Hogyan változtatott a magyarok vásárlási szokásain a szárnyaló infláció?

Elszabadultak az árak. Legújabb kutatásunkban ezért azt vizsgáltuk, hogyan reagáltak a vásárlók az inflációra. Felmérésünk 18-65 év közötti hazai lakosságra reprezentatív eredményeket biztosít.

Azemelkedő költségek – jövedelemtől függetlenül – mára már gyakorlatilag mindenkit arra készítettek, hogy változtasson vásárlási szokásain. Tavaly óta folyamatos inflációs növekedés tapasztalható Magyarországon. Az Eurostat adatai szerint idén márciusban hazánkban volt a legmagasabb az áremelkedés mértéke az EU-ban (25.6%). Nem meglepő, hogy az ár került fogyasztói döntések fókuszába a felmérésünk szerint.

Az emberek negyede a korábbi kedvenc termékeit veszi meg, de abból kevesebbet. Gyengült a lojalitás, ugyanis 34 százalék akár a váltásra is hajlandó, ha a versenytárs hasonló minőséget kínál olcsóbban. 17 százalék egyre többet vásárol az üzletek saját márkás termékeiből, alig 13 százalék veszi meg a kedvenceit a megszokott mennyiségben és csak 4 százalék veszi meg a bevált árucikkeket nagyobb mennyiségben, mint korábban.

Ötből négyen tudatosan igyekeznek kiadásaikat csökkenteni, éppen ezért körükben kifejezetten népszerűek a pontgyűjtő akciók és a promóciók. Gyógyszerre, élelmiszerre, internet- és mobil előfizetésre, élelmiszerre, fűtésre és melegvízre, valamint okostelefonra, tehát a létfenntartáshoz szükséges eszközökre ugyanannyit költenek az emberek, mint korábban. Az energiával viszont spórolnak otthon és egyre többen javíttatják meg az elromlott tárgyaikat ahelyett, hogy újat vásárolnának. Érdekesség, hogy a reklámokra nem reagálnak már olyan aktívan az emberek, mint korábban.

Mi a különbség egy diák és egy vállalkozó döntései között?

Nézzük meg részletesen az egyes csoportok válaszait. A felmérés 5 kategóriát, különböztet meg többek között az iskolai végzettség, a havi jövedelem és a munkaviszony jellege alapján. 

kevesebb mint harmaduk a vásárlások előtt listát készít, amihez szorosan tartja magát. A döntéseik során legfontosabb az ár-érték arány és a korábbi tapasztalataik. Őket befolyásolják legkevésbé a reklámok, viszont nekik számít leginkább a gyártó márkaneve. Szeretnének többet költeni fűtésre, meleg vízre, utazásra és szórakozásra. Mielőtt döntést hoznak mindig tájékozódnak, hogy mit, hol és mennyiért érdemes megvenni.

A nyugdíjasok (120 ezer forint alatti jövedelem) esetében a minőség a fontossági sorrendben már csak a harmadik, negyedik helyen van és legtöbbször korábbi tapasztalataik alapján döntenek. Ők a leginkább márkahű vásárlók, ha megfelelő számunkra a fogyasztói ár.

Hogyan reagáljanak a vállalatok a megváltozott szokásokra?

A gazdasági bizonytalanságban a fogyasztók a jelennek élnek. Ebben a helyzetben a vállalatok legbölcsebb döntése a „core business” védelme egészen a recesszió végéig. Mivel felértékelődik az ár-érték arány, a cégeknek a már létező termékeik mellé olyan extra szolgáltatást érdemes nyújtaniuk, amely javítja a vásárlók értékítéletét, így hosszú távon meg tudják őrizni a lojalitást. Mivel háttérbe szorulnak a nagy beruházások, érdemes a fogyasztói élményt folyamatosan ébren tartani, hogy a döntés pillanatában is megmaradjon a nyertes pozíció. Jó stratégia, ha a kereslet visszaesésére a vállalatok új szolgáltatási területre való betöréssel reagálnak.

A jelenlegi szenzitív piaci környezetben a rámenős hirdetések helyett a fogyasztók elsősorban arra várnak, hogy a valós igényeikre kapjanak hiteles megoldást a cégektől.

Hogyan segíthet az EY a fogyasztói bizalom megerősítésében és az üzleti növekedésben?

Az emberek a vállalatok részéről jövő kezdeményezések döntő többségét most visszautasítják. A marketing vezetők 81 százaléka gondolja úgy, hogy a verseny főként a fogyasztói élmények megteremtéséért és fenntartásáért folyik. Mindössze 18 százalék viszont azoknak a vásárlóknak az aránya, akik azt kapják, ami az adott termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban az eredeti elvárásuk volt.

A konfliktus hátterében az ügyfélközpontú stratégia és a technológia hiánya, valamit a vállalatok szakmai kompetenciák szerint strukturált működése áll.

Utóbbi azért okoz nehézséget, mert a fogyasztókhoz kapcsolódó problémák mindig összetettek és több területet érintenek. Érdemes tanácsadó segítségét igénybe venni egy olyan ügyfélközpontú stratégia kialakításához, ahol a különböző szakterületek a vállalaton belül együttműködve, közösen tudnak valós választ adni a fogyasztói igényekre. Az EY olyan termékeket fejlesztett ki, melyek ezen összetett üzleti problámákat orvosolják, fogyasztóközpontú megközelítéssel.