Külföldi munkavállalók magyarországi kiküldetése: szabályok és gyakori hibák

A külföldi munkavállalók magyarországi kiküldetésének legfontosabb kockázatai

Ebben a cikkben áttekintjük a külföldi munkavállalók magyarországi kiküldetése során felmerülő legfontosabb bevándorlási, adózási és társadalombiztosítási kérdéseket, valamint azokat a gyakori hibákat és kockázatokat, amelyek jelentős adminisztratív terhet vagy akár bírságot is eredményezhetnek.

• Munkavállalási és tartózkodási engedélyek
• Posting bejelentési kötelezettségek
• T104 bejelentési kötelezettség
• Adóügyi illetőség meghatározása és negyedéves kötelezettségek
• Társadalombiztosítási státusz és igazolások
• Nem egyezményes államokból érkező munkavállalók 

Külföldi munkavállalók magyarországi kiküldetésének alapvető szabályai

Az utóbbi években jelentősen megnőtt a külföldi munkavállalók, különösen a harmadik országból érkező állampolgárok magyarországi foglalkoztatása, akár társaságok közötti kiküldetés, akár helyi munkavállalás keretein belül.

A nemzetközi mobilitás jelentősége folyamatosan növekszik, ugyanakkor a vállalatok számára egyre nagyobb kihívást jelent a folyamatosan változó bevándorlási, adózási és foglalkoztatási szabályoknak való megfelelés.

Jelen cikk a kiküldetéssel kapcsolatosan foglalja össze, hogy melyek azok a pontok, amelyekre a magyarországi kiküldetés tervezése és kivitelezése során javasolt külön figyelmet fordítani, hiszen számos kihívás merül fel a magyarországi foglalkoztatás engedélyezése és a vonatkozó adó- és járulékszabályozást illetően.

Külön előírások vonatkoznak továbbá az Európai Gazdasági Térség (EGT), Svájc állampolgárai, illetve a harmadik országok állampolgárainak magyarországi kiküldetésére.

Bevándorlási és munkavállalási kötelezettségek Magyarországon

Munkajogi Keretek

A kiküldetésben történő munkavégzés alapvető kereteit a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv (Posting Direktíva) rögzíti. Az irányelv meghatározza azokat a magyar jog szerinti kötelező szabályokat, amelyeket a kiküldött munkavállalókra alkalmazni kell, kiküldetésük során. A Posting Direktíva célja annak biztosítása, hogy a munkáltató a kiküldött munkavállalók vonatkozásában betartsa a fogadó tagállam bizonyos védelmi szabályait, hiszen ilyen esetekben maga a munkaviszony nem a fogadó állam joga alapján létesült. Ezeket a szabályokat a Munka Törvénykönyve 295. §-a tartalmazza.

Munkavállalási engedély és a társadalombiztosítás összefüggése

Ami a bevándorlási helyzetet illeti, főszabály szerint az EU-s, EGT-s és svájci állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak hazánkban.

A harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatására – ideérve a kiküldetést is – a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról 2023. évi XC. törvény, illetőleg a​ 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. A Korm. rendelet részletesen meghatározza a foglalkoztatás engedélyezésének menetét és feltételeit, valamint az engedélyezési eljárás alóli kivételeket is.

A munkavállalási engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtani a foglalkoztatás helye szerint illetékes hatóságnál. Az engedélyt egy cég akkor kaphatja meg, ha igazolni tudja munkaerő igényét, illetve azt, hogy arra belföldi, vagy EGT- tagállambeli munkaerőt nem talált.

Fontos megjegyezni a munkavállalási engedély és a társadalombiztosítási kötelezettségek összefüggésében, hogy az engedély típusa a későbbiekben már nem módosítható. Emellett az engedély időtartamának meghatározásakor figyelemmel kell lenni az esetlegesen felmerülő társadalombiztosítási kötelezettségekre, valamint – a magyar szabályok alapján – a nem TB-egyezményes ország állampolgárságával rendelkező kiküldöttek esetében alkalmazható, legfeljebb kétéves mentességre is. Ha a kiküldetés időtartama, illetve az igényelt munkavállalási engedély időtartama meghaladja a két évet, a mentesség nem alkalmazható. Tekintettel arra, hogy ez adószakmai kérdés is, érdemes adótanácsadó segítségét igénybe venni, már a külföldi kiküldetés tervezésének fázisában is.

TAJ-kártya és adóazonosító jel igénylése

A külföldi munkavállaló foglalkoztatásához és bejelentéséhez szükséges magyar TAJ kártya (biztosítotti státusz esetén) és adóazonosító jel. Az okmányokat akár maga a munkavállaló is beszerezheti, de céges adatok és aláírások miatt mindenképpen be kell vonni a munkáltatót is a folyamatba.

Posting bejelentés harmadik országbeli munkavállalók esetén

A kiküldetés tényleges megkezdése előtt szükséges a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság felé a kiküldetés és a foglalkoztatás adatainak bejelentése annak érdekében, hogy a hatóság meg tudja állapítani, hogy a munkavállaló valóban kiküldött munkavállalónak minősül-e.

Az ún. posting bejelentés elsődleges kötelezettsége a külföldi munkáltatót terheli, azonban a magyar jog a kikényszeríthetőségének biztosítása érdekében áthidalja ezt a joghatósági problémát: egyetemleges felelősséget állapít meg a magyarországi fogadó társaságra (a szolgáltatás igénybe vevőjére) a külföldi munkáltató mulasztásaiért. Mivel a helyi entitás Magyarországon jogi jelenléttel rendelkezik, hatósági ellenőrzés során felelős félnek minősül. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kiküldött munkavállaló bejelentése nem történik meg szabályszerűen, a magyar fogadó entitást közvetlen jogi és pénzügyi következmények (bírságok) terhelik. Ennek következtében a magyarországi fogadó félnek szükséges teljesítenie a Posting bejelentést, harmadik országbeli kiküldöttek esetén is.

A posting bejelentésben a szolgáltatóra, a tevékenységre és a munkavégzésre vonatkozó adatokat kell megadni és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által működtetett elektronikus felületen kell megtenni. Nem jogszabályváltozás miatt, csupán a hatósági gyakorlat megváltozása miatt, már minden kiküldetést be kell jelenteni a posting felületen (ideértve a harmadik országbeli állampolgárokat is), nem csupán a Posting Direktíva alapján megvalósuló tényleges posting eseteket.

Az újítás, az eddigi hagyományos eseteken túl kiterjed az alábbi esetekre:

• Harmadik országbeli állampolgár rövid távú munkavállalási engedéllyel végez Magyarországon munkát kiküldetési alapon (Assignment based short term work permit)
• ICT engedéllyel itt foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok
• Olyan Magyar Kártyás és Foglalkoztatási célú engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok, ahol az engedélyt kiküldetési jogviszony alapozta meg. 

Adózási kötelezettségek kiküldetés esetén

T104 nyomtatvány bejelentés és határidők

Bejelentési kötelezettség a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), illetve a vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy viszonosság alapján keletkező személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséghez is kapcsolódik, így a fogadó felet nem terheli ez a bejelentési kötelezettség azon kiküldöttek esetében, akiknél várhatóan és ténylegesen sem keletkezik majd adófizetési kötelezettség (pl. munkavállalók, akik csak egy-két napos hivatali, üzleti utat teljesítenek Magyarországon).

Ha felmerül személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség a kiküldött oldalán, akkor kötelező a bejelentés, melynek nyomán az adóhatóság értesül azokról a magánszemélyekről, akik nyilvántartásában még nem szerepelnek, de adókötelezettségük keletkezik. Ez a bejelentés tapasztalatunk szerint elmaradhat, hiszen könnyű összekeverni a posting bejelentéssel, ezért erre is javasolt külön figyelniük a cégeknek, vagy adótanácsadó segítségét kérni.

Az adóhatóság felé történő bejelentés tartalmazza:

1. a külföldi illetőségű természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát,
2. a munkavégzés megkezdésének időpontját,
3. a munkavégzésre megbízást adó külföldi szervezet vagy természetes személy nevét, székhelyét, telephelyét, illetve lakóhelyét.

A bejelentést annak a jogi személy és egyéb szervezetnek kell megtennie, akinek székhelyére, telephelyére munkavégzés céljából külföldi illetőségű munkavállalót rendelnek ki. Ezt a bejelentést a T104-es nyomtatványon kell megtenni a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül.

A bejelentést a tevékenység megkezdésétől számított harminc napon belül kell megtenni, ha a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények alapján várhatóan személyi jövedelemadó-kötelezettség keletkezik. Amennyiben a magánszemélynek a tevékenysége megkezdésekor ismert körülmények változása következtében merül fel a személyi jövedelemadó-kötelezettsége, a kötelezettség keletkezését követő harminc napon belül kell a bejelentési kötelezettséget teljesíteni.

A bejelentés elmulasztása esetén az adóhatóság bejelentésenként akár egymillió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Adóügyi illetőség helyes megállapítása

Magyarországra érkező külföldi magánszemélynek bizonyos körülmények fennállásakor a külföldről fizetett munkabére után, és a privát jövedelmei után is Magyarországon kell az adót megfizetnie. Az adókötelezettséget alapvetően befolyásolja a magánszemély adóügyi illetősége, valamint a jövedelemszerzés helye.

Főszabály szerint az Szja tv. 2. § (4) bekezdése értelmében egy belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed, ezt nevezzük teljeskörű adókötelezettségnek. Ilyenkor a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége függetlenül attól, hogy a bevétel honnan származik, Magyarországon keletkezik. Természetesen ez nem zárja ki, hogy Magyarország mentesítse az adó alól az érintett jövedelmet (pl. másik országból származó ingatlan bérbeadásból származó jövedelem).

Első lépésként tehát meg kell állapítani, hogy a külföldi magánszemélyt a magyar előírások szerint belföldi adóügyi illetőségűnek kell-e tekinteni. Jelen cikknek nem célja ezeket a szabályokat részletesen ismertetni, de felhívnánk a figyelmet még egy bevándorlási aspektusra, ugyanis a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező magánszemély belföldi illetőségűnek minősül.

Amennyiben mindkét érintett ország belföldi illetőségűnek tekinti a magánszemélyt, a kettős adóztatást kizáró egyezmények illetőségi szabályai szerint a végleges illetőségét az állandó lakóhely, a létérdekek vagy más néven az életvitel központja, a szokásos tartózkodási hely vagy az állampolgárság alapján kell megállapítani. Fontos szempont lehet, hogy vannak olyan országok, ahol a tört illetőség nem lehetséges és egy adott magánszemély csak a teljes adóévre tud belföldi illetőségűnek minősülni (még akkor is, ha az egyezmény alapján már nem rendelkezne illetőséggel). Ez egy év közben történő kiküldetés kezdetekor problémát és kettős adóztatást eredményezhet, abban az esetben ha a kiküldetés helyén is illetőséget szerez a magánszemély. Ilyen, és hasonló ellentmondások feloldására javasolt adótanácsadót bevonni a folyamatba, oly módon, hogy nem csak a küldő ország adózási szabályai, hanem a fogadó ország adózási szabályai is megfelelően kezelve legyenek.

Munkajövedelmek esetén az adóztatás jogát a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény nem önálló munkára vonatkozó cikke alapján kell eldönteni. Abban az esetben, ha a magánszemély nem belföldi illetőségű a magyar munkavégzés ideje alatt, akkor a kettős adóztatást is az egyezmény előírásai szerint tudja elkerülni.

Az adóügyi illetőség megállapítása mindig egyedileg történik, az adott esetre és körülmények figyelembevételével. Fentiek alapján alapvető jelentősége van annak, hogy az érintett adóügyi illetősége helyesen kerüljön megállapításra (akár külföldi adószakértők bevonásával is), hiszen egy nem helyes megállapítás az egyik országban túladóztatást, a másikban adóhiányt fog eredményezni. Ebben a tekintetben az Ernst & Young magyar és külföldi szakértői magabiztos segítséget tudnak nyújtani a kiküldött magánszemély adóügyi illetőségének helyes megállapításához, igazodva az adott tényálláshoz.

Az EY adózási szakértői támogatást nyújtanak a nemzetközi mobilitással kapcsolatos adózási kérdések kezelésében.

Illetőségigazolás szükségessége

Ezen felül a külföldi adóügyi illetőséget (vagyis, már országban fennálló belföldi adóügyi illetőséget) szükséges lehet igazolni annak érdekében, hogy a magánszemélyt csak korlátozott mértékű adókötelezettség terhelje. A külföldi illetőség igazolására az adott ország adóhatósága által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál. Ennek hiányában a külföldi illetőség egyáltalán nem vagy csak korlátozottan bizonyítható egy hatósági ellenőrzés során.

Negyedéves adókötelezettségek teljesítése

Amennyiben egy kiküldött Magyarországon tevékenykedik, munkaviszonyos jövedelemben részesül, amelyet a legtöbb esetben továbbra is a küldő társaság fizet számára. A munkaviszonyos jövedelembe beletartozik maga a bér, de ide tartozik minden olyan jövedelem, amely a munkaviszonyra tekintettel kerül juttatásra (és nem kifizetőnél adózik), így pl. költségtérítés, napidíj, természetben adott vagyoni érték, lakhatás, biztosítás, hosszú távú ösztönzők, értékpapír vagy nyugdíjprogramok. Ide tartoznak továbbá a munkaviszony megszűnésével összefüggésben adott juttatások, végkielégítés, versenytilalmi korlátozás értéke, jogellenes elbocsátás miatti kártérítés, szabadságmegváltás stb.

Azon külföldi magánszemélyek esetében, akik belföldön kiküldetésben vannak, a fogadó társaság nem minősül kifizetőnek, ha a kiküldő szervezettől kapják munkabérüket. Erre tekintettel a fogadó szervezetet nem terheli adóelőleg-levonási kötelezettség, hiszen nem juttat jövedelmet az érintett személynek. Ennek okán a külföldi magánszemély negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig megállapítja és megfizeti a bevételt terhelő személyi jövedelemadó-előleget. Tapasztalatunk szerint a társaságok a legtöbb esetben támogatják munkavállalóikat (pl. adótanácsadói szolgáltatás igénybevétele) ezen kötelezettség teljesítése kapcsán.

Amennyiben a negyedéves adókötelezettségek teljesítése az év közben elmarad, az adóhatóság késedelmi pótlékot ír elő az adófolyószámlára.

A külföldi magánszemély adókötelezettségének megállapításához, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez is érdemes adótanácsadó közreműködését kérni, hiszen ez szintén egy komplex kérdés, amely szakértő bevonását igényli. A gyakorlatban erre egy ún. orientációs megbeszélésen kerül sor a kiküldöttel, ahol az adószakértő megismeri a kiküldött és a kiküldetés hátterét és tájékoztatja az érintettet, valamint a munkáltatóját / fogadó társaságot a kötelezettségekről. Ezt követően, szolgáltatásnyújtás keretében az adótanácsadó elkészíti a negyedéves adóelőleg-kalkulációkat és a fizetési instrukciókat. Tekintettel a késedelmi pótlékra és esetleges további szankciókra, a kötelezettségek pontos és időszerű teljesítése a kiküldött és az érintett társaságok elemi érdeke.

Társadalombiztosítási szabályok külföldi munkavállalók számára

Általános társadalombiztosítási szabályok

Míg az adókötelezettség teljesítése több országban nem okoz problémát, a biztosítási kötelezettség más, hiszen azért cserébe szolgáltatásokat vehet igénybe a magánszemély és a nyugdíjának alapjául is szolgál. A kiküldött érdeke, hogy a biztosítás lehetőleg tartósan, egy adott államban álljon fenn és ne változzon indokolatlanul évről évre vagy akár még rövidebb szakaszokban.

Főszabály szerint a külföldi kiküldetésben lévő EGT állampolgár munkavállalókra a következő feltételek vonatkoznak, feltéve, hogy a kiküldetés tartama a 24 hónapot nem haladja meg, és arra nem egy másik személy leváltása érdekében kerül sor, valamint maga az A1 igazolás kiállításra kerül:

• Továbbra is abban az államban rendelkeznek biztosítással, ahol rendes esetben alkalmazásban állnak, azaz a járulékokat is annak a küldő államnak fizetik be.
• Jogosultak az Európai Egészségbiztosítási Kártya kiváltására, amellyel a munkavégzés helye szerinti országban is igénybe vehetők az orvosilag szükségessé váló ellátások (pl. sürgősségi ellátások).
• Családi vagy betegségi ellátásokat abban a tagállamban kaphatnak, ahol eredetileg is biztosítással rendelkeztek, függetlenül attól, melyik tagállamban található családjuk lakóhelye, bár a helyi jogszabályok természetesen előírhatnak életvitelszerű tartózkodást. Ez azt jelenti, ha pl. egy kiküldött A1 igazolással rendelkezik Magyarországon, nem vehet a magyar államtól igénybe anyasági ellátásokat vagy táppénzt.
• Munkanélkülivé válás esetén abban a tagállamban válnak jogosulttá munkanélküli-ellátásokra, ahol alkalmazásban állnak.

A1 igazolás és egyéb külföldi biztosítási igazolások

Sok esetben előfordul, hogy az A1 igazolás igénylése nem történik meg a kiküldetés kezdetéig. Ugyan elviekben lehetséges későbbiekben is prezentálni az igazolást, azonban érdemes minden esetben előre gondolkodni és megkérni az igazolást oly módon, hogy az már a tevékenység kezdetekor rendelkezésre álljon, ezzel csökkentve a kockázatot pl. egy adóellenőrzés során.

Fentieken túl, a külföldön jogviszonyban álló magánszemélyek, akik hazájukban biztosítással rendelkeznek és kiküldetés keretében végeznek munkát Magyarországon, általában nem fizetnek járulékot Magyarországon, akkor sem, ha olyan országból érkeznek, amely országgal Magyarország kötött a szociális biztonságra vonatkozó megállapodást. (Ilyen többek között Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia, Kanada, Dél-Korea, India, Japán, Észak-Macedónia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Szerbia, Törökország stb.).

Jellemzően ezen országokból érkező kiküldöttek rendelkeznek olyan nyomtatvánnyal, mely alapján továbbra is a küldő ország biztosítási rendszerének hatálya alatt maradnak. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon sem járulék, sem szociális hozzájárulási adó nem terheli a jövedelmüket. Itt is fontos megjegyezni, hogy javasolt a vonatkozó igazolást időben, a kiküldetés kezdete előtt beszerezni.

Nem egyezményes országokból érkező munkavállalók

Az olyan országokat érinti, amelyekkel Magyarországnak nincs társadalombiztosítási egyezménye, a vonatkozó szabályok az esetben mentesítik a magyar biztosítási kötelezettség alól a kiküldöttet, ha

• a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott munkavégzésre
• kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor,
• feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és
• az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt.

Ezt az aspektust már a kiküldetés tervezési fázisában és a bevándorlási engedély igénylésekor is szükséges szem előtt tartani, hiszen a magyar biztosítás jelentős közterhekkel, költségekkel járhat. Ennek ellenére, ezt a tervezési hibát jelentős számú cég elköveti, amelynek következtében (i) a kétéves TB mentesség nem alkalmazható a magánszemélyre, mert már eleve hosszabb időre kérte munkáltató a munkavállalási engedélyt (pl. 3 évre) vagy (ii) hosszabbítás esetén, a hosszabbításra okot adó körülmény a kiküldetés kezdetétől számított egy év eltelte előtt következik be, amely körülmény arra vezet, hogy visszamenőlegesen a kiküldetés első napjára TB kötelezettség keletkezik.

Ennek következtében a külföldi személyeket is azonos jogok és kötelezettségek illetik, mint a magyar állampolgárokat, azaz a foglalkoztató 18,5% járulékot von le a biztosított személy Szja előleget képező jövedelméből, valamint 13% szociális hozzájárulási adót fizet. Cserébe egészségügyi szolgáltatásra és megfelelő szolgálati idő esetén nyugdíjszolgáltatásra lesznek jogosultak (ez jelenleg legalább 15 év). Ha nem rendelkeznek megfelelő szolgálati idővel egy későbbi résznyugdíjhoz, a befizetett járulékokat nem lehetséges visszaigényelni. 

Összegzés

Az előzőekben ismertetett szabályokból érzékelhető, hogy a külföldiek foglalkoztatása, az adó- és járulékszabályok alkalmazása speciális szaktudást igényel. Az előbbiekben részletezett szabályokon túl számos körülmény befolyásolhatja a külföldiek magyarországi adó és járulékfizetését. Ilyen például, amikor megváltozik a magánszemély illetősége, vagy a munkavégzés nem a szokásos helyen, hanem home-office-ban egyik, vagy másik országban történik. Az EY szakértői mindezek megismeréséhez és alkalmazásához rendelkezésre állnak.

Gyakran Ismételt Kérdések