ESG értékelést szereznek azok a KKV-k, akik részt vesznek a Tőzsde új programjában

Iránytű a beszállítói követelmények teljesítéséhez, egyszerűbb megfelelés a zöld banki hitelekhez, egyértelmű és pozitív jelzés a cég minden érintettje felé a fenntarthatóság melletti elköteleződéséről.

Mindössze néhány a közül a számtalan előny közül, amiket a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) új programja biztosít a hazai kis- és középvállalkozások számára.

Egy cég hosszú távú sikereiben egyre nagyobb szerepet kapnak a környezeti-, társadalmi- és vállalatirányítási, azaz ESG szempontok. Ennek növekvő jelentőségét ismerte fel a BÉT, amely a magyar kormánnyal partnerségben célul tűzte ki, hogy elősegítse a nagy növekedési potenciállal rendelkező kis-és középvállalkozások pénzügyi ismereteinek bővítését, önálló, külső finanszírozási képességének erősítését, nemzetközi szerepük fellendítését, valamint versenyképességük támogatását. Ennek érdekében az EY-t bízták meg egy olyan módszertan kidolgozásával, ami megmutatja, hogy egy KKV-nál hogyan érvényesül az ESG szemlélet.

Az EY összegyűjtötte azt a 30 környezeti-, társadalmi- és vállalatirányítási teljesítménymutatót, amelyet a legnagyobb valószínűséggel tud minden szervezet biztosítani az értékeléshez, és várhatóan a legjobban illeszkedik a piaci elvárásokhoz. Ennek köszönhetően lehet meghatározni, hogy belépő-, közép- vagy haladó szintű a szervezet ESG érettsége.

Miért érdemes elvégezni az értékelést?

• felkészíti a kkv-kat a jövőben várható uniós és hazai szabályozásoknak való megfelelésre
• a vállalatok és befektetők ESG követelményeire 
• zöld banki hitelek megszerzésére
• hozzájárul a vásárlói elégedettség és a márkaérték erősítéséhez
• beszállítói követelményeknek való megfelelésre felkészülés érdekében

Elvárják EU-s és hazai szabályok, befektetők és bankok egyaránt. Sőt, akár meglévő megbízásoktól is eleshetnek azok a cégek, akik alvállalkozóként nem tudnak majd megfelelni a multinacionális vállalatok egyre szigorúbb beszállítói követelményeinek.

Azok a kis- és középvállalkozások, akik ebben a tekintetben vezető szerepre törnek, nem csak könnyebben juthatnak majd finanszírozáshoz, illetve a beszállítói követelményeknek jobban fognak tudni megfelelni, de minden tekintetben pozitív visszacsatolásra számíthatnak – legyen szó a vásárlókról vagy akár a munkavállalókról, így jelentős anyagi hasznot is remélhetnek társadalmi erőfeszítéseikért cserébe.

Ráadásul a tanácsadóval közös ESG-vel kapcsolatos adatgyűjtési folyamatok javításának köszönhetően a szervezet hatékonysági és költségmegtakarítási lehetőségeket is felfedezhet.

Az ESG-ről röviden:

Az ESG mozaikszó az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered, ami meghatározza ezen befektetések szempontrendszerét. 

Célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek tevékenységét, és így a rövidtávú profitmaximalizáló gondolkodásmódot leváltsa az újfajta, hosszabb távú és etikus profitmaximalizálás.

• Az ESG-szemlélet alapvetően három fő területre koncentrál:
• A gazdálkodó szervezetek okozta környezeti hatások vizsgálata
• Társadalmi kérdések kezelése a szervezeten belül és kívül
• Felsővezetők tevékenységére és az általuk kialakított döntési mechanizmusok

A befektetések esetében kedvező a „zöld minősítés”, ugyanakkor megjelent a befektetőket félrevezető „greenwashing (zöldrefestés)” jelenség is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy olyan befektetéseket/beruházásokat tüntetnek fel környezetvédőnek, amelyek tulajdonképpen nem azok.