EY Bérszámfejtés Hírlevél

A 2025-ös év sűrű volt a jogalkotás terén, így 2026-ban is érkezünk a legfrissebb, munkavállalói közterheket érintő jogszabályváltozásokkal. Az év első hírlevelében többek között bemutatjuk a minimálbér és a garantált bérminimum változásait, a három, a kétgyermekes és a 30 év alatti anyákat érintő kedvezményeket, a személyi jövedelemadó törvény változásait a kedvezmények érvényesítéséről,  a SZÉP kártya új felhasználási módját, a tartós megbízási jogviszonyra vonatkozó új szabályokat, a fizikai TB kiskönyv kiadási módját és megőrzésének szabályait, a munkavédelmi törvény változásait, valamint a kiadható bevándorlási engedélyek maximális számához tartozó új szabályozást.

Nem kell az aktuális NAV, MÁK nyomtatványokat sem keresgélnie, mi elnavigáljuk a 2026-os, aktuálisan használandó dokumentumokhoz is (hírlevél végén találhatóak).

Ha a változásokkal kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kollégáink készséggel állnak rendelkezésre!

Minimálbér, garantált bérminimum változás

A következőképpen módosultak a legkisebb alapbérek 2026. január 1-től:

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) havibér alkalmazása esetén bruttó 322 800 forint lesz.

A teljes munkaidőben, legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum havibér alkalmazása esetén bruttó 373 200 forint lesz.

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege:

• minimálbér esetén bruttó 322 800 forint
• garantált bérminimum esetén 373 200 forint

Részmunkaidő esetén a havi, heti, napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.

A munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén a járulékfizetés alsó határa (a minimálbér 30%-a) 96 840 forint / hó 2026-ban.

Az Ekho-ra is hatással van a minimálbér-változás: a normál adózású rész január 1-től bruttó 322 800 forint / hó az új minimálbérnek megfelelően. Az Ekho választás felső határát azonban nem befolyásolja.

Rehabilitációs hozzájárulás 2026. január 1-től: mértéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének a kilencszerese, vagyis 322 800 * 9 = 2 905 200 forint / fő / év.

Személyi kedvezmény adóalap mértéke – jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve - 2026. január 1-től 107 600 forint / hó (ez 16 140 forint adómegtakarítást jelent a magánszemélynek havonta)

Egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összegének változásai a minimálbér emelkedésével 2026. január 1-től:

• gyermekgondozási díj maximuma (minimálbér kétszeresének a 70%-a): bruttó 451 920 forint / hónap
• diplomás gyed a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a minimálbér 70%-a, vagyis bruttó 225 960 forint / hónap, ennek a harmincad része: 7 532 forint/naptári nap
• diplomás gyed a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a garantált bérminimum 70%-a, vagyis bruttó 261 240 forint / hónap, ennek a harmincad része 8 708 forint/naptári nap
• örökbefogadói díj maximuma megegyezik a gyermekgondozási díj maximumával: bruttó 451 920 forint / hónap
• táppénz maximuma: táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ami 21 520 forint/naptári nap

A minimálbér emelkedésének következtében számos juttatásnál nő az igénybe vehető keret összege:

• távmunka hozzájárulás összege (minimálbér 10%-ig adómentes) – 32 280 forint / hó
• sportrendezvényre szóló belépő 322 800 forint / év értékig adómentes
• kulturális szolgáltatásra szóló belépő 322 800 forint / év értékig adómentes
• állatkerti belépő 322 800 forint / év értékig adómentes
• egyes meghatározott juttatásként adózik, mint csekély értékű ajándék (évente 3* 32 280 forint/alkalom) 

Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset

A Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 2026-ban alkalmazandó összege: 715 765 forint.

Egészségügyi szolgáltatási járulék összege

2026. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 12 300 forint, törthónap esetén napi összege 410 forint.

Anyák adókedvezményei - három vagy több gyermeket nevelő anya, a két gyermeket nevelő anya és a 30 év alatti anyák

1. Három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

2025. október 1-jétől a legalább három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény szabályozza a három gyermeket nevelő anyákra vonatkozó kedvezmények részleteit. A három gyermeket nevelő anya csökkentheti az Szja tv. szerinti összevont adóalapját a három gyermeket nevelő anyák kedvezményével.

Három vagy több gyermeket nevelő anya       

Három vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel

• családi pótlékra jogosult, vagy
• családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt.

Figyelembe kell venni a számításnál azt a gyermeket is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

A kedvezmény jár annak az anyának is, akinek felnőtt gyermekei vannak, a gyermekeket legalább 12 éven át nevelte saját háztartásában, és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szabályainak alkalmazásával jogosult lett volna a családi pótlékra.

Ha például az anyának három gyermeke van, mindhárman már felnőttek, és az anya jogosultsága legalább 12 évre a Cst. alapján is meglenne, érvényesíthető a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye.

Az anyát megillető családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni továbbá azt a gyermeket is, aki után

• az anya családi pótlékra nem jogosult, mert a gyermek fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn;
• az anya vagy a szociális intézmény vezetője családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyike, vagy mindkettejük esetében összesen fennállt.

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély három gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.

Amennyiben a három gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

2. Két gyermeket nevelő anyák kedvezménye 40 év alatt

2026. január 1-jétől nem az Szja tv., hanem a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény szabályozza a két gyermeket nevelő anyákra vonatkozó kedvezmények részleteit.

2026. évtől a két gyermeket nevelő anya csökkentheti az Szja tv. szerinti összevont adóalapját a két gyermeket nevelő anyák kedvezményével, amennyiben az anya még nem töltötte be a 40. életévét. A jogosultság és a részletszabályok megegyeznek a három gyermeket nevelő anyáknál ismertetett szabályokkal.

A két gyermekes anyák kedvezménye bevezetésének ütemezése

2026. január 1-jétől a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét 4 év alatt lépcsőzetesen vezetik be:

• a 2025. december 31-ét követően a 40. életévüket betöltő anyák (ld. fent),
• a 2026. december 31-ét követően az 50. életévüket betöltő anyák,
• a 2027. december 31-ét követően a 60. életévüket betöltő anyák,
• a 2028. december 31-ét követően pedig életkori megkötés nélkül, minden két gyermeket nevelő anya

jogosulttá válik a kedvezményre a következők szerint:

• ha a két gyermeket nevelő anya 2025. december 31-ét követően tölti be a 40. életévét, a kedvezményt a 2025. december 31. után megszerzett, a kedvezményre jogosító jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti;
• ha 2026. december 31-ét követően tölti be az 50. életévét, a kedvezményt a 2026. december 31. után megszerzett, a kedvezményre jogosító jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2026. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti, ide nem értve azt az esetet, ha az érvényesítésre való jogosultsága már megnyílt;
• ha 2027. december 31-ét követően tölti be a 60. életévét, a kedvezményt a 2027. december 31. után megszerzett, kedvezményre jogosító jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2027. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti, ide nem értve azt az esetet, ha az érvényesítésre való jogosultsága már megnyílt;
• életkortól függetlenül a 2028. december 31. után megszerzett, a kedvezménybe tartozó jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2028. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti a kedvezményt.

3. 30 év alatti anyák kedvezménye

2026. január 1-jétől nem az Szja tv., hanem a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény tartalmazza 30 év alatti anyákra vonatkozó kedvezmény szabályait.

A kedvezmény nemcsak a születendő gyermekre tekintettel jár. A mostani módosítással a meglévő gyermekek után is jár a kedvezmény, és nemcsak az átlagbérig, hanem a teljes jövedelemre. A kedvezménybe tartozó jövedelmekről a lenti részben találhatók részletes információk.

Például 2026-tól a 30 év alatti anya, akinek 2022-ben született egy gyermeke, jogosult lesz a kedvezményre akkor is, ha 2026-ban nem születik másik gyermeke, de még nem töltötte be a 30. életévét.

30 év alatti anya

30 év alatti anyának minősül az a gyermeket vállaló nő, aki az adóévet megelőző év december 31-ét követően tölti be a 30. életévét, és az adóévben magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel az Szja tv. szerinti családi kedvezményre jogosult.

Kedvezményre való jogosultság

A 30 év alatti anyák kedvezményére az a 30 év alatti anya jogosult, aki

• gyermekére tekintettel a Cst. szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot gyermekotthon, szociális intézmény vezetőjeként, javítóintézet igazgatójaként kapja) a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel

vagy

• várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa a magzatra (a fogantatás 91. napjától a születésig) tekintettel

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

Például az az anya, aki 2025. december 31-én még nem töltötte be a 30. életévét és 2026-ban születik gyermeke, vagy már van egy gyermeke, 2026-ban érvényesítheti a 30 év alatti anyák kedvezményét.

Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

A családi kedvezmény sem veszik el, hiszen a 30 év alatti anya a részére jövedelmet juttató munkáltató, kifizető felé az Szja tv. rendelkezései szerint nyilatkozatot tehet az adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként történő érvényesítéséről.

Kedvezménybe tartozó jövedelmek

A három gyermeket nevelő anya, a két gyermeket nevelő anya és a 30 év alatti anya esetében egyaránt a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó jövedelméből levonhatja az alábbi jövedelmeket:

1.      a jogosultsági időszakban megszerzett, összevont adóalapba tartozó, Szja tv. szerinti bérnek minősülő jövedelem,

2.      a bérnek nem minősülő, de az Szja tv. szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összege (ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét),

3.      az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelmek közül:

• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme,
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme,
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme,
• a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

Az előzőekben fel nem sorolt, egyébként a törvény alapján adóköteles jövedelmekre nem érvényesíthető a kedvezmény. Például bérbeadásból, szálláshely-szolgáltatásból származó, egyéb jogcímen szerzett, osztalék- és más külön adózó, valamint az ekhós jövedelmekre nem érvényesíthető a kedvezmény.

Kedvezmény első érvényesíthetőségébe tartozó jövedelmek

A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye első alkalommal a 2025. szeptember 30. napja után megszerzett, kedvezményalapot képező jövedelmekre, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. szeptember 30. utáni időszakra elszámolt jövedelmekre érvényesíthető, minden más kedvezményt megelőzően.

Fontos, hogy mikor történik a kedvezményalapba tartozó jövedelem kifizetése, illetve mikor szerepel a bérszámfejtésben. Például, ha októberben számfejtették a 2025. harmadik negyedév teljesítménye alapján megítélt célprémium összegét, vagy egy korábbi időszakban lezárult projekthez kapcsolódó jutalom összegét, akkor az a három gyermeket nevelő anyák kedvezményalapjában figyelembe vehető 2025. október hónapra.

Kedvezményre jogosító időszak

A három gyermeket nevelő anya, a két gyermeket nevelő anya és a 30 év alatti anya esetében egyaránt a kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély háromgyermekes, kétgyermekes (kétgyermekes anyaként 40. életév alatti) vagy 30 év alatti gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.

Ha a kedvezményre való jogosultság nem áll fenn az adóév egészében, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a 2025. december 31-ét követően megszerzett, kedvezményalapba tartozó jövedelmek, munkaviszonyból származó jövedelem esetében a 2025. december 31-ét követő időszakra elszámolt jövedelmekre érvényesíthető.

Kedvezmény érvényesítése az adóbevallásban

A három gyermeket nevelő anya, a két gyermeket nevelő anya és a 30 év alatti anya esetében egyaránt a kedvezmény érvényesítésének feltétele az anya adóelőleg-nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni

• a kedvezményre való jogosultság jogcímét,
• a gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha nincs adóazonosító jele, akkor a természetes személyazonosító adatait),
• a jogosultság megnyílásának vagy megszűnésének napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében és
• a kedvezmény összegét.

Nyilatkozat családi járulékkedvezményről

A családi kedvezménye sem veszik el az érintetteknek, mivel, ha a három gyermeket nevelő anya, a két gyermeket nevelő vagy a 30 év alatti anya adóalap hiányában nem érvényesítheti a családi kedvezményt, nyilatkozatot tehet annak családi járulékkedvezményként történő érvényesítéséről (a jövedelmet juttató munkáltató, kifizető felé).

Harmadik országbeli állampolgárok családi kedvezményre / első házasok kedvezményére / 25 év alattiak kedvezményére való jogosultsága

A tavalyi évtől, azaz 2025. január 1. napjától, harmadik országbeli állampolgárok esetére a fent említett kedvezmény érvényesítésére vonatkozó szabályok megváltoztak. A részletszabályokról itt tájékozódhat: Jogosultság határokon innen és túl - Adóalap-kedvezmények harmadik országbeli magánszemélyek számára

Családi kedvezmény emelése

2026-ban a családi kedvezmény a 2024. évihez képest a kétszeresére növekszik (2025. júliustól már volt egy emelés).

Az összevont adóalapból érvényesíthető családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

• egy eltartott esetén 133 340 forint,
• kettő eltartott esetén 266 660 forint,
• három és minden további eltartott esetén 440 000 forint.

A családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a Cst. szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 133 340 forinttal növelt összegben vehető igénybe.

Kedvezmények érvényesítésének sorrendje

2026. január 1-jétől az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének a sorrendje a következő:

1. a 30 év alatti anyák kedvezménye,
2. a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
3. a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,
4. a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
5. személyi kedvezmény,
6. az első házasok kedvezménye,
7. családi kedvezmény.

Ha a gyermeket nevelő anya jogosult a gyermekek számától függő valamely kedvezményre vagy a 30 év alatti anyák kedvezményére több egymást követően érvényesíthető jogcímen az év egészében, a kedvezményt az év egészére az év első napján érvényesíthető kedvezmény jogcíme – ha ilyenből több is van, az anya döntése szerinti jogcím – alapján lehet igénybe venni. Ilyenkor új adóelőleg-nyilatkozat megtételére és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására nincs szükség. (Például, ha a 30 év alatti anyának van két gyermeke, akkor 2026-ban jogosult a 30 év alatti anyák kedvezményére és a kétgyermekes anyák kedvezményére is, döntése szerint választhat a kettő közül.)

Adóelőleg-nyilatkozat

Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemélynek nyilatkoznia kell a három gyermeket, a két gyermeket nevelő és a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséről is. A nyilatkozat tartalmazza a gyermekek nevét és adóazonosító jelét (vagy ha nincs nekik, akkor természetes személyazonosító adatait), 30 alatti anyáknál magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést.

A három gyermeket, a két gyermeket nevelő és a 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő magánszemélyre is irányadó az a szabály, hogy

• a kifizető, illetve munkáltató nem csökkentheti más kedvezménnyel a kedvezményre jogosító jövedelem adóelőleg-alapját, azonban a magánszemély a családi kedvezményről adóelőleg-nyilatkozatot tehet a munkáltató, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető felé, és
• a családi kedvezmény nem érvényesíthető részének adótartalma családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

ANYACSKA - az új típusú, összevont adóelőleg-nyilatkozat lehetősége anyáknak

2026. január 1-től az anyákra vonatkozó kedvezményt érvényesítő anya összevont adóelőleg-nyilatkozatot tehet, melyen kérheti a választott anyákra vonatkozó kedvezményt (két-, három, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye) és a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény érvényesítését a kifizetőtől.

Aki mindkét kedvezményre jogosult, az összevont nyilatkozatot az ANYACSKA elnevezésű űrlapon teheti meg, aki csak a többgyermekes édesanyák szja-mentességére, az az ANYNTA űrlapon nyilatkozhat. A nyomtatványok beadhatók online az ONYA-n keresztül vagy papíralapon is átadhatók a munkáltatónak, kifizetőnek. Fontos, hogy összevont nyilatkozatot csak munkáltató vagy rendszeres bevételt juttató kifizető felé lehet megtenni.

Ezt az összevont adóelőleg-nyilatkozatot azonban csak az anyákra vonatkozó kedvezmények szempontjából tekinti folytatólagos nyilatkozatnak a kifizető.

Az online adóelőleg-nyilatkozat egyszerre több munkáltató, kifizető felé is megtehető, akár azonos, akár eltérő tartalommal.

Folytatólagos adóelőleg-nyilatkozat

A három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2025. évben megtett adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, kifizető mindaddig folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak köteles tekinteni, amíg az anya nem tesz új adóelőleg-nyilatkozatot. Például, ha 2025 októberében az anya nyilatkozatot tett a háromgyermekes anyák kedvezményének érvényesítéséről, akkor 2026-ban emiatt nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tennie.

Folytatólagos nyilatkozatot tehet továbbá a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye és az első házasok kedvezménye érvényesítéséhez a kedvezményre jogosult magánszemély. A munkáltató, illetve kifizető az anya / magánszemély által a kedvezmény évközi érvényesítéséhez tett nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal veszi figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését.  A nyilatkozatokat így évente nem kell újból megismételni, és csak akkor kell új nyilatkozatot tenni, ha az érvényesítést megalapozó adatokban változás történik. (2025-ig a négygyermekes anyák kedvezményét érvényesítők tehettek csak folytatólagos nyilatkozatot.)

Első házasok kedvezmény tekintetében csak a törvény általi érvényesítési időtartamban vehető figyelembe a nyilatkozat folytatólagos nyilatkozatnak.

Családi kedvezményről szóló nyilatkozat

Ha az anya a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot tesz, akkor abban megjelölheti a négy gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére, illetve a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére való jogosultságát. Ez utóbbiakra nem kell külön nyilatkozatot tenni. Az anya kedvezmény érvényesítését kérő nyilatkozatát a munkáltató, kifizető folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg-nyilatkozatot tesz.

Kifizetői, munkáltatói igazolások

Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek, a munkáltatónak az igénybe vett háromgyermekes anyák kedvezményét, kétgyermekes anyák kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét is fel kell tüntetnie a levont adóelőlegről adott igazolásban.

Téves adóelőleg-nyilatkozat

Változás 2026. január 1-jétől. A tételes költségelszámolásra vonatkozóan tévesen tett adóelőleg-nyilatkozat esetén 12 százalék (korábban 39%) – az szja-bevallásban megállapítandó – költségkülönbözet utáni bírság mértéke. (Nem változik az adóalap-kedvezmények jogalap nélküli érvényesítésére irányuló adóelőleg-nyilatkozat miatt keletkező befizetési különbözet után fizetendő különbözeti bírság mértéke, amely ugyancsak 12 százalék.)

A különbözeti bírságot az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetni, és az szja-fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni, kivéve, ha a költségkülönbözet vagy a befizetési különbözet nem haladja meg a 10 ezer forintot.

(A különbözeti bírság 2025-ben 39 százalék volt, és akkor nem kellett bírságot fizetni, ha a költségkülönbözet a költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladta meg.)

Például, ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában tételes igazolással elszámolható költség levonását kéri, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költségkülönbözet 12 százalékát köteles bevallani és külön megfizetni az adóbevallás benyújtásakor a korábbi 39 százalék helyett, ha költségkülönbözet meghaladja 10 ezer forintot. 

Munkáltatói béren kívüli juttatások

SZÉP-kártya élelmiszer-vásárlásra

2025. december 1-jétől élelmiszer (melynek körét a 76/2018. kormányrendelet határozza meg) vásárlására is felhasználható ismét a SZÉP-kártyán lévő összeg, kizárólag a 2025. december 1. és 2026. április 30. közötti időszakban.

363/2025. (XI. 26.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról

A kormányrendelet értelmében a kiegészül a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználási köre. A háborús inflációra való tekintettel a 2025. december 1-jétől 2026. április 30-ig a SZÉP kártya kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására is felhasználható, minden olyan gazdasági tevékenységet folytató kereskedőnél, akinek főtevékenysége az alábbi TEÁOR kódokkal jelzettekbe beletartozik:

• Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR: 4711)             
• Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme  (TEÁOR: 4721)
• Hús-, húskészítmény kiskereskedelme (TEÁOR: 4722)
• Hal kiskereskedelme (TEÁOR: 4723)
• Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem (TEÁOR: 4724)
• Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem (TEÁOR: 4727)

A kormányrendelet kiemeli, hogy alkoholtartalmú folyadékokra, valamint a betétdíjas csomagolásban kapható termékek betétdíjára nem használható fel a SZÉP kártya. 

Tartós megbízási jogviszony

A biztosítottak köre 2026. január 1-jétől kibővül a tartós megbízás jogviszonnyal.

A tartós megbízás jogviszonnyal fogalmát a Tbj. 4. § új 23. pontja határozza meg, miszerint tartós megbízási jogviszonynak olyan megbízási jogviszony tekintendő, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak a 08E nyomtatványon (régi T1041).

Eltérés a megbízási jogviszonyhoz képest, hogy tartós megbízási jogviszony nem kötődik feltételhez. Lényege, hogy a megbízó előzetesen jelenti be a jogviszonyt tartós megbízási jogviszonyként, és a jogviszony és a biztosítotti státusz folyamatosan fennáll annak megszűnéséig.

A tartós megbízási jogviszony minősítése kizárólag felek döntésétől, illetve a foglalkoztató erre irányuló bejelentésétől függ. Így az, hogy egy adott megbízás „tartós” minősítése jelen szabályok szerint csak a bejelentéstől függ, nagy jelentőséggel bír.

Ebből következően például, ha egy havi 60 ezer forintos díjban részesülő személyt folyamatosan alkalmaz megbízási jogviszonyban egy társaság, de nem jelenti be, akkor rá nem terjed ki a biztosítás, hanem minden hónapban vizsgálni szükséges, hogy elérte-e a minimálbér 30%-át és akkor lesz biztosított, azokban a hónapokban, amikor ezt a határt elérte. Ha a társaság bejelenti tartós megbízási jogviszonyban állóként, akkor a Tbj. új 6. § (1) bekezdés l) pontja hatálya alá tartozik, miszerint kiterjed a biztosítás (a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő) tartós megbízási jogviszonyban álló személyre is. Tehát a tartós megbízási jogviszony esetén nem szükséges a biztosítási kötelezettséget a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt szabályok szerint vizsgálni, az e jogviszonyban álló személyre a biztosítás – függetlenül a járulékalapot képező jövedelem mértékétől – kiterjed.

A minimum járulékalap is alkalmazandó lesz. A Tbj. 27. § (2) bekezdése kiegészül a tartós megbízásra történő utalással, ami azt jelenti, hogy eddig csak a munkaviszonyra vonatkozó minimum járulékfizetési kötelezettség szabályait a tartós megbízási jogviszonyban álló személyre is alkalmazni kell.

Így például, ha az érintett tartós megbízási jogviszonyban kerül bejelentésre és havi 60 000 forintos megbízási díjban részesül, akkor biztosítottá válik, azonban a társadalombiztosítási járulékot havonta utána legalább a minimálbér 30 százaléka után (azaz 2026-tól 96 840 forint után) meg kell fizetni.

Ezzel párhuzamosan a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (10) bekezdése bővül a Tbj. 6. § (1) bekezdés l) pontjára történő utalással, ami azt jelenti, hogy tartós megbízás esetén – a munkaviszonnyal megegyező módon – a járulékalap megegyezik a szociális hozzájárulási adóalappal.

Az új jogviszony a munkaviszonnyal megegyező módon hozza létre a biztosítási kötelezettséget, de megbízási jogviszonyról van szó. Így ez a jogviszony nem vehető figyelembe 36 órás munkaviszonyként az egyéni vagy társas vállalkozó minimum járulékfizetési kötelezettségét illetően. 

Papíralapú tb-kiskönyv megszüntetése

351/2025. (XI. 12.) Korm rendelet a papíralapú tb-kiskönyv megszüntetéséről. A foglalkoztatóknak a legkésőbb a jogviszony megszűnésekor át kell adni a papír alapú tb-kiskönyveket.

2026. január 1-jétől a papíralapú tb-kiskönyvet felváltja az elektronikus tb-kiskönyv. Az e-tb-kiskönyv adatait a TAJ-számmal rendelkező természetes személyek a Betegéletút szolgáltatás keretében kérdezhetik le, míg a kifizetőhelyek az ún. Lekérdezőfelületről. Egészségügy/Egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai/e-TB kiskönyv lekérdezés menüpontban

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

Valamint a 50/E. § szerint a foglalkoztató a részére 2026. január 1-jét megelőzően átadott „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány) legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a biztosított részére hitelt érdemlő módon igazolva átadja, ezt követően a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 5. év végéig az Igazolványt a biztosított őrzi meg.

Ha az Igazolvány átadása meghiúsul, az Igazolványt a foglalkoztató a biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig köteles megőrizni.

A fentiek alapján az új elektronikus tb-kiskönyv megjelenésével a munkáltatónak a tb-kiskönyvet ki kell adnia a munkavállalónak, akinek 5 évig meg kell őriznie azt. Amennyiben az átadás meghiúsul a munkáltató köteles megőrizni az igazolványt szintén 5 éves periódusig.

Az említett Kormányrendelet 11. § (14) bekezdés c) pontja szerint az utazási költségtérítési támogatás mértéke kilométerenként 45 forint lesz.

A rendelet módosítása 2026. január 1-jétől hatályos. 

Munkavédelmi törvény változása

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a kiegészül a (6c) bekezdéssel miszerint a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kialakítása a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatóknál a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti I. és II. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységek esetén felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el.

Valamint kiegészül a (8a) bekezdéssel is, amely alapján a kockázatértékelés elkészítése a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti I. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységek esetén a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatónál felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el.

A törvényi változások 2026. január 1-jétől hatályosak. 

Foglalkoztatási célú engedélyek és vendégmunkás - tartózkodási engedélyek

35/2025. (XII. 3.) NGM rendelet a Magyarországon évente összesen kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számáról

A 35/2025. (XII. 3.) NGM rendelet (a Magyarországon évente összesen kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számáról) értelmében az évente kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb száma 35 000.

A tavalyi évtől eltérően a maximálisan kiadható engedélyek számába beletartozik az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyáson alapuló beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyek is. A szabályozás összhangban áll a 2023. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelettel is, amely kiterjed a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására is.

A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

2026. január 1-től használatos NAV, MÁK dokumentumok az alábbi oldalról tölthetők le:

• adóelőleg-nyilatkozat költségekről,
• 25 év alatti fiatalok kedvezménye
• családi kedvezmény
• személyi kedvezmény,
• első házasok kedvezménye
• külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata,
• több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (ANYNTA),
• több gyermeket nevelő anyák kedvezménye összevontan a családi kedvezmény nyilatkozattal (ANYACSKA)
• 30 év alatti anyák kedvezménye.

Ellátással kapcsolatos nyilatkozatok:

• Gyermekápolási táppénz
• Nyilatkozat üzemi balesetnek nem minősüli balesetről