EY Bérszámfejtés Hírlevél

Fontos változások bérszámfejtés, társadalombiztosítás és munkajog témakörben.  

Minimálbér, garantált bérminimum változás (Magyar Közlöny, 127. szám)

A 394/2024. (XII. 12.) Korm. rendelet értelmében a következőképpen módosultak a legkisebb alapbérek 2025. január 1-től:

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér)

• havibér alkalmazása esetén bruttó 290 800 forint
• hetibér alkalmazása esetén bruttó 66 860 forint
• napibér alkalmazása esetén bruttó 13 380 forint
• órabér alkalmazása esetén bruttó 1672 forint

A teljes munkaidőben, legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum

• havibér alkalmazása esetén bruttó 348 800 forint
• hetibér alkalmazása esetén bruttó 80 190 forint
• napibér alkalmazása esetén bruttó 16 040 forint
• órabér alkalmazása esetén bruttó 2005 forint

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege:

• minimálbér esetén bruttó 290 800 forint
• garantált bérminimum esetén 348 800 forint

Részmunkaidő esetén a havi, heti, napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.

A munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén a járulékfizetés alsó határa (a minimálbér 30%-a) 87 240 forint / hó.

Ekho-ra tett hatása: a normál adózású rész január 1-től bruttó 290 800 forint / hó az új minimálbérnek megfelelően. Az Ekho választás felső határát azonban nem befolyásolja.

Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhei az alábbiak szerint módosulnak a minimálbér emelkedésével:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén - 1500 forint / nap
• alkalmi munka esetén – 2900 forint / nap
• filmipari statiszta esetén – 8700 forint / nap

Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén minimálisan fizetendő bér a következőképpen néz ki:

• legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 %-a: 1421 forint / óra
• garantált bérminimum esetén 87 %-a: 1744 forint / óra

Az egyszerűsített foglalkoztatás mentesített keretösszege szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén 17 394 forint / nap, középfokú végzettséget/ szakképzettséget igénylő munkakör esetén 20 852 forint / nap.

(Megjegyzés: Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhei 2025. február 1-től emelkednek, erről a hírlevél későbbi részeiben írunk.)

Rehabilitációs hozzájárulás 2025. január 1-től: mértéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének a kilencszerese, vagyis 290 800 * 9 = 2 617 200 forint / fő / év.

Személyi kedvezmény adóalap mértéke – jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve - 2025. január 1-től 96 900 forint / hó (ez 14 535 forint adómegtakarítást jelent a magánszemélynek havonta)

Egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összegének változásai a minimálbér emelkedésével 2025. január 1-től:

• gyermekgondozási díj maximuma (minimálbér kétszeresének a 70%-a): bruttó 407 120 forint / hónap
• diplomás gyed a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a minimálbér 70%-a, vagyis bruttó 203 560 forint / hónap, ennek a harmincad része: 6785,33 forint/naptári nap
• diplomás gyed a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a garantált bérminium 70%-a, vagyis bruttó 244 160 forint / hónap, ennek a harmincad része 8138,66 forint/naptári nap
• örökbefogadói díj maximuma megegyezik a gyermekgondozási díj maximumával: bruttó 407 120 forint / hónap
• táppénz maximuma: táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ami 19 386,66 forint/naptári nap

A minimálbér emelkedésének következtében számos juttatásnál nő az igénybe vehető keret összege:

• távmunka hozzájárulás összege (minimálbér 10%-ig adómentes) – 29 080 forint / hó
• sportrendezvényre szóló belépő 290 800 forint / év értékig adómentes
• kulturális szolgáltatásra szóló belépő 290 800 forint / év értékig adómentes
• állatkerti belépő 290 800 forint / év értékig adómentes
• egyes meghatározott juttatásként adózik, mint csekély értékű ajándék (évente 3* 29 080 forint/alkalom) 

Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset

A Központi Statisztikai Hivatal 2024. júliusára vonatkozóan az alábbi kereseti adatokat tette közzé:

Havi bruttó átlagkereset 2024. július: 656 785 forint / fő / hó

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye, valamint a 30 év alatti anyák kedvezménye miatt releváns a foglalkoztatók számára, ugyanis 656 785 forintig szja-mentes az előbbi csoportok bére, ami összesen 98 518 forint szja megtakarítást jelent havonta.

Juttatásokkal összefüggő változások

• A Kormány 384/2024. (XII. 9.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról

Széchenyi Pihenő Kártyát a pénzforgalmi szolgáltatónak olyan műanyag formájú és infokommunikációs eszközre digitalizálható készpénz-helyettesítő fizetési eszközként kell kibocsátania, amely

a) a kártyabirtokos számára kizárólag a korlátozott rendeltetésű fizetési számlán jóváírt Széchenyi Pihenő Kártya juttatások terhére teszi lehetővé fizetési megbízások megtételét,

b) elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül is alkalmas a fizetési megbízások megtételére.

Ez a rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.

• A Kormány 449/2024. (XII. 23.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról

A jogszabály rendelkezik arról, hogy külön alszámlán kell nyilvántartani az Aktív Magyarok keretösszegre felhasználható juttatást és csak a számlának megfelelő szolgáltatás ellenértékének megfizetésére lehet felhasználni.

Az Aktív Magyarok alszámlára naptári félévenként legfeljebb 60 ezer forint összegű juttatást utalhat a kifizető a munkavállaló részére. Az esedékes félévi juttatás további feltétele, hogy a munkavállaló nyilatkozik a munkáltatója számára arról, hogy az Aktív Magyarok alszámlájára az Szja. tv. 71.  § (1a) bekezdése alapján előző naptári félévben utalt pénzösszeg nyolcvan százalékát már elköltötte. Az adó mértéke 28% a keretösszegig, felette 33,04% egyes meghatározott juttatásként.

A társkártyával rendelkező közeli hozzátartozót – az Aktív Magyarok keretösszegre felhasználható alszámla kivételével – a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként utalt pénzeszköz felett.

76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 5. §-a (1b) bekezdéssel egészül ki, mely szerint kizárólag azon szolgáltatóknál lehet felhasználni az Aktív Magyarok keretösszegét, amely szolgáltatóknak az alábbi tevékenységi körük van:

1. személyszállítás kötélpályán, sífelvonóval (TEÁOR’25 49.34., kivéve a drótkötélpályás teherszállítást),

2. szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’25 77.21.),

3. sport, szabadidős képzés (TEÁOR’25 85.51.),

4. sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’25 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése),

5. sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’25 93.12.),

6. testedzési szolgáltatás (TEÁOR’25 93.13.),

7. máshová nem sorolt sporttevékenység (TEÁOR’25 93.19.),

8. máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’25 93.29-ből a szabadidős és szórakoztató eszközök bérbeadása a rekreációs létesítmények szerves részeként, az  airsoft és paintball pályák üzemeltetése és a piknikező helyek üzemeltetése).

Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.

• Széchenyi Pihenő Kártya felhasználása lakásfelújítás céllal

A 2024. év utolsó hírlevelében beszámoltunk a SZÉP-kártya több új felhasználási területéről, többek között arról, hogy a SZÉP-kártyán szereplő összeg lakásfelújításra is felhasználható az alábbiak szerint: legfeljebb a SZÉP kártya fizetési számláján 2025. évi január 1-jén nyilvántartott támogatás és a számlára a 2025. évben utalt támogatás 50 %-át meg nem haladó összegben.

A Kormány 390/2024. (XII. 11.) Korm. rendelete az alábbiakban pontosította a felhasználási kört:

1. vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.52., kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét),

2. bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartási cikk kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.55-ből a bútorok, világítástechnikai eszközök értékesítése),

3. iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.12., kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek),

4. szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.53-ból a fal- és padlóburkolatok kiskereskedelme)

Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.

• Lakhatási támogatás

A Kormány 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelete rendelkezik a lakhatási támogatás részletszabályairól. Munkáltatói juttatást a munkavállaló az e rendeletben meghatározottak szerint a lakhatási cél konkrét megjelölésével kérheti a munkáltatójától. (cél lehet a lakás bérleti díjának megfizetése, valamint lakáscélú hitel törlesztése)

A 2024-es év végi hírlevélben már írtunk róla, hogy lakhatási támogatást a 35 évnél fiatalabb munkavállalók kaphatnak. Az Szja tv. 71. § (8b) értelmében a (7) bekezdés c) pont alkalmazásában lakáscélú keretösszeg

a) évi 1 millió 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) az 1 millió 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti életkorban van, azzal, hogy utoljára azt a hónapot kell figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti;

d) évi 1 millió 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Az adó mértéke 28% a keretösszegig, felette 33,04% egyes meghatározott juttatásként.

A lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri.

A szerződésekben bekövetkezett bármilyen változásról szóló dokumentumot a munkavállaló az értesülésétől számított 5 munkanapon belül a munkáltató rendelkezésére bocsátja.

Az e rendelet szerinti munkáltatói juttatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni.

Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.

Változások a munkabérből való levonás szabályai kapcsán

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

A 61.  § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén, eddig 60 ezer forint volt egységesen megjelölve.

Ezt az új rendelkezést a folyamatban lévő ügyek esetén is alkalmazni kell, a rendelkezés 2025. július 1-től lép hatályba.

A letiltás alól mentes juttatások résznél a következő új elem jelenik meg:

74. § Mentes a letiltás alól

l) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege

A 74. § l) rendelkezést 2025. július 1-től érvényes és csak a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. 

Társadalombiztosítást érintő változások

• 2025.01.01-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege emelkedik. Havi szinten 11 800 Ft, napi szinten 390 Ft.
• A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

Csecsemőgondozási díj jogosultsági feltételeinek változása:

40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

a) a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követő negyvenkét napon belül születik, vagy

b) a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

A változás értelmében tehát már nem csak a biztosítás megszűnését, hanem a szünetelés kezdetét követő negyvenkét napon belül született gyermek esetén is jogosult lehet az anya a csedre.

Kedvezményszabály csecsemőgondozási díjnál:

21. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4b) A (4a) bekezdés akkor alkalmazható, ha a jogosultság kezdő napján a biztosított ugyanazon foglalkoztatónál, ugyanazon – a 48/A.  § (2) bekezdése szerint folyamatos – biztosítási jogviszonyban áll, mint amelyből az előző gyermekre tekintettel a csecsemőgondozási díj megállapításra került.

A módosítás pontosította, hogy kizálólag ugyanazon foglalkoztatónál, ugyanazon biztosítási jogviszonyban lévő, előző gyermekre megállapított csedet lehet összehasonlítani a most született gyermekre kapott cseddel. Újdonság azonban, hogy abban az esetben lehet ezt az összehasonlítást megtenni, ha az ugyanazon foglalkoztatónál lévő ugyanazon biztosítási jogviszony 48/A.  § (2) bekezdése szerint folyamatos (vagyis 30 napnál hosszabb megszakítás nincs benne).

Csecsemőgondozási díj összegének emelése minimálbér változása esetén, ha hallgatói gyedre is jogosult a kérelmező:

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.  évi LXXXIII.  törvény 42.  §-a a  következő (9) bekezdéssel egészül ki:

(9) A (4c) bekezdés szerinti összegben megállapított csecsemőgondozási díj összegét a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével, – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.

Nevelőszülői gyermekgondozási díj összegének emelése minimálbér változása esetén:

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.  évi LXXXIII.  törvény 42/F.  §-a a  következő (8) bekezdéssel egészül ki:

(8) Az (5) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt minimálbér figyelembevételével, – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.

A rendelkezések 2025. január 1-jén lépnek hatályba.

Gyermekápolási táppénzre való jogosultság egyedülálló szülő esetén

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.  évi LXXXIII.  törvény 46.  §-a a  következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

(1b) Ha az egyik szülőt egyedülállónak kell tekinteni, ugyanazon gyermekre tekintettel a másik szülő nem jogosult gyermekápolási táppénzre, kivéve azon szülőt, aki a maga vagy házastársa (élettársa) egészségi állapotára tekintettel e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak alapján egyedülállónak minősül.

A rendelkezés 2025. január 1-től hatályos.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 27.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

(1) A gyermekápolási táppénz iránti kérelem elbírálása tekintetében egyedülállónak minősül

a) az, aki hajadon, nőtlen, özvegy,

b) elvált szülők esetében az a szülő, aki a közös gyermek tekintetében egyedül gyakorolja a szülői felügyeleti jogot,

c) a házasság felbontása nélkül a házastársától külön élő azon szülő, akinél a gyermek életvitelszerűen tartózkodik, kivéve, ha élettársa van.

(1a) Közös szülői felügyeleti jogot gyakorló elvált szülők egybehangzó nyilatkozata alapján az  Ebtv. 46.  § (1) bekezdés c) –e) pontja alkalmazása szempontjából – a közös gyermeküknek a válást követő születésnapjától – a nyilatkozatuk szerinti szülőt kell egyedülállónak tekinteni.

A rendelkezés 2025. január 1-től hatályos.

Üzemi balesettel kapcsolatos változások

Nem üzemi baleset az a baleset, amely (1997. évi LXXXIII. törvény 53. § (1) (d) ponttal egészül ki):

d) szakirányú oktatás során, duális képzés esetén a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy lakásáról (szállásról) a szakképző intézmény által felügyelt szakirányú oktatás helyszínére vagy onnan a lakására (szállására) közlekedve, menet közben következett be.

A rendelkezés 2025. január 1-től hatályos.

A 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

6) A kormányhivatal vagy társadalombiztosítási kifizetőhely a baleset üzemiségének elismeréséről meghozott határozatát 8 napon belül megküldi a biztosított lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal részére, egyidejűleg tájékoztatja a biztosított baleseti táppénz folyósítására megadott bankszámlaszámáról. A lakóhely szerint illetékes kormányhivatal 8 napon belül kezdeményezi a biztosított által megfizetett térítési díjak NEAK általi – elsősorban bankszámlára történő – visszafizetését.

Hatályát veszti az (5) bekezdésből az alábbi: A kezelőorvos az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról igazolást állít ki, melyet a baleset üzemiségét megállapító véglegessé vált határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül megküld a kormányhivatal vagy a társadalombiztosítási kifizetőhely részére.

A rendelkezés 2025. január 1-től hatályos.

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

1997. évi LXXXIII. törvény 66. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

(2a) A jogalap nélkül igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét köteles megtéríteni

a) a foglalkoztató és egyéb bejelentésre kötelezett szerv, ha az egészségügyi szolgáltatás jogalap nélküli igénybevétele, a biztosítási jogviszony megszűnésére, szünetelésére vonatkozóan az egészségbiztosítás jogviszonynyilvántartásába történő bejelentés elmulasztásának, késedelmes teljesítésének, vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye,

b) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vett magánszemély, ha a magánszemély vagy törvényes képviselője valótlan nyilatkozata alapján szerez jogosultságot térítésmentes egészségügyi szolgáltatásokra, és utólag megállapítják, hogy nem Magyarországon volt jogosult térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra.

(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben az érintett szerv vagy személy a (2a) bekezdésben meghatározott körülménynek az egészségbiztosítási szerv általi tudomásszerzésétől számított öt éven belül kötelezhető az egészségügyi szolgáltatás költségének megtérítésére. Nincs helye megtérítésnek, ha az érintett egészségügyi szolgáltatás nyújtásától számított 15 év már eltelt.

A rendelkezés 2025. január 1-től hatályos. 

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

Az 1. § (4) -ben pontosított a jogalkotó, hogy éves szinten az egyszerűsített foglalkoztatás keretében maximum 120 napot lehet dolgozni, azonban már nem csak az adott munkáltató és a munkavállaló viszonylatában, hanem egy adott munkavállalónak egy évben összesen 120 EFO-s napja lehet, függetlenül a munkáltatóktól.

(4) Ha a munkavállaló

a) idénymunkára,

b) alkalmi munkára, vagy

c) idénymunkára és alkalmi munkára létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

(Eddig így szólt a jogszabály: Ha a munkáltató és a munkavállaló a) idénymunkára, vagy b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.)

1.  § (4) bekezdését 2025. július 1-jétől kell alkalmazni úgy, hogy a 2025. évben a foglalkoztatás időtartamának számításakor annak 120 naptári napos korlátját 2025. július 1-jétől kell figyelembe venni.

11. § kiegészül a (8) és a (9) bekezdésekkel:

(8) Az állami adóhatóság a munkáltató (1) bekezdés szerinti bejelentését visszautasítja, ha a munkaviszony napjainak száma az 1.  § (4) bekezdésébe ütközik. A foglalkoztató ebben az esetben a 8.  § (4) bekezdése szerint köteles eljárni.

(9) Az 1.  § (4) bekezdés feltételeinek vizsgálata céljából az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően a foglalkoztató jogosult a természetes személy adóazonosító jelének, TAJ-számának és nevének megismerésére és kezelésére. Az 1.  § (4) bekezdés szerinti feltétel vizsgálatához az állami adó- és vámhatóság elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít.

Változik továbbá az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke is:

8. § (2) Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként

a) a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka, (eddigi 0,5 helyett) - 2200 forint / nap

b) a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százaléka, (eddigi 1 helyett) - 4400 forint / nap

(a c), tehát filmipari statiszta esetében nem változik a közteher) - 8700 forint / nap

Illetve változnak a nyugellátási alapok is:

10.  § (2) A nyugellátás számítási alapja

a) a 8.  § (2) bekezdés a) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,1 százaléka, - 6100 forint / nap

b) a 8.  § (2) bekezdés b) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 4,2 százaléka, - 12 200 forint / nap

c) a 8.  § (2) bekezdés c) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, - 8100 forint / nap

azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni.

A 8. § (2) bekezdését, valamint a 10. § (2) bekezdését a 2025. február 1-jét követően keletkezett, e törvény szerinti foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

• Munkavégzés alóli mentesülés

Mt.) 55. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az 55. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

m) az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra, amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát, vagy

n) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időre.

• Apasági szabadság

Az apasági szabadság hossza nem változik, módosul azonban az az időszak, amikor ezt a távollétet az apa kiveheti. Az eddigi két hónap helyett a negyedik hónap végéig lehet élni ezzel a lehetőséggel:

Mt. 118. § (4) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig tíz munkanap jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

• Napi, heti munkaidőre vonatkozó megállapodás felmondása készenléti jellegű munkakör esetén

Készenléti jellegű munkakör esetén a napi munkaidő legfeljebb huszonnégy óra, heti munkaidő legfeljebb hetvenkét óra. Ebben nincs változás, azonban módosul a megállapodás felmondása:

Mt. 99. § (3a) A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára, vagy a hat hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén – hat hónap elteltét követően – a naptári hónap utolsó napjára, tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja.

(3b) A felek a munkaidőkeret megszűnésekor a 95.  § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően elszámolnak, ha a munkavállaló a megállapodást a munkaidőkeret lejártát megelőzően mondja fel.

(3c) A munkavállalót nem érheti hátrány, ha nem járul hozzá a megállapodás megkötéséhez, vagy a megállapodást felmondja.

A Munka Törvénykönyvére vonatkozó módosítások 2025. január 1-jén lépnek hatályba.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

A munkavédelemről szóló törvény többek között pontosította a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatási feladatok ellátásához szükséges képesítéseket, valamint, hogy a munkáltató mentési tervet milyen végzettségű szakemberrel készíttethet. (2025. július 1-től érvényes.)

Az Mvt. 54. § (3) bekezdésében megjelölte, hogy az eddigi 3 év helyett legalább 5 évente szükséges a munkáltatónak kockázatértékelést készítenie. Az a) – d) pont részletesen tartalmazza azokat a munkakörülményekben bekövetkező változásokat, amikor a kockázatértékelést gyakrabban kell elvégezni. (2025. január 1-től érvényes.)

Harmadik ország állampolgárainak foglalkoztatásáról

• A Kormány 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelete vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról

A kormányrendelet értelmében azon harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel, amellyel Magyarország vagy az Európai Unió visszafogadási megállapodást kötött. Az 1. számú melléklet értelmében jelenleg Georgia és Örményország állampolgárai esnek bele a megengedett harmadik országok állampolgárainak körébe.

A rendelet továbbá kimondja, hogy az előbbi feltételek hiányában olyan harmadik ország állampolgára is foglalkoztatható Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel, amely ország rendelkezik Magyarországon egy olyan, az adott ország által államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a  harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó magyar jogszabályokban, illetve az Európai Unió jogi aktusaiban foglaltak be nem tartása esetében állampolgára elhagyja Magyarország területét, és ebbe az országba visszatér. Ezen országok listája egyelőre nem elérhető, a külpolitikáért felelős miniszter fogja a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzétenni azokat a harmadik országokat, akik a fenti feltételnek Georgián és Örményországon kívül megfelelnek.

Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.

• A nemzetgazdasági miniszter 51/2024. (XII. 23.) NGM rendelete a Magyarországon évente összesen kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számáról

A Magyarországon a 2025. évben munkavégzési célból – összevont kérelmezési eljárás keretében – kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb száma 35 000.

Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.

2025. január 1-től használatos NAV, MÁK dokumentumok az alábbi oldalról tölthetők le:

adóelőleg-nyilatkozatok:

• adóelőleg-nyilatkozat költségekről,
• 25 év alatti fiatalok kedvezménye (Változás: Ha az adózó külföldi magánszemély, akkor 2025-től a 25 év alatti fiatalok kedvezményét akkor veheti igénybe, ha EGT-állam vagy Magyarországgal határos, nem EGT-állam (Ukrajna, Szerbia) állampolgára. Csak akkor jár a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, ha azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra másik államban az adózó nem vett és nem is vesz igénybe.),
• családi kedvezmény (változás: 2025. július 1-től és 2026. január 1-től kétlépcsőben emelkedik a családi kedvezmény mértéke (bővebben erről a 2024. decemberi hírlevélben olvashat), így érdemes felhívni a munkavállalók figyelmét, hogy 2025. július 1-től a nyilatkozat módosítására lesz szükség azoknál a kérelmezőknél, akik közösen igénylik a kedvezményt és összegszerűen jelölték meg az adóalap kedvezményt, nem gyermekenként. Akik gyermekenként jelölték meg, ott automatikusan a magasabb adóalap kedvezmény lesz érvényesítve. Szintén nem kell júliusban új adóelőleg nyilatkozatot adnia annak a magánszemélynek, aki egyedül érvényesíti a családi kedvezményt. További változás, hogy a családi kedvezményt is csak az EGT-állam vagy Magyarországgal határos, nem EGT-állam (Ukrajna, Szerbia) állampolgára veheti igénybe.),
• személyi kedvezmény,
• első házasok kedvezménye (Változás: Ha az adózó külföldi magánszemély, akkor 2025-től az első házasok kedvezményét akkor veheti igénybe, ha EGT-állam vagy Magyarországgal határos, nem EGT-állam (Ukrajna, Szerbia) állampolgára),
• külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata,
• négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
• 30 év alatti anyák kedvezménye.

Magyar Államkincstár oldalán megtalálhatók az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai kapcsán használatos aktuális nyomtatványok: csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, táppénz, gyermekápolási táppénz, üzemi baleset, baleseti táppénz, méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások.

Egyéb Magyar Államkincstáron elérhető nyomtatványok foglalkoztatóknak, társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek:

foglalkoztatókat érintő egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézés dokumentumai, határozatok, végzések, tájékoztató anyagok, kifizetőhelyi feladatellátás során használandó nyomtatványok.