Krízisálló az agilitás?

Az egészségügyi vészhelyzet a dolgozók 80 százalékának a munkakörülményeit formálta át világszerte. A krízissel járó átalakulás sosem látott kihívás elé állította az agilis módszertanokat alkalmazó hazai szervezeteket is. A történtek ugyancsak felforgatták a szoftverfejlesztők mindennapjait, akiknél a sikeres otthoni munkavégzésben kulcsszerepet játszott a technológiai háttér, a kollektív bizalom és az őszinte kommunikáció.

Hatékony digitális eszközök beszerzése, a növekvő bizonytalanság kezelése, a munka-magánélet egyensúly és a motiváció fenntartása – csak néhány a megoldandó feladatok közül, amelyekkel az IT-fejlesztőket foglalkoztató vállalatoknak is szembe kellett nézniük a vészhelyzet kitörésekor. Az informatikai szektor meghódítását követően, a különféle iparágakba, és ezáltal a köztudatba is lassan begyűrűző agilis munkamódszer túlesett a maga globális próbatételén. Az EY több mint egy tucat hazai vállalat fejlesztőjével, tesztelőjével, product ownerével, scrum masterével és architectjével készített mélyinterjúja során próbálta felmérni, hogy a még mindig újdonságnak számító agilis rendszer miként vizsgázott az elmúlt hónapok során.

Van az agilitásnak létjogosultsága a világválságban?

Az agilis módszer célja az alkalmazkodó tervezés, hogy a folyamatos technológiai fejlődésre és az állandó változásokra is gyors és rugalmas válaszokkal tudjanak reagálni a szervezetek. Az agilis fejlesztőcsapatok ennek megfelelően a termékfejlesztést a legtöbb esetben rövid ciklusokra bontják, amelyeket iterációknak vagy sprinteknek neveznek. Ezek mindegyikében a termék új, használatra kész verzióját szállítják, így maximalizálják a létrehozott értéket ügyfeleik és felhasználóik számára.

A beszélgetések alapján a két leggyakrabban említett specifikus nehézséget a retrospektív események hatékonyságának fenntartása és a tervezések vizuális támogatása jelentette a vizsgált agilis csapatoknál a kényszerű távmunka időszakában. Emellett az esetek közel harmadában a szakemberekre háruló munkamennyiség is növekedett a vészhelyzet alatt. Nagy előnyt jelentett viszont, hogy az agilisan működő vállalatok többségénél már volt kialakult online együttműködési gyakorlat. Az átalakulással járó kihívásokat ezeknél a szervezeteknél elsősorban a távmunka állandósulása, és az ezzel járó infrastruktúra kialakítása jelentette. A távoli munkavégzés megkezdésekor csak tízből egy (14%) dolgozó rendelkezett az erre ideális otthoni munkakörnyezettel, és meglepő módon, 3 hónappal később a válaszadók majdnem ötödénél még mindig nem volt előrelépés ezen a területen.

A csoportok közötti kommunikációban gyakoribbá vált a kisebb létszámú, vagy kétszemélyes megbeszélés, ezáltal a résztvevők hatékonyabbnak ítélték meg az egyeztetéseket. A megbeszélések fókuszáltabbak voltak, így a figyelem is javult. A korábbiakhoz viszonyítva azonban többször fordult elő, hogy valakihez nem jutott el a szükséges információ, vagy a tervezés nem volt elég kidolgozott, így ebből adódóan időveszteség keletkezett. A szakemberek motivációjának, magabiztosságának és bizalmának növelésére azonban kiváló eszköznek bizonyult a munka produktivitásának mérése és az eredmények megosztása, akár új mutatók bevezetésével.

Visszatérés az irodába – hogyan tovább?

Az otthonról történő munkavégzés bizonyította eredményességét a megkérdezettek szerint, viszont az irodába való visszatéréssel kapcsolatban már vegyesek a vélemények: leggyakoribb indok a távmunka folytatására az egészségvédelem, emellett az utazással és az irodai étkezéssel járó kényelmetlenségek. A válaszadók visszajelzései alapján egyértelműen kirajzolódik az igény arra, hogy az elmúlt hónapok tapasztalatait felhasználva munkáltatójuk nagyobb rugalmasságot biztosítson a jövőben is.

Az agilis csapatok a módszertan alapelvei szerint nagy szabadságot kapnak tevékenységük alakítására, így az új működési elemek készségszintre emelésében is aktív szerepet kell vállalniuk az elkövetkező időszakban. Az online térben is érdemes kialakítani azokat a mechanizmusokat, amelyek a szükséges információ elérhetőségét és a felesleges információ (zaj) csökkentését szolgálják.