EY Bérszámfejtés Hírlevél

Fontos változások bérszámfejtés, társadalombiztosítás és munkajog témakörben.  

A Kormány 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendeletének kiegészítése a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról

A 450/2024. (XII. 23.) kormányrendelet értelmében azon harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel, amellyel Magyarország vagy az Európai Unió visszafogadási megállapodást kötött.

A külgazdasági és külügyminiszter 2/2025. (I. 9.) KKM közleménye értelmében Georgia és Örményország mellett a Fülöp-szigeteki Köztársaság állampolgárai is ebbe a körbe tartoznak. 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása

Az Ebtv. tv. végrehajtásáról szóló kormányrendelet a 49/C. §-sal egészült ki. A jogszabály kimondja, hogy az  Ebtv. szerinti pénzbeli egészségbiztosítási ellátások közül a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alkalmazása szempontjából milyen kategóriába esnek az alábbi ellátások:

• pénzbeli betegségi ellátás a táppénz
• pénzbeli anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátás a csecsemőgondozási díj
• munkahelyi balesetekkel és foglalkoztatási megbetegedésekkel kapcsolatos pénzbeli ellátás a baleseti táppénz
• pénzbeli családi ellátás a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj

A (2) bekezdés összegzi a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti nemzetközi adatcserével kapcsolatos feladatok illetékességét.

Itt kiemeljük az alábbi pontot: EGT-s kormányhivatal az illetékes, ha a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj megállapítása, illetve folyósítása során tisztázni szükséges azt, hogy az EGT melyik országa az elsődleges teherviselő tagállam.

Ha a kifizetőhely ellátásokkal kapcsolatos eljárása során válik szükségessé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti adatcsere, a kifizetőhely megkeresi a kormányhivatalt, amely gondoskodik az adatok beszerzéséről.

Ha a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj megállapítására irányuló eljárásban, illetve a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj folyósítása alatt megállapításra kerül, hogy a biztosított (vagy családtagja) az EGT más tagállamában lakik, ott biztosított, vagy ott is kért, illetve kapott családi ellátást, az egészségbiztosítási szerv, illetve a kifizetőhely megkeresi az EGT-s kormányhivatalt. Az EGT-s kormányhivatal a külföldi szervvel tisztázza, hogy melyik tagállam az elsődleges teherviselő, és erről a megkereső szervet tájékoztatja. Ha a más EGT tagállam hatósága a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti adatcsere keretében olyan adat igazolását kéri, amelynek a szolgáltatására a kifizetőhely rendelkezik hatáskörrel, és az adat nem áll a kormányhivatal rendelkezésére, a kormányhivatal megkeresi a kifizetőhelyet az adatok közlése érdekében. A kifizetőhely a kért adatokat köteles 8 napon belül megadni a kormányhivatal részére.

A rendelet 2025. január 24-től hatályos. 

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

A rendelet módosításának értelmében, ha egyszerre több családtámogatási ellátást igényel a kérelmező személyesen vagy postai úton, akkor azon iratokat, illetve azok másolatát, amelyek az e rendeletben foglaltak szerint több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.

Ha a kérelmezőnek már folyósítanak valamilyen családtámogatási ellátást, akkor az újabb kérelem személyesen vagy postai úton történő benyújtásakor nem kell bemutatni vagy csatolni a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratot, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak, feltéve, hogy az általa igazolt adat időközben nem változott.

A rendelet 2025. január 24-től hatályos. 

Az Alkotmánybíróság 1/2025. (II. 27.) AB határozata

Az Alkotmánybíróság megállapította határozatában, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 146. § (2) bekezdés második mondatának utolsó fordulata („vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan”) az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése alapján alaptörvény-ellenes, és azt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság kijelenti, hogy a munkavállalónak az adott munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén a munkáltató általános foglalkoztatási kötelezettsége változatlanul fennáll.

A döntés a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó. A gyakorlatban mindez azt jelenti, amennyiben a munkavállaló keresőképes, de a foglalkozási-egészségügyi vizsgálaton munkavégzésre alkalmatlanná nyilvánította az orvos, akkor nem lehet őt díjazás nélkül hagyni. Vagy felajánlanak számára másik munkakört, vagy kezdeményezi a munkáltató a munkaviszony megszüntetését (figyelembe véve a munkavállalónak járó felmondási időt, végkielégítést), vagy amíg nem rendezik a helyzetet, állásidőre jogosult a munkavállaló.

Az AB határozat 2025. február 28-tól hatályos. 

Egészségbiztosítási ellátások, valamint a kifizetőhelyi feladatellátás során használt dokumentumok frissülése

Januárban frissült a hallgatói gyermekgondozási díj iránti igénylőlap, februárban új kérelem került feltöltésre a gyermekápolási díj esetén. Három határozat minta is változott: határozat ellátás továbbfolyósításáról; gyermekgondozási díj felfüggesztése – megtérítés, valamint kettős folyósítás. Februárban két kifizetőhelyi tájékoztató is megjelent. Az első összegezte az év eleji jogszabályi változásokat az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban. A második pedig a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj megtérítése esetén alkalmazott eljárásról szól az EGT-vonatkozású ügyekben.

A Magyar Államkincstár továbbá közzétett két kifizetőhelyi tájékoztatót is: a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj megtérítése esetén alkalmazott eljárásról EGT-vonatkozású ügyekben; valamint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait, illetve a baleseti táppénzt, valamint az azokkal kapcsolatos eljárást érintő leglényegesebb új szabályokról és azok gyakorlati alkalmazásáról.

Frissült információs füzetek és nyomtatványok a NAV oldalán

Folyamatosan frissülnek a NAV nyomtatványai, valamint a legtöbb 2025-ös információs füzet is felkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalára. 

2024. évi adóbevallás elkészítése

2025. március 15. dátummal elérhetővé tette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóbevallás tervezeteket azok számára, akik elektronikus tárhellyel rendelkeznek.

Április 30-ig küldi meg a NAV az értesítést a befizetendő vagy visszaigényelhető adó összegéről azoknak az elektronikus tárhellyel rendelkező adózóknak, akik bevallási tervezetüket nem javították, vagy nem egészítették ki. A NAV postán küld értesítést azoknak az elektronikus tárhellyel nem rendelkező magánszemélyeknek is, akiknek visszatérítendő vagy befizetendő adójuk keletkezett, és március 17-ig nem kértek papíralapú bevallási tervezetet, vagy bevallási kötelezettségüket más módon nem teljesítették.

Az adóbevallást május 20-ig lehet módosítani, javítani, jóváhagyni, továbbá az 1+1%-os rendelkezés benyújtásának is a határideje.

A bevallás további részleteiről a NAV ESZJA oldalán lehet olvasni, illetve a bevallást is megtekinteni, benyújtani. 

Törvényjavaslatok a csecsemőgondozási (csed), a gyermekgondozási (gyed) és az örökbefogadói díjjal (öfd) kapcsolatban

Március 19-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Kulturális és Innovációs Minisztérium azt a jogszabálytervezetet, amely lehetővé tenné, hogy a csecsemőgondozási díj egy időszaka alatt is keresőtevékenységet lehessen folytatni, a jogszabálytervezetet 2025. április 2-án be is nyújtották. (T/11417)

A jelenlegi szabály értelmében a csed alatt a nevelőszülői jogviszonyt kivéve tilos minden keresőtevékenység folytatása. A benyújtott javaslat szerint az édesanya a gyermek születése utáni harmadik hónapot követően munkát vállalhatna. A tervezet értelmében munkavégzés mellett a csed a naptári napi alap 100 százaléka helyett a 70 százaléka lenne.

A szándék szerint a jogszabály a folyamatban lévő ellátásokra is vonatkozna és 2025. július 1-től lépne életbe.

Március 26-án benyújtásra került továbbá a T/11334-es számú törvényjavaslat is a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről. A tervezet értelmében csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, örökbefogadói díjban, vagy ezen ellátások közül egyidejűleg több ellátásban részesülő magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj kedvezményével csökkenti. Ez azt jelenti, hogy a csed, a gyed és az öfd személyi jövedelemadó mentes lesz. Ha az igénylő egyszerre több ellátást is igénybe vesz, a kedvezmény mindegyik ellátásra külön-külön is érvényesíthető lesz a tervezet szerint, amely 2025. július 1-jén lépne életbe. 

Törvényjavaslat a gyermekeket nevelő anyák szja mentességével kapcsolatban

Március 28-án benyújtásra került a három gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó mentességéről szóló tervezet is (T/11358). A NÉTAK-hoz hasonlóan, az összevont adóalapba tartozó, jellemzően bérnek minősülő, illetve például egy egyéni vállalkozó önálló tevékenységből származó jövedelmeiből lehet majd érvényesíteni a kedvezményt. Nem lesz felső határa, és független az anya életkorától. Amennyiben a tervezetet megszavazzák, 2025. október 1-től lép majd hatályba.

Március 31-én benyújtották a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló törvényjavaslatot is (T/11389). A tervezet értelmében az anyák kora alapján határozzák meg, hogy mikortól lehetnek szja mentesek, amennyiben két gyermekük van: 2026-tól a 40 év alatti kétgyermekes anyák lesznek adómentesek, 2027-ben a 40 és 50 év közöttiek, 2028-ban az 50 és 60 év közöttiek, 2029-ben pedig a 60 év felettiek. A tervezet szerint a jogszabály 2026. január 1-től lép hatályba. 

Az új adategyeztetési eljárás áprilisban az egyszerűsített foglalkoztatottakra fókuszál

Április 3-án a NAV közzétette hirdetményében, hogy április elejével elkezdték kiküldeni a legújabb adategyeztetési felhívásokat. Cikkünkben részletesen foglalkoztunk az adategyeztetési eljárás jogszabályi hátterével, valamint, hogy mire számíthat a foglalkoztató a foglalkoztatottak bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése esetén.

A NAV áprilisban az egyszerűsített foglalkoztatottakra fókuszál: azokat a cégeket hívja fel a hibák javítására, amelyek ugyan bejelentették az egyszerűsített foglalkoztatást, bevallásukban azonban elmulasztottak számot adni munkavállalójukról. A NAV megkeresése után az adózónak 15 napja van a reagálásra vagy a szükséges korrekció megtételére. Ha mindez elmarad, akkor 300 000 forintos bírságot szab ki a hatóság, valamint revízió is indulhat az adózó ellen. 

Digitalizálják a TB-kiskönyvet, megszűnik a papír alapú változat

A Belügyminisztérium április 5-én közleményt adott ki, mely szerint elektronikus rendszer váltja fel a papíralapú TB-kiskönyvet, amelybe a munkáltatók rögzítették a munkavállalók társadalombiztosítási jogviszonyára és egészségbiztosítási ellátásaira vonatkozó adatokat.

A tájékoztatás szerint, mivel a TB-kiskönyvben szereplő információk digitálisan is rendelkezésre állnak már a különböző digitális nyilvántartásokban, ezért a papír alapú nyomtatvány megszüntethető a jövőben. A tervek szerint így kevesebb lesz a foglalkoztatói adminisztrációs teher, pontosabb és gyorsabb az ügyintézés, és az adatok is pontosabbak lesznek, hiszen korábban az is előfordulhatott, hogy a jogviszony és az ellátások nem teljeskörűen szerepeltek a kiskönyvben.

Az elektronikus TB-kiskönyv bevezetésének ütemezéséről még információval nem rendelkezünk.