Jogosultság határokon innen és túl -
Adóalap-kedvezmények harmadik országbeli magánszemélyek számára

Magyarország egyre vonzóbb célponttá válik nemzetközi szinten: nemcsak a munkavállalás, hanem a tanulás, családegyesítés, letelepedés vagy akár életvitelszerű tartózkodás céljából is egyre többen érkeznek az országba. A határokon átnyúló mozgásban részt vevő magánszemélyek növekvő jelenléte új szempontokat hoz az adózás területén is. Mindezzel párhuzamosan a magyar adórendszer olyan célzott kedvezményeket kínál, amelyek a családalapítást, a gyermeknevelést vagy a fiatal felnőttek életkezdését hivatottak támogatni. Felmerül tehát a kérdés: vajon ezek a kedvezmények elérhetők a Magyarországon élő, harmadik országból érkező magánszemélyek számára is? És ha igen – milyen feltételek mellett?

A válasz nem egyszerű. A jogszabályi háttér összetett, az értelmezés pedig sokszor jogtechnikai részleteken múlik, amelyhez a közösségi irányelvek mellett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) adnak iránymutatást.

Az első kérdés az, hogy mit értünk harmadik ország alatt? – A gyakorlatban minden olyan állam ebbe a kategóriába tartozik, amelyre az EGT-tagság nem terjed ki. Ide sorolandó például Kína, Vietnám, az Amerikai Egyesült Államok, de Szerbia és Ukrajna is. Ami Szerbiát és Ukrajnát illeti, bár az említett államok is harmadik országoknak minősülnek, azonban a szabályozás alapján más megítélés alá esnek az adóalap-kedvezmények szempontjából, mint pl. Kína vagy az Amerikai Egyesült Államok. De ne menjünk ennyire előre, vizsgáljuk meg, pontról pontra a vonatkozó szabályozást. 

A Szja törvény 2025. január 1-jétől hatályos kiegészítő rendelkezése értelmében a 25 év alatti fiatalok kedvezménye és az első házasok kedvezménye kizárólag az EGT-államok, valamint a Magyarországgal határos, nem EGT-államok (pl. Szerbia, Ukrajna) állampolgárai számára érvényesíthető. 

Ez a szűkítés jelentős változást hozott a harmadik országbeli állampolgárok adóalap-kedvezmény-jogosultságában.

Cikkünk célja, hogy szakmai megalapozottsággal, ugyanakkor közérthető módon járja körül, hogy milyen lehetőségei vannak a harmadik országból érkező magánszemélyeknek a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. A vizsgálat középpontjában három, gyakran említett kedvezménytípus áll, vagyis a családi adóalap-kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a 25 éven alatti fiatalok kedvezménye – ezek kapcsán részletesen bemutatjuk, milyen feltételek mellett merülhet fel az alkalmazhatóságuk ebben a sajátos adózási kontextusban.

A kedvezmények általánosságban:

Az alábbiakban három, jogszabályban nevesített kedvezménytípust mutatunk be:

A vonatkozó szabályozás alapján harmadik országbeli állampolgárok számára is biztosítottak ezek a kedvezmények, azonban a jogosultság feltételrendszere bonyolultabb, mint a magyar vagy szerb / ukrán és EGT állampolgárok esetében.

Első feltétel – minden kedvezmény tekintetében

A kedvezmények érvényesítésének első feltétele a belföldi illetőség megállapítása, amely az Szja tv. és a nemzetközi egyezmények alapján történik. Amennyiben az érintett harmadik országbeli állampolgár belföldi illetőségű, a kedvezmények érvényesítésének egyik feltétele teljesül.

Ha a magánszemély nem belföldi illetőségű, de az adóévi jövedelmének legalább 75%-a Magyarországon adóköteles, akkor a fent említett kedvezmények érvényesítési feltételei közül az első teljesül.

Második feltétel – minden kedvezmény tekintetében

Ahhoz, hogy Magyarországon az említett kedvezmények jogszerűen érvényesíthetőek legyenek, szükséges, hogy az érintett a tárgyidőszakban másik országban ugyanolyan vagy hasonló kedvezményt ne vegyen igénybe a magánszemély. Ezt úgyszintén vizsgálni / egyeztetni javasolt az érintett személlyel, mielőtt bármilyen kedvezmény érvényesítése megtörténne.

További feltételek - kedvezményenként

Bérszámfejtési implikációk rövid gyakorlati példákon keresztül

A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása során számos adózási és adminisztratív kérdés merülhet fel, különösen a kedvezmények alkalmazhatóságával kapcsolatban. Az alábbiakban két olyan gyakorlati esetet mutatunk be, amelyekben a felelősségi viszonyok jelenleg nem egyértelműek, és amelyek kapcsán hatósági állásfoglalást kértünk.

A hatóság szerint a vonatkozó szabályozással összhangban, a kifizetőnek megfelelően és részletesen informálnia kell a magánszemélyt a kedvezmények feltételeiről, a téves érvényesítés következményeiről, sőt, még segítheti is a magánszemélyt a nyilatkozat helyes kitöltésében, különös tekintettel az olyan külföldi munkavállalók esetére, akik nem ismerik a magyar nyelvet, illetőleg munkajogi és adózási kérdésekben is tájékozatlanok. 

1.      Fiatal, 25 év alatti harmadik országbeli munkavállaló esete

Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkáltató feladata a kedvezményre való jogosultság megállapítása, amelyhez elengedhetetlen a tartózkodási engedély típusának vizsgálata is. Problémaként merül fel ugyanakkor, hogy amennyiben a munkáltató tévesen állapítja meg az adókedvezményre való jogosultságot, úgy a jelenlegi szabályozás értelmében a munkavállalót terheli a különbözeti bírság megfizetése.

A hatóság álláspontja szerint ebben az esetben az a helyes eljárás, ha a munkáltató nyilatkoztatja a magánszemélyt arról, hogy milyen bevándorlási engedéllyel rendelkezik és csak azokra érvényesíti a kedvezményt, akik a megfelelő engedéllyel rendelkeznek. A különbözeti bírság azonban – ha felmerül – a magánszemélyt terheli.

2.      Fiatal házasok – harmadik országbeli állampolgárok

Olyan eset is felmerülhet, hogy a házaspár mindkét tagja harmadik országbeli állampolgár, és első házasságuk révén a kedvezményre való jogosultság feltételei fennállnak. Ugyanakkor nem rendelkeznek huzamos tartózkodási jogosultsággal, csupán rövid távú engedéllyel, azonban nyilatkoznak róla, hogy igénybe kívánják venni a kedvezményt. Felmerül a kérdés, hogy a munkáltató dönthet-e saját hatáskörben úgy, hogy nem érvényesíti a kedvezményt, még abban az esetben sem, ha a magánszemélyek erről nyilatkozatot tesznek, hiszen jelen esetben ez a kedvezmény őket nem illeti meg?

A hatóság válasza szerint a munkáltatónak részletesen informálnia kell a magánszemélyt a kedvezményekről és érvényesítési feltételekről, azonban ha a munkavállalók a munkáltató részletes tájékoztatása ellenére mégis ragaszkodnak az adóelőleg nyilatkozathoz és érvényesítik az első házasok kedvezményét (vagy más olyan kedvezményt, amely nem illeti meg őket), azt a munkáltató már nem bírálhatja felül. A különbözeti bírság ilyen esetekben is a magánszemélyt terheli. 

Záró gondolat 

A fentiekből is látható, hogy a jogalkalmazás során számos aspektust kell szem előtt tartania az érintett magánszemélyeknek és a kifizetőknek is. A kedvezmények érvényesítéséhez nemcsak a törvényi feltételek teljesülését kell vizsgálni, hanem a nemzetközi jogi összefüggéseket (pl. az illetőség vagy a dupla érvényesítés elkerülésének körében), valamint ezeken túl, a kifizetőknek alkalmazkodniuk szükséges a felmerülő gyakorlati problémákhoz is (pl. amit a fentiekben felvázoltunk).

Az EY a következő fő lépések megtételét javasolja a kifizetőknek: harmadik országbeli munkavállalók megfelelően részletes tájékoztatása (pl. munkavállalói tájékoztatók készítése, GYIK, individuális kérdések megválaszolása, stb.), és/vagy interaktív jogosultságot ellenőrző és nyilatkozatot elkészítő automatizált megoldások (pl. robot).

Ehhez kapcsolódóan az EY jelenleg is dolgozik egy olyan szoftver / robot fejlesztésén, amely az érintett magánszemélyek nyilatkoztatását hivatott automatizálni, illetve abban is segítséget nyújt, hogy szakmai konklúziót is tartalmaz arról, hogy jogosult-e a magánszemély az érintett kedvezményre vagy sem. Ezzel a HR és a bérszámfejtés munkája nagyban megkönnyíthető, hiszen egyrészről biztos megoldást nyújt arra, hogy aki így érvényesíti a kedvezményt, ténylegesen jogosult is rá, másrészről pedig az individuális kérdések megválaszolása is minimálisra csökkenthető, és kevesebb erőforrást szükséges erre a feladatra allokálni a kifizetők részéről.