbe, míg a kifizető által szervezett rekreációs jellegű, csapatépítő program már nem, utóbbira nem vonatkozik mentesség. Például reprezentációs eseménynek minősül egy üzleti tárgyalás keretében szervezett éttermi ebéd/vacsora vagy egy szakmai konferenciát követő éttermi fogyasztás. 

Értékhatár

A rendelet szerint mentes az adó alól az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás értékének az a része, amely:  

• az  adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát,

• de legfeljebb 100 millió forintot

nem haladja meg.

A tevékenységüket év közben kezdők vagy az év közben megszüntetők az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan vehetik figyelembe.

Az összes bevétel a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes bevételt jelenti, vagyis az értékesítés nettó árbevétele mellett az egyéb bevételeket és a pénzügyi műveletek bevételeit is. Amennyiben a kifizető túllépi az összes bevétel 1%-ra vonatkozó vagy a 100 millió forintos értékhatárt, az értékhatárt meghaladó rész után keletkező adókötelezettséget a  juttatónak meg kell állapítania, és a kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint meg kell fizetnie az adóhatóság felé. 

Étterem, cukrászda fogalmak

További meghatározás, hogy az étkeztetésnek étteremben, olyan vendéglátó üzletben kell megvalósulnia, amelynek:

• fő terméktípusa: Melegétel
• tevékenységének a TEÁOR kódja: 56.11 Éttermi vendéglátás,
• egész éven át nyitva tart / időszakosan tart nyitva,
• a kiszolgálás hagyományos vagy önkiszolgáló, többször használatos edényekben történik,
• vendégtérrel rendelkezik, a vendégeknek biztosítva van a helyszíni fogyasztás lehetősége,
• az ételeket helyben készítik, főzőkonyhával rendelkezik.

A könnyítés alkalmazható arra az esetre is, ha a vendéglátás cukrászdában, vagyis olyan vendéglátó üzletben valósul meg, amelynek:

• fő terméktípusa: Cukrászati készítmény, édesipari termék
• tevékenységének a TEÁOR kódja: 56.11 Éttermi vendéglátás,
• a kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.)
• a helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania,
• a cukrászati termékeket nem feltétlenül a helyszínen készítik.

Nem tartoznak ide tehát az alábbiak:

• büfé
• kávézó
• bár, kocsma, borozó
• zenés-táncos vendéglátóhely
• munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely
• gyorsétterem
• alkalmi vagy mozgó vendéglátóhely

Fentiek alapján, amennyiben a reprezentáció mint fogalom megvalósul az adott rendezvényre, és az jelzett értékhatár is megtartásra kerül, még mindig oda kell figyelni arra, hogy a mentességet kizárólag étteremben és cukrászdában felmerülő étkezésre (étel, ital) lehet alkalmazni.

Értékhatár túllépése esetén az adókötelezettség meghatározása

Ha egy vállalkozás az adóév során több mint 100 millió forint értékben költ éttermi vagy cukrászdai reprezentációs juttatásra, köteles adóelőleget fizetni a 100 millió forintot meghaladó éttermi juttatások, fogyasztások után. A 100 millió forint feletti juttatást terhelő adó mértéke és annak számítási módja megegyezik minden egyéb reprezentációs juttatás adófizetési kötelezettségének számításával. Vagyis a juttatás szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után kell a 15% személyi jövedelemadót és a 13% szociális hozzájárulási adót megfizetni. Az adókat abban a negyedévben kell megállapítani, amelyben a 100 millió forintos értékhatárt meghaladja a szóban forgó juttatás összege. Az adók bevallására és megfizetésére az értékhatár-átlépés negyedévét követő hónap 12-éig van lehetőség.

A tevékenységét év közben kezdő juttatót nem terheli adóelőleg-fizetési kötelezettség. Akkor sem kell adóelőleget fizetni, ha az éttermi juttatások értéke nem haladja meg a 100 millió forintot.

Éves szinten is meg kell állapítani, hogy van-e értékhatár túllépés. Az értékhatárt meghaladó része után keletkező adókötelezettséget a juttatónak az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően kell megállapítania, és az elszámolt éves összes bevétel megállapításának hónapját követő negyedév 12. napjáig kell bevallania és megfizetnie. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy legtöbb cég esetén a 2026. évi esetleges éttermi vagy cukrászdai reprezentációs adókötelezettséget 2027. május 31-ét követő negyedév 12. napján, 2027. július 12-éig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Pálinka adómentessége

A reprezentációval kapcsolatos adómentességen túl, az említett rendelet rendelkezik a pálinka juttatás adómentességéről is, mely a borászati termék korábban bevezetésre kerülő adómentességével analóg szabályrendszer alapján biztosít adómentességet.

Mielőtt rátérnénk az adómentesség szabályaira, itt is lépjünk egyet vissza az általános szabályok felé. Főszabály szerint termék magánszemélynek való ingyenes juttatása esetében, amennyiben arra üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként kerül sor, az adóköteles juttatásnak minősül, és egyes meghatározott juttatásként az adóalap 1,18-szorosa alapján 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó merül fel a kifizető részéről. Ugyanez áll arra az esetre is, ha az említett terméket reprezentációs rendezvényen biztosítják a résztvevőknek fogyasztás céljából.

A rendelet a pálinka juttatás adómentességét széles körben biztosítja, így erre sor kerülhet:

• reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében,
• üzleti ajándékként,
• csekély értékű ajándékként.

Pálinkának az adóraktárban előállított és onnan közvetlenül vásárolt, pálinkazárjeggyel ellátott alkoholtermék minősül. Nem adómentes tehát a juttatás, ha az egyébként a rendelet szerinti mentességnek megfelelő termék beszerzése különböző kereskedőktől (pl. kis-, és nagykereskedelmi üzlet, üzletlánc, alkoholtermékek árusítására szakosodott üzlet) történik.

A kifizetőnek nyilvántartást kell vezetnie, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is. 

Összefoglalás

Összefoglalva megállapítható, hogy a kifizetőknek a reprezentációs célú éttermi és cukrászdai fogyasztás (étel, ital) adómentességének igénybevételéhez több szabálynak is meg kell felelniük, kezdve azzal, hogy a vendéglátásra okot adó rendezvény, esemény jellegét  helyesen szükséges megállapítani és ezt dokumentálni is kell. Fontos, hogy nem minősül reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

Nem reprezentációs rendezvény esetében kizárólag a pálinka adómentessége merül fel, és az ilyen célú juttatást is a kifizetőnek dokumentálnia kell, nyilvántartást kell vezetnie, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is, kiknek történt a juttatás.

Az EY szakértői szívesen állnak a kifizetők rendelkezésére a fenti szabályokban való eligazodás céljából.