Jelentené, ha a munkahelyén korrupciót tapasztalna?

Az irányelv könnyítésként lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mentesítsék a 10 000 főnél kevesebb lakosú önkormányzatokat vagy az ötvennél kevesebb munkavállalót foglalkoztató önkormányzatokat és állami szervezeteket. A magánszektorban visszaéléseket bejelentő munkavállalóknak nem kell először a belső csatornát használniuk, hanem fordulhatnak közvetlenül az illetékes hatósághoz is. A nyilvánosságra hozatal, információk kiszivárogtatása a sajtónak azonban csak szigorú feltételek mellett élvez védelmet. Míg ez mindenképp üdvözlendő fejlemény, önmagában semmiképp sem helyettesíti a jól menedzselt vállalati compliance management rendszer révén biztosított prevenciót, amely által elkerülhető, hogy a hatóságok beavatkozzanak a vállalat életébe.

Hogyan készüljünk fel a változásokra?

Régiónkban európai viszonylatban magas a visszaélések kockázata, különösen a gazdasági bűncselekmények terén. Ennek ellenére a vállalatok aránylag keveset tesznek a megelőzésért.

Az irányelv tehát a gazdasági szereplők túlnyomó többsége számára új kötelezettségeket hoz. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a rövid távú plusz teher ellenére ez hosszabb távon megtérülő befektetést jelent. A visszaélések által okozott kár átlagosan a vállalatok éves árbevételének 5%-át teszi ki, ami hatékony prevencióval jelentősen csökkenthető, és ezáltal a gazdasági társaságok magasabb profitrátával tudnak működni. A visszaélés-bejelentési rendszer ennek a legköltséghatékonyabb módja, – működtetésével a visszaélések megelőzhetők vagy sokkal előbb napvilágra kerülnek, így lényegesen kisebb az okozott kár, mint a véletlenül vagy külső ellenőrzés által feltárt ügyek esetén.

Ahhoz, hogy a bejelentő rendszer bevezetése a vállalati működést előmozdító tényező legyen, a jogszabályi megfelelés mellett a munkavállalók bizalma is nélkülözhetetlen. Az alábbi öt tényező elősegíti mindkettő megalapozását:

1.    Vezetői elkötelezettség: A vezetőségnek rendszeres kommunikációval kell demonstrálnia, hogy a legfelső szinten is fontosnak tartják a bejelentett panaszok és visszaélések kezelését.

2.    Oktatás és dolgozók tudatossága: A munkatársak ténylegesen ismerjék a rendszer működését, a szervezet elvárásait és kötelezettségeit, gyakorlati példákat a bejelentendő esetekről, valamint értsék, hogy miért fontos ez a compliance és a vállalati kultúra szempontjából.

3.    Anonimitás: Ugyan a whistleblowing irányelv csak az azonosított bejelentők védelméről rendelkezik, fontos, hogy a szervezet biztosítson lehetőséget név nélküli bejelentésekre is. A munkavállalók jelentős része az anonimitást választja, ha lehetősége van rá, mivel ezáltal kevésbé kell tartania retorziótól.

4.    Szakértelem és objektivitás: A visszaélés-bejelentő rendszer kiépítését, üzemeltetését, a bejelentett esetek kivizsgálását szakmailag és technikailag felkészült, tapasztalt szakembereknek kell végeznie.

5.    Rendszeres ellenőrzés: A rendszer működését, a dolgozók tájékozottságát és véleményét belső ellenőrök vagy külső szakemberek segítségével érdemes rendszeresen felmérni.

A vállalatok számára az is fontos, hogy időben megkezdjék a felkészülést, és szakszerűen alakítsák ki a whistleblowing-hoz kapcsolódó keretrendszerüket. Az irányelv a bejelentések belső vizsgálatát (ún. internal investigation) is megköveteli, ezért célszerű ezek számának várható növekedésére is felkészülni. Mindkettőhöz, valamint indokolt esetben a bejelentett esetek kivizsgálásához is ajánlott megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező külső szakértőt bevonni.

A cikk eredeti formájában az Index.hu Pénz Beszél rovatában jelent meg.