Könyvvizsgálatban a megfelelő kérdések feltétele: MI sikerének kulcsa

A bizalom a digitális korban is az emberi viselkedéstől függ, a könyvvizsgáló felelőssége pedig az, hogy helyes kérdéseket tegyen fel

Bár sokan a jövő technológiájaként emlegetik a mesterséges intelligenciát (MI), az rövid idő alatt a jelen megoldásává vált, a munka világában mindenképpen. A technológia fejlődésének üteme és az üzleti folyamatok digitalizálása már önmagában hozzájárul ahhoz, hogy a pénzügyi és auditcsapatok gyorsan és folyamatosan alkalmazkodni tudjanak az új körülményekhez.

Az EY tőkebizalmi barométere szerint világszerte a közepes méretű vállalatok vezetőinek 73 százaléka már alkalmaz mesterséges intelligenciát, vagy az elkövetkező években tervezi annak bevezetését. Ez jelentős eltérés a két évvel korábbi felméréshez képest, amikor 74 százalékuk még azt állította, hogy nincs stratégiai tervük az MI-vel kapcsolatban.

Ahhoz, hogy jobban megértsük az MI előtt álló utat, néhány fajsúlyos kérdést még fel kell tennünk ezen forradalmian új technológiákkal kapcsolatos kockázatokról és lehetőségekről. Képes lesz a számítógép valaha is úgy gondolkodni, mint az ember? Hogyan tudjuk egyensúlyba hozni a megoldás által kínált kockázatokat és lehetőségeket?

És hogyan fogjuk újradefiniálni a munka fogalmát, ha a gépek szinte bármit el tudnak végezni?

Ezeket a kérdéseket az elemzők az összes iparágban felteszik – és nemcsak filozófusoknak, szociológusoknak és közgazdászoknak kell választ adniuk, hanem mindannyiunknak.

Egy olyan szakma esetében, mint a könyvvizsgálat, az MI izgalmas lehetőségeket kínál. A nagy mennyiségű adat generálásának és tárolásának fejlődése, valamint az adatfeldolgozás gyorsasága és pontossága révén az MI több lehetőséget nyújt a könyvvizsgáló szakemberek számára, hogy figyelmüket a több hozzáadott értéket képviselő feladatokra összpontosítsák. Például:

• Fejlett analitika– A fejlett, MI-vezérelt analitikai eszközök rövidebb idő alatt képesek nagymennyiségű adatot elemezni, így alkalmazásukkal a könyvvizsgálók jobban megismerik az adott vállalkozást, felkészültebbek lesznek a kockázatok azonosításában, jobb kérdéseket tudnak feltenni az audit megállapításairól, és szakmai szkepticizmusuk segítségével megfelelően tudják értelmezni az audit eredményét.

• Intelligens automatizáció – a robotizált folyamatautomatizálás (RPA) virtuális munkaerőként működik az operatív csapat irányítása alatt, és rövid idő alatt képes automatizálni a legidőigényesebb, ismétlődő, szabványosított és szabályokon alapuló feladatokat. Ahogy az RPA egyre hatékonyabbá válik, úgy tudja kihasználni az MI lehetőségeit összetettebb feladatok megszervezéséhez és végrehajtásához is, lehetővé téve a nagyobb kognitív tudással rendelkező digitális munkaerő fejlesztését.

Képzeljünk el egy olyan jövőt, ahol az információ valós időben érkezik, és rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök az adatok folyamatos feldolgozásához és elemzéséhez! Ez azt jelenti, hogy az auditorok teljes képet kapnak a szervezet tevékenységéről, és a mélyebb betekintés érdekében hozzáférésük van a teljes adatmennyiséghez és az összes eszközhöz.

A téma további megvitatása érdekében döntéshozók, tudósok és auditorok vettek részt az Ernst & Young et Associés és az Association of Chartered Certified Accountants (ACCA) által szervezett panelbeszélgetésen. A résztvevők nem technológusok, hanem inkább olyan szakemberek voltak, akiket érdekel a jövő, és olyan kulcsfontosságú kérdéseket tettek fel, melyekre nekünk, a számviteli szakmának választ kell adnunk. A beszélgetés nem az MI mögött meghúzódó technológiákról szólt, hanem inkább az alapvető bizalom megteremtésének igényéről. Éppen időben, hiszen a Gartner által végzett 2018-as CIO Agenda Survey szerint az adatok torzítása, az algoritmusok vagy a fejlesztési csapatok miatt 2020-ban az MI-projektek 85 százaléka téves eredményeket fog produkálni.