Az EY név a globális szervezetre, illetve az Ernst & Young Global Limited egy vagy több tagjára utal, amelynek mindegyike önálló jogi személy. Az angliai székhelyű Ernst & Young Global Limited nem foglalkozik ügyfelek részére történő szolgáltatásnyújtással.
Az összes eredmény megtekintése a következőre:
'
'
Nem található eredmény
Általános
Az összes megtekintésePeople
Az összes megtekintéseLegutóbbi keresések
Érkezünk az idei harmadik hírlevelünkkel, amely a második negyedév bérszámfejtést érintő társadalombiztosítási, foglalkoztatást érintő adózási, munkajogi változásokat mutatja be. Részletesen foglalkozunk az anyákat érintő kedvezményekkel, a csecsemőgondozási díj melletti munkavégzés lehetőségeivel egyszerűsített foglalkoztatás módosításaival. Továbbá részletezzük a 2025. év második felében, valamint a 2026. januártól életbe lépő szabályokat.
Hírlevelünkben az alábbi változásokat részletezzük:
- A Kormány 73/2025. (IV. 10.) Korm. rendelete a beruházás megvalósítása céljából Magyarországra érkező vendégmunkások foglalkoztatásának szabályairól
- 2025. évi X. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosításáról
- A Kormány 88/2025. (IV. 24.) Korm. rendelete a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet módosításáról
- A nemzetgazdasági miniszter 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelete a 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről
- 2025. évi XIII. törvény a 30 év alatti anyák kedvezményéről
- 2025. évi XIV. törvény a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről
- 2025. évi XV. törvény a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről
- 2025. évi XVI. törvény a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről
- 2025. évi XXIV. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról – CSED melletti munkavégzés feltételeiről
- 2025. évi XXXIV. törvény a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról
- 2025. évi LIV. törvény egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról (Szja tv., Szocho tv. stb.)
A hírlevél végén továbbá táblázatos formában összegezzük a legfőbb változásokat a hatályba lépésük időpontjával.
Ha a változásokkal kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kollégáink készséggel állnak rendelkezésre!
Vendégmunkás Magyarországon kizárólag munkavállalási célból, törvényben meghatározott ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat. A Magyarországon történő beruházások megvalósítása érdekében vendégmunkás csak akkor kaphat tartózkodási engedélyt, ha foglalkoztatója a beruházás megvalósítása érdekében megállapodást kötött a Kormánnyal, és jogszabályban meghatározott hatósági ígérvénnyel rendelkezik.
A változás értelmében a beruházások beüzemelése céljából lehetővé válik, hogy előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással kizárólag a beruházás beüzemeléséig, de legfeljebb egy évig Magyarországon vendégmunkások dolgozhassanak, amennyiben megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek. A magyar munkaerő védelme céljából a beüzemelés céljából foglalkoztatott vendégmunkások létszáma beleszámít az adott évben összesen kiadható, a vendégmunkások tartózkodási engedélyeire vonatkozó létszámkvótába.
Változás még, hogy a határ menti harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavállalásának megkönnyítése céljából lehetővé válik a Nemzeti Kártya nevű tartózkodási engedély kiterjesztése ezen határ menti ingázókra, amennyiben megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek.
A rendelkezés egy része 2025. április 11-től lépett hatályba (ingázók), a csoportos munkavállalási jóváhagyási eljárás pedig 2025. július 1-től lép életbe.
A módosítás szükségességének hátteréről az alábbiakat olvashatjuk: A mezőgazdasági ágazat működőképességének fenntartása céljából az egyszerűsített foglalkoztatáson belül a mezőgazdasági idénymunka esetében szükséges annak biztosítása, hogy az általános szabályoktól eltérően több napot dolgozhassanak a munkavállalók ebben a foglalkoztatási formában. A jogalkotó célja, hogy e törvénnyel hozzájáruljon a mezőgazdasági ágazatban az idénymunka kimagasló munkaerőigényének biztosításához, valamint – minden nemzetgazdasági ágazatot érintően – rugalmasabbá tegye az alkalmi munka alkalmazhatóságát.
A módosítás értelmében a munkavállaló mezőgazdasági idénymunkára létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot további kilencven nappal meghaladhatja.
A 90 nap esetében azonban magasabb közteher mellett alkalmazható a mezőgazdasági idénymunkára az egyszerűsített foglalkoztatott: Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mezőgazdasági idénymunkának az 1. § (4a) bekezdése szerinti százhúsz napon túli további kilencven napjára a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,125 százaléka a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként.
Az alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
- tehát megszűnik az egy munkáltató és egy munkavállaló közötti éves 90 napos korlát az alkalmi munka esetében.
Fontos kiegészítés, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének időpontjától függetlenül a közterhet a munkavégzés napján hatályos köztehermértékkel kell teljesíteni.
- tehát nem lehet visszaélni azzal a helyzettel, hogy korábban, még egy kedvezőbb közteher mellett jelenti be a munkáltató a munkavállalót egy hosszabb időszakra.
A módosításokat a 2025. december 31. napját követő foglalkoztatásokra kell alkalmazni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak változása kapcsán itt hívjuk fel a figyelmet a 2025. július 1-től érvényes rendelkezésekre is, mely szerint ettől a dátumtól kezdve a munkavállaló oldaláról (és nem kizárólag a munkavállaló és a munkáltató kapcsolatában) kell vizsgálni, hogy adott munkavállaló adott évben hány napot dolgozott egyszerűsített foglalkoztatás keretében. 2025. július 1-től ennek a maximális mértéke pedig 120 nap lesz, aminek a számolását július 1-től kell kezdeni, tehát nem számít bele a június 30-át megelőző efo-s napok száma.
A munkáltatónak feladata és felelőssége lesz ellenőrizni az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen, hogy a munkavállaló hol tart a 120 nap ledolgozásában. A felület jelenleg még fejlesztés alatt áll.
Az idegenrendészeti hatóság jogalkalmazási gyakorlata során szerzett tapasztalatai a kormányrendelet korrekcióját tette szükségessé, valamint a vendégbefektetők magyarországi lakhatásával kapcsolatos szabályozás módosítása vált szükségessé az engedélyezési eljárás során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján.
Harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltató esetén érdemes az alábbi módosításokkal tisztában lenni a Btávhr. vonatkozásában. A rendelet az alábbi fő változásokat tartalmazza:
- A vízumeljárásban a harmadik országbeli állampolgárnak magyarországi szálláshelyeként valós belföldi szálláshely címet kell bejelentenie. – 2025. április 25-én lépett hatályba.
- A vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a vendégbefektető nevében eljáró meghatalmazott magyarországi lakcíme vagy magyarországi székhelyének címe közlésével is igazolható, amely a vendégbefektető magyarországi szálláshelye címének minősül. - 2025. április 25-én lépett hatályba.
- A Fehér Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a magyarországi megélhetés igazoltnak tekinthető, ha a harmadik országbeli állampolgár jogszerű jövedelme a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem benyújtását megelőző legalább 6 hónapban a nettó 3000 EUR összeget minden hónapban eléri vagy meghaladja, amely összegű jövedelemmel a magyarországi tartózkodás ideje alatt minden hónapban rendelkeznie kell. 2025. július 15-én lép hatályba.
- A kiutasítás és a visszaadás végrehajtása során törekedni kell arra, hogy az a harmadik országbeli állampolgárnak a lehető legkevesebb költséget okozza. - 2025. július 15-én lép hatályba.
- A 139. § (1) Tv. 27. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, valamint 32. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a foglalkoztató különösen akkor felel meg az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményének, ha az idegenrendészeti hatóság irányába történő bejelentési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz, továbbá bizonyítani tudja, hogy
o a) a vendégmunkás részére az általa értett nyelven a munkaviszony megszűnését megelőzően tájékoztatást adott a munkaviszony megszűnésének idegenrendészeti jellegű jogkövetkezményeiről, valamint az országelhagyásra vonatkozó kötelezettségről és az ahhoz kapcsolódó szankciókról, és
o b) a vendégmunkás nevére szóló, a vendégmunkás származási országába vagy a vendégmunkás tartózkodási engedély iránti kérelmében tett nyilatkozatában a távozás célországaként megjelölt országba menetjegyet biztosított, vagy részére a vendégmunkás ilyen menetjegyet bemutatott.
A Tv. 27. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, valamint 32. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a foglalkoztató az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményének megfelel akkor is, ha az idegenrendészeti hatóság irányába történő bejelentési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz, továbbá bizonyítani tudja, hogy
o a) a vendégmunkás részére az általa értett nyelven a munkaviszony megszűnését megelőzően tájékoztatást adott a munkaviszony megszűnésének idegenrendészeti jellegű jogkövetkezményeiről, valamint az országelhagyásra vonatkozó kötelezettségről és az ahhoz kapcsolódó szankciókról, és
o b) a vendégmunkás Magyarországról történő kiutazására
§ ba) azért nem került sor, mert a vendégmunkás a kiutazás napja előtt a bejelentett szálláshelyéről ismeretlen helyre távozott, és a foglalkoztató vele kapcsolatot teremteni nem tudott, vagy
§ bb) a Tv. 28. § (11) bekezdése vagy a Tv. 31. § (8) bekezdése alapján nem került sor, a foglalkoztató a foglalkoztatóváltás tényéről megbizonyosodott. - 2025. július 15-én lép hatályba.
- A tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet – ha a Tv. vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik – a tervezett tartózkodás kezdő időpontját, illetve hosszabbítás esetén a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártát megelőző legfeljebb 90 nappal lehet benyújtani. - 2025. július 15-én lép hatályba.
A 2026. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:
- 2026. január 10., szombat munkanap
2026. január 2., péntek pihenőnap
- 2026. augusztus 8., szombat munkanap
2026. augusztus 21., péntek pihenőnap
- 2026. december 12., szombat munkanap
2026. december 24., csütörtök pihenőnap
Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 30. életévük betöltése előtt gyermeket vállaló anyák 2023. január 1. óta mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól, de az adómentességük feltételhez volt kötve. A mostani módosítással a meglévő gyermekek után is jár a kedvezmény, és nemcsak az átlagbérig, hanem a teljes jövedelemre.
A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 30 év alatti anya, aki
a) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
b) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerint magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
A módosítás két területen releváns: a már 2022. december 31. előtti gyermekekre is érvényesíthető a kedvezmény, valamint nincs felső plafonja, így a teljes bérre jövedelemre érvényesíthető. A 30 év alatti anyák kedvezményének részletszabályai a többi pontban nem változnak.
A 2025. évi XIII. törvény szerinti kedvezmény első ízben a 2025. december 31. után megszerzett kedvezményalapot képező jövedelmek, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelem tekintetében érvényesíthető.
A két gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a két gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.
Két gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szerinti
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma kettő, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
A két gyermeket nevelő anyák kedvezményének részletszabályai (hogyan kell alkalmazni, milyen jövedelmek esetén érvényesíthető) a már ismert NÉTAK szabályaival megegyezők.
Ez a törvény 2026. január 1-jén lép hatályba Az alábbi többlépcsős bevezetéssel.
A 40 év alatti két gyermekes anyák első ízben 2026-tól érvényesíthetik a kedvezményt a 2025. december 31. után megszerzett, kedvezményalapot képező jövedelmeik, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmeik tekintetében. ´
Ha a kétgyermekes anya 2026. január 1-jén a 40. életévét már betölti, de 2027. január 1-jén az 50. életévét még nem tölti be, a kedvezményt első ízben a 2026. december 31. után megszerzett, kedvezményalapot képező jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2026. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti.
Ha a kétgyermekes anya 2027. január 1-jén az 50. életévét már betölti, de 2028. január 1-jén a 60. életévét még nem tölti be, a kedvezményt első ízben a 2027. december 31. után megszerzett, kedvezményalapot képező jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2027. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti. ´
Azok a jogosultak, akik 2028. január 1-jén töltik be 60. életévüket, a kedvezményt első ízben a 2028. december 31. után megszerzett, kedvezményalapot képező jövedelmeik, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2028. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmeik tekintetében érvényesíthetik.
A három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a három gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.
Három gyermeket nevelő anya: az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és az a) és b) pont szerinti gyermekeinek száma három.
Részletszabályai (hogyan kell alkalmazni, milyen jövedelmek esetén érvényesíthető) megegyeznek a NÉTAK, illetve a két gyermekes anyák kedvezményével.
A kedvezmény első ízben a 2025. szeptember 30. után megszerzett kedvezményalapot képező jövedelmek, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. szeptember 30. utáni időszakra elszámolt jövedelem tekintetében érvényesíthető.
Az eddigi egyeztetések alapján kiemeljük, hogy a három gyermeket nevelők anyák kedvezményét a november elején, októberre számfejtett hónapra lehet érvényesíteni, amennyiben a vonatkozási hónap is október. Nem alkalmazható például olyan helyzetben, amikor utólagosan számolunk el egy augusztusra vonatkozó túlórát, vagy előző negyedéves jutalékot. Ezeket a megszokott adózással kell számfejteni, mivel nem októberre vonatkoznak, nem lehet adómentesen adni.
Ez a törvény 2025. október 1-jén lép hatályba.
A kedvezmény a csecsemőgondozási díjban (CSED), gyermekgondozási díjban (GYED), örökbefogadói díjban (ÖFD), vagy ezen ellátások közül egyidejűleg több ellátásban részesülő magánszemély az összevont adóalapját a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj kedvezményével csökkenti.
Ezen ellátások szja-mentessé válnak = a kedvezmény mértéke az ellátás összege.
Az ellátások után érvényesíthető kedvezményt az ellátást folyósító szerv – a Kincstár figyelembe veszi a kifizetéskor, tehát a kedvezmény igénybevétele év közben automatikusan megtörténik, nem szükséges hozzá adóelőleg-nyilatkozat kitöltése. Megjegyezzük, hogy nem is választható, hogy kéri-e az ellátásban részesülő személy az adómentességet vagy sem.
A kedvezmény első ízben a 2025. június 30-át követően folyósított CSED, GYED és ÖFD tekintetében alkalmazható, azaz a kedvezmény a 2025. júniusra vonatkozóan júliusban folyósított ellátások esetében már érvényesíthető, így a kedvezményt a kifizetőnek már a 2025. június havi adó- és járulékbevallásban fel kell tüntetnie.
Kizárólag a GYED jogcímen érvényesített kedvezmény esetében van lehetőség családi kedvezmény érvényesítésére az ellátást terhelő 10% nyugdíjjárulék erejéig, a folyósító felé megtett adóelőleg-nyilatkozat alapján. (mivel CSED és ÖFD után nincs járulékfizetési kötelezettség)
Kiemeljük, hogy mivel a jogszabály a szokásoktól eltérően folyósításról beszél a jogszabályban, így a 2025. július 1-je után folyósított CSED, GYED, ÖFD adómentes függetlenül attól, hogy melyik hónapra vonatkozik az ellátás. Például, ha az igénylő csak július 1-je után indítja el az igénylését egy májusban született gyermekre vonatkozó CSED kérelme kapcsán, akkor ez teljesen adómentes lesz, lévén a hat hónapon belüli igényérvényesítési határidőn belül van az igénylés, a folyósítás pedig július 1-jét követően.
Ez a törvény 2025. július 1-jén lép hatályba.
A törvényjavaslat célja, hogy elősegítse a kisgyermekes édesanyák munkába való visszatérését annak biztosításával, hogy az édesanya a gyermek három hónapos korát követően szabadon dönthet arról, hogy a gyermeknevelés mellett folytatni kívánja-e a keresőtevékenységét.
Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.
Ha a csecsemőgondozási díjra jogosult a 41. §-ban foglalt időszak lejártát követően bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat, a csecsemőgondozási díj összege az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint, továbbá a (4c) bekezdés figyelembevételével megállapított naptári napi alap 70%-a.
Mivel a Munka Törvénykönyve egyelőre még nem követte le a változásokat a szülési szabadság megszüntetését illetően, így azt javasoljuk a munkáltatóknak, hogy érdemes bevezetniük egy külön nyomtatványt a szülési szabadság megszüntetésére, és alkalmazzák a fizetés nélküli szabadság megszüntetésére irányuló rendelkezéseket addig, amíg nem rendezik a szülési szabadság megszüntetését is a jogszabályban. Javasolt továbbá beleírni a szülési szabadság kérvénybe a CSED melletti munkavégzés lehetőségét azzal, hogy a kérelmezőnek kötelezettsége bejelenteni minden olyan változást, amely például az ellátás folyósítását, annak mértékét befolyásolja. A változás bejelentésére szolgál a Magyar Államkincstár honlapján elérhető nyomtatvány, „Adatváltozás bejelentése” néven.
Illetve, ahogy a későbbiekben a Magyar Államkincstár oldalán elérhető nyomtatványokról is szót ejtünk, frissült a CSED melletti keresőtevékenység kapcsán a kifizetőhelyi adatszolgáltatás XML leírás, valamint az „Egészségbiztosítási pénzbeli- és baleseti táppénz ellátási jegyzék” elnevezésű nyomtatvány is.
Ez a törvény 2025. július 1-jén lép hatályba.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
Ha a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, illetve a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a megszűnt biztosítási jogviszonnyal érintett foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, akkor az új foglalkoztató szerinti – a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerint meghatározott – szerv folyósítja a már megállapított ellátást.
Ebtv.: 79/C. §-sal egészül ki:
79/C. § Ha a kifizetőhelynek az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása során, a tényállás tisztázása keretében korábban más kifizetőhely vagy az egészségbiztosító által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra vagy baleseti táppénzre, továbbá biztosítási időre vonatkozó adatokat kell beszereznie, akkor a kifizetőhely ezen adatokat az egészségbiztosító által működtetett elektronikus felületről kérdezi le.
Ez a törvény 2026. január 1-jén lép hatályba.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
Megszűnik a papír alapú TB kiskönyv és létrejön az e-TB kiskönyv
A jogszabály a 9/A §-sal egészül ki:
Az egészségbiztosítási szerv a biztosítási jogviszonyokról, valamint az Ebtv. szerinti egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről biztosítottanként, elektronikus nyilvántartást vezet (e-TB kiskönyv) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó igények érvényesítése céljából.
A kifizetőhelyek az e-TB kiskönyv adatait a 9/B. §-ban rögzített felület útján, a biztosítottak pedig az egészségbiztosítási szerv által üzemeltetett Betegéletút szolgáltatás keretében kérdezhetik le.
Az e-TB kiskönyv biztosítottanként tartalmazza a TAJ számmal rendelkező természetes személyekre vonatkozó alábbi adatokat:
a) biztosított személyazonosító adatai és TAJ száma,
b) a biztosított jogviszonyai vonatkozásában
ba) a foglalkoztató neve, adószáma,
bb) jogviszonyának jogcímkódja,
bc) jogviszonyának időtartama,
bd) jogviszonya szünetelésének időtartama,
be) jogviszonya szerinti munkakör (FEOR),
bf) jogviszonya szerinti munkaidő mértéke
c) a biztosított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira és baleseti táppénzére vonatkozóan
ca) az ellátás jogcíme,
cb) az ellátás folyósításának időtartama,
cc) az ellátás naptári napi alapja,
cd) az ellátást megállapító hatóság megnevezése,
ce) a foglalkoztató neve és adószáma, amennyiben az ellátást az egészségbiztosító állapította meg,
cf) a gyermekápolási táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj esetén az ellátásra jogosító gyermek születési neve, születési helye és ideje, továbbá a TAJ száma, amennyiben azzal a gyermek rendelkezik.
Valamint a 9/B §-sal is kiegészül:
A kifizetőhely az e-TB kiskönyv 9/A. § (3) bekezdése szerinti adatait az egészségbiztosítási szerv által erre a célra létrehozott és az egészségbiztosítási szerv által üzemeltetett elektronikus felületről kérdezheti le az elektronikus azonosítást követően abban az esetben, ha a kincstár a 9. § (18) és (19) bekezdése szerinti közhiteles hatósági nyilvántartásában kifizetőhelyként szerepel.
A lekérdező felületen a kifizetőhely kizárólag azon biztosítottak adatainak megismerésére jogosult, akik a lekérdezés időpontjában a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál a társadalombiztosítás ellátásaira jogosító jogviszonyban állnak.
Ez a törvény 2026. január 1-jén lép hatályba.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
Az Szja tv. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
A két gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét vagy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő egyébként a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő magánszemély a kedvezmény alapba tartozó jövedelmeiről bevallást kizárólag akkor ad be, ha a kedvezményre jogosító jogcímen megszerzett jövedelme nem kifizetőtől származik vagy abból a 46. § (4) bekezdése alapján a kifizető egyébként nem lenne köteles adóelőleget levonni és az e jövedelme alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét.
A rendelkezés 2026. január 1-jén lép életbe.
Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje
2025. július 1-től:
a) négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
b) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,
c) 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
d) 30 év alatti anyák kedvezménye,
e) személyi kedvezmény,
f) első házasok kedvezménye,
g) családi kedvezmény.
2025. október 1-től:
a) négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, vagy a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
b) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,
c) 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
d) 30 év alatti anyák kedvezménye,
e) személyi kedvezmény,
f) első házasok kedvezménye,
g) családi kedvezmény.
Amennyiben a gyermeket nevelő anya jogosultsága 2025. október 1-jét követően a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére vagy négy, vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére az év végéig az időszak egészére úgy áll fenn, hogy annak jogcíme megváltozik, a kedvezményt a 2025. október 1. napján érvényesíthető kedvezmény jogcíme alapján lehet igénybe venni. Ilyen esetben új adóelőleg-nyilatkozat megtételére és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására nincs szükség.
2026. január 1-től:
a) 30 év alatti anyák kedvezménye,
b) négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
c) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,
d) 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
e) személyi kedvezmény,
f) az első házasok kedvezménye,
g) családi kedvezmény.
Amennyiben a gyermeket nevelő anya jogosultsága a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére vagy a 30 év alatti anyák kedvezményére több egymást követően érvényesíthető jogcímen az év egészében fennáll, a kedvezményt az év egészére az év első napján érvényesíthető kedvezmény – ha ilyenből több is van, az anya döntése szerinti – jogcím alapján lehet igénybe venni. Ilyen esetben új adóelőleg-nyilatkozat megtételére és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására nincs szükség.
További szja törvényt érintő változás 2026. január 1-től:
Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.44. alpontjában a „300 W teljesítményű” szövegrész helyébe a „750 W teljesítményű” szöveg lép, amely azt teszi lehetővé, hogy most már 750 W teljesítményig lehessen adómentesen elektromos motorral segített kerékpárt biztosítani magáncélú használatra. - A rendelkezés 2026. január 1-jén lép életbe.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
A Szocho tv. 5. § új (1a) és (1b) bekezdése alapján szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély:
- részére a tárgyévben ugyanazon kifizető által juttatott az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmekből a kifizető az Szja tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget lenne köteles levonni; - adófizetésre kötelezett a kifizető –
- által megszerzett, az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmek nem kifizetőtől származnak vagy a jövedelmekből a kifizető az Szja tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget nem lenne köteles levonni – adófizetésre kötelezett a magánszemély.
Ugyanazon kifizető: a kifizetővel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő más kifizető.
A szocho-t a kifizető a tárgyévet követő év január havi kötelezettségként vallja be és fizeti meg, egyazon kifizető esetén az adókötelezettséget a választásuk szerinti kifizető teljesíti. A kötelezettség teljesítéséért az egyazon kifizetőnek minősülő kifizetők egyetemlegesen felelnek.
Ha az anyák kedvezményét érvényesítő, Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély kötelezett az adófizetésre, azt a magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
A magánszemély nem köteles az anyák kedvezménye alapját képező jövedelmeit megállapítani és bevallani, ha az azok alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek együttes összege az éves átlagkereset négyszeresét nem haladja meg.
A rendelkezés 2026. január 1-jén lép életbe.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
A biztosítottnak nem minősülő gyermekgondozási díjban részesülő személy a családi járulékkedvezményre e § szabályai szerint jogosult. – tehát a járulékkedvezmény a passzív GYED tekintetében is érvényesíthető
A rendelkezés 2025. július 1-jén lép életbe.
Egészségbiztosítási ellátások, valamint a kifizetőhelyi feladatellátás során használt dokumentumok frissülése
Áprilisban a Magyar Államkincstár közzétette tájékoztatóját a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére a ”Kifizetőhelyi tájékoztató” és az „Adatmegállapító lap” elnevezésű nyomtatvány aktualizálásával kapcsolatban. A tájékoztató egészén átvezetésre kerültek az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások, ezzel összefüggésben valamennyi példa aktualizálásra, átdolgozásra, kiegészítésre került, továbbá felülvizsgálták a társadalombiztosítási kifizetőhelyek számára rendszeresített nyomtatványokat. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében módosításra került a nyomtatványok vezetésére, valamint az iratok megőrzésére vonatkozó rendelkezés is. Az „Adatmegállapító lap” teljes egészében megújult, így készült hozzá egy részletes kitöltési útmutató.
Májusban a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére az ún. „CSED extra” elnevezésű intézkedések miatt szükséges nyomtatvány- módosítással kapcsolatban érkezett a legfrissebb tájékoztató. Ebben a kifizetőhelyi adatszolgáltatás XML leírás, valamint az „Egészségbiztosítási pénzbeli- és baleseti táppénz ellátási jegyzék” elnevezésű nyomtatvány módosítása.
Frissült információs füzetek a NAV oldalán
Májusban frissült az egyszerűsített foglalkoztatás szabályaival foglalkozó NAV információs füzet, továbbá a NAV tájékoztatásában megjelentek az Efo. törvény 2025. július 1-től érvényben lévő változásai is. Az új számítással kapcsolatban június végén egy sajtóközlemény is megjelent a NAV oldalán.
Részletes tájékoztató került ki a NAV oldalára az szja adóalap-kedvezmények témakörében is, amely a jelenlegi szabályokat mutatja be az alábbiak tekintetében: Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye és családi kedvezmény. Itt elsősorban a csed, gyed, öfd adókedvezményére kell figyelemmel lenni, mint 2025. július 1-je utáni új kedvezmény, valamint az érvényesítési sorrendekre.
Tájékoztatást adott ki a NAV a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj kedvezményének érvényesítésével kapcsolatban, továbbá arról, hogyan emelkedik 2025. július 1-től a családi kedvezmény mértéke és kinek szükséges új nyilatkozatot leadni a kifizető felé.
Önsegélyező pénztári hozzájárulást érintő változások
2025. július 1-től módosulnak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alábbi szabályai:
- Könnyebben hozzáférhetővé válnak az önsegélyező pénztárban lévő hozzájárulások. A változás értelmében már nem kell 180 napot várni a felhasználásukra, az összegyűjtött, feltöltött összeg egyből elérhetővé válik a felhasználó számára.
- Új költési terület jelent meg az önsegélyező hozzájárulásoknál. Eddig a nevelési-év-kezdési támogatás címen tankönyv, taneszköz, ruházat, egyetemisták esetén tandíj, kollégiumi díj, albérleti díj volt kifizethető ebből az összegyűjtött hozzájárulásból a minimálbér értékéig. A változás értelmében minden tanulást segítő elektronikus eszközre elszámolható, különösen hordozható számítógépre, asztali számítógépre és annak tartozékaira (monitor, nyomtató, másoló, szkenner).
- A tanévkezdés kapcsán eddig csak egy bizonyos időkorlátban lehetett élni az önsegélyező hozzájárulás felhasználásáról. Ezt a korlátot eltörlik és egész évben, tetszőleges időpontban számolható el ezentúl az adott termék a pénztáron keresztül, ugyanúgy maximum a minimálbér erejéig.
Összefoglaló táblázatunkban a legfontosabb változásokat követheti nyomon:
|
2025. július 1-től hatályos változások |
2025. október 1-től hatályos változások |
2026. január 1-től hatályos változások |
|---|---|---|
|
Adómentessé válik a csed, gyed, öfd |
Három gyermekes anyák adómentessége |
Két gyermekes anyák adómentessége (40 év alatt) |
|
Családi kedvezmény első lépcsős emelkedése |
30 év alatti anyák szja mentességének változásai |
|
|
Csed melletti keresőtevékenység szabályainak változása |
Elindul az e-TB kiskönyv, megszűnik a papír alapú változat |
|
|
Efo. tv. változásai: indul a 120 napos éves korlát/munkavállaló |
Efo. tv.: mezőgazdasági idénymunka esetén éves 120+90 napos korláttal lehet dolgozni, magasabb közteher mellett |
|
|
Önsegélyező pénztári hozzájárulást érintő változások |
Efo. tv: megszűnik az éves 90 napos korlát az alkalmi munkánál egy munkavállaló és egy munkáltató között |
|
|
Csoportos munkavállalási jóváhagyási eljárás a beruházás megvalósítása céljából Magyarországra érkező vendégmunkások esetében |
Szja és Szocho tv. változása a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása bizonyos esetében (átlagkereset négyszerese felett) |
|
|
A passzív gyed esetében is érvényesíthető a járulékkedvezmény |
300 W helyett 750 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpárt lehet biztosítani magáncélú használatra adómentesen |