Az EU-s Taxonómia első évének legfontosabb tapasztalatai

Hogyan boldogulnak a vállalatok az uniós fenntarthatósági jelentéstétellel a bevezetése óta?

Európa számára a legnagyobb kihívást és egyben a legnagyobb lehetőséget az jelenti, hogy a világ első számú fenntartható kontinensévé váljon. Ehhez a fókuszban a karbonsemlegességnek, a körforgásos gazdaságnak, a biztonságos, mindenki számára megfizethető és tiszta energiának, valamint fenntartható, költséghatékony infrastruktúrának kell állnia, mégpedig rugalmas finanszírozással.

Az Európai Bizottság (EB) 2018 márciusában egy cselekvési tervet terjesztett elő, hogy a beruházásokat fenntartható projektekbe irányítsa. Ez fontos lépés volt, mert csak így lehet elérni a 2030-as klíma- és energia-, valamint az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseit.

Miután az EB létrehozta az uniós taxonómiát, vagyis a környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthető gazdasági tevékenységek listáját, egyértelművé vált, hogy nemcsak a közös nyelv, hanem a fenntarthatóság fogalmának meghatározása is szükséges a befektetések és a projektek eredményességéhez. A Taxonómia Rendelet a fenntarthatónak minősíthető tevékenységeikre vonatkozó adatok közzétételét írja elő a vállalkozások számára.

Az Uniós Taxonómiáról szóló jelentés kulcsfontosságú megállapításai

Annak feltérképezéséhez, hogy az egyes vállalkozások hogyan feleltek meg a Taxonómia Rendelet követelményeinek 11 uniós országban 11 piaci szektorra nézve felmérést készített az EY az alkalmazás első évének eredményéről. Európa fő részvénypiacain jegyzett vállalatait vettük górcső alá 2022. január 1. és 2022. április 30. között. 

Nagy eltérések láthatók az elemzett iparágak között. A felmérés szerint a három KPI-ból a legkisebb mértékben, átlagosan csak 27%-ban minősíthető fenntarthatónak az árbevétel. Ez azt jelzi, hogy a főbb európai részvénypiacokon a vállalatok tevékenységének túlnyomó része a jelentések szerint nem igazítható a taxonómiához, ezért nem járul hozzá nagymértékben az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos célokhoz. Leginkább az építőipar, az infrastruktúra és ingatlan, a bányászat és a kőfejtés, az energia- és közműszolgáltatás, valamint a mobilitás ágazataiban működő cégek feleltek meg a feltételeknek. 

A beruházási költségek átlagosan 35%-ban kompatibilisek a rendelettel, ez a legmagasabb mindhárom KPI közül. Ez valószínűleg azért van így, mert a fenntarthatónak számító árbevételhez beruházási költségei mellett a társaságok a termékvásárlásokhoz fűződő invesztálást is ezzel összhangban megjelenő költségként jelenthetik. Ez tipikusan az üvegházhatású gázok csökkentését célzó intézkedések esetében jellemző, mint például a meglévő épületek felújítása, az energiahatékonysági berendezések telepítése, karbantartása és javítása.

A működési költségek esetében azok, amelyek fenntarthatónak minősülnek, a beruházási ráfordításnál jobban követik az árbevételt. Ez arra utal, hogy előbbiek relevánsabbak a fenntarthatónak minősíthető árbevételhez kapcsolódó kiadások szempontjából, mint a beruházási költségek. Sőt azt is jelezheti, hogy a működési költségek a rendelet meghatározásában sok szervezet üzleti modellje szempontjából nem relevánsak, mivel a vállalatok 14%-a élt a lényegességi mentességgel.

Mi a rendelet célja?

Az EU azon dolgozik, hogy 2050-re egy modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakuljon át zéró nettó üvegházhatású gáz-kibocsátással, ezért a Taxonómiai Rendelet egyre kritikusabban vizsgálja majd az üzleti teljesítménymutatót (KPI). Az EY első Uniós Taxonómiai Barométer felmérésének eredményei azonban azt mutatják, hogy számos ponton szükség lenne további információgyűjtésre, az eljárás hatékonyabbá és átláthatóbbá tételére.

Mi lesz a jelentéstétel jövője? 

A vállalatok már eddig is hatalmas lépéseket tettek az átfogó közzététel felé, de további útmutatásra lenne szükség. 

Az alkalmazás első évében a vállalkozások pénzügyi és fenntarthatósági osztályai együttműködve, közösen készítették el a kért információkat, megalapozva ezzel a fenntarthatósági jelentéskészítés jövőjét.

Az Uniós Taxonómia egyszerűsített bevezetése ellenére a vállalatok valódi kihívással találták szemben magukat, mert egyes fogalmak és kritériumok helyes értelmezése rövid határidővel, a megfelelő jelentéstételi folyamatok hiánya mellett nem volt egyszerű. Az Európai Bizottság szerint az Uniós Taxonómia folyamatosan fejlődik majd. 

Ha vállalkozását közvetlenül vagy akár közvetetten érinti az Uniós Taxonómia, érdemes időben felkészülnie, hogy megfeleljen a követelményeknek, például az alábbiakkal: 

1. Megfelelési vizsgálat lefolytatása, az elvégzett gazdasági tevékenységek átfogó megértése, és annak meghatározása érdekében, hogy ezek közül melyek minősíthetők fenntarthatónak a Taxonómia Rendelet felhatalmazáson alapuló jogi aktusai értelmében.
2. A fenntarthatónak minősíthető gazdasági tevékenységek taxonómiához való igazodásának értékelése háromlépcsős teszten és hiányelemzésen keresztül.
3. Az Uniós Taxonómia Rendeletben előírt három KPI (CapEx, OpEx, árbevétel) kiszámításához szükséges pénzügyi adatok feltérképezése, valamint az adatgyűjtési folyamatok és kontrollok megtervezése.
4. Aktualizált eljárások alkalmazása, az összegyűjtött adatok és információk konszolidálása, valamint a nem pénzügyi jelentésben szereplő taxonómiai közzététel megfogalmazása.