Hogyan érintette iparágát a COVID-19 első hulláma?
Tevékenységünk fókuszában az idegtudomány, a mikroszkópiás technikák fejlesztése és a neurális hálózatok kutatása szerepel. Egyik legfontosabb találmányunk és küldetésünk a 3D-lézerpásztázó kétfoton-mikroszkóp technika fejlesztése, mely technológiát már 45 ország 120 kutatóintézetébe, laborjába eljuttatunk. Kiterjedt nemzetközi együttműködéseinkre a COVID-19 során globálisan jelentkező korlátozások, mint a kutatóintézetek átmeneti bezárása, az utazási tilalmak – jelentős mértékben nehezítették a határokon átnyúló kollaborációink, K+F projektjeink előrehaladását. Az idei tudományos konferenciák is sorra elmaradtak, a személyes diszkusszió lehetőségek teljesen átterelődtek az online térbe.
Milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy minél hatékonyabban reagálhasson vállalata az egészségügyi veszélyhelyzetre?
A laboratóriumok, fejlesztés és gyártás zavartalan működése érdekében elsőként gondoskodnunk kellett a biztonságos munkahelyi közeg kialakításáról és a szükséges védőeszközök megteremtéséről. Vegyészeink segítségével kémialaborunkban - saját használatra - három féle fertőtlenítőszer-receptúrát állítottunk össze, mellyel sikeresen áthidaltuk azt az időszakot, amikor ezekhez a termékekhez nem lehetett hozzáférni a piacon. Az irodákat saját fejlesztésű UV lámpákkal is felszereltük a helységek rendszeres fertőtlenítése érdekében. Új kommunikációs csatornákat vezettünk be a mindennapjainkba, külső partnereink részére speciális webinarokat tartunk, amelyeken keresztül rendszeres tájékoztatást adunk legújabb fejlesztéseinkről és lehetőséget az online diszkusszióra.
Az egészségügyi veszélyhelyzet alatt a legnagyobb fordulatot és kihívást ugyanakkor nem ezek a technikai kérdések, hanem cégünk új termékvonalainak megjelenése, a klinikai alkalmazásba történő gyors áttérés adta.
Személyesen Önnek, mint vezető, milyen kihívásokat okozott a COVID-19 kezelése, és hogyan kerekedett felül, kezelte ezeket a nehézségeket?
A járvány megjelenését követően sokáig nem lehetett látni, hogy Magyarországot milyen mértékben fogja érinteni a COVID-19 pandémia. Ezért lényegében a veszélyhelyzet alatt pár hónapos határidővel kellett egy normál esetben 3 évig tartó fejlesztési ívet végig vinni, mely kétségkívül embert próbáló kihívás volt valamennyi kollégának. A lélegeztetőgép alapvető működési mechanizmusát és a megfelelő alkatrészeket ismertük, az orvosszakmai tudást pedig a Semmelweis Egyetem docense, Lorx András tette hozzá.