Hamis webáruházak

Black Friday idején gombamód szaporodnak az olyan webáruházak, amelyek valójában nem létező termékeket kínálnak, vagy a vásárló pénzét és adatait igyekeznek megszerezni. Ezek az oldalak gyakran a jól ismert márkák arculatát másolják, hasonló logóval, színekkel és elnevezéssel, így első pillantásra hitelesnek tűnnek. A honlap címében apró eltérések, a gyanúsan olcsó árak, a hiányos elérhetőségi adatok vagy az általános, hibás nyelvezet mind árulkodó jelek lehetnek.

A biztonságos vásárlás érdekében érdemes ellenőrizni a webcím valódiságát, a kapcsolat védettségét (https), valamint a cégadatokat és a felhasználói véleményeket. Fontos, hogy ne dőljünk be az impulzív, „most vagy soha” típusú ajánlatoknak: ha egy akció túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, szinte mindig az is. Olvassuk az Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF), és ellenőrizzük, hogy a garanciáról, szállításról és elállási jogról is részletesen tájékoztatnak-e! Ha ezek az információk hiányoznak, nem javasolt az oldalról történő rendelés. 

Regisztrációkor javasolt egy külön erre a célra létrehozott e-mail címet megadni, melynek jelszavát ne használjuk máshol. Amennyiben nem lehetséges az utánvétes fizetés, akkor már érdemes elgondolkodni a vásárlástól való elálláson, de legalább megrendelésünk ellenértékét ún. virtuális vagy egyszer használatos kártyával tegyük meg, melyeken minden esetben csak annyi összeget különítsünk el, amennyibe maga a termék, szolgáltatás kerül.  

Adathalászat az üzeneteink és leveleink között

Sajnos, a vásárlók várakozásának és figyelmetlenségének kihasználása érdekében a Black Friday időszakán az adathalász megkeresések is megsokszorozódnak. A csalók megtévesztő e-maileket, SMS-eket vagy chatüzeneteket küldenek, amelyek látszólag megbízható áruházaktól vagy futárszolgálatoktól érkeznek. Az üzenetek sürgető hangvételűek – például „fizesse ki a szállítási díjat”, „erősítse meg rendelését” –, és kattintásra ösztönző hivatkozásokat tartalmaznak. 

Ezek a linkek gyakran hamis oldalakra vezetnek, ahol a felhasználótól banki vagy személyes adatokat kérnek, de az is előfordulhat, hogy már a linkre való kattintással káros kód (vírus) települ a készülékünkre. Az ilyen üzenetek felismerésében segíthet a címzett e-mail-címének, telefonszámának, a linkek valódi céljának és a szöveg stílusának ellenőrzése. Gyanú esetén soha ne kattintsunk a kapott linkre, inkább közvetlenül a hivatalos weboldalon ellenőrizzük az üzenet valódiságát és a rendelést. 

Közösségi médiás átverések

A közösségi média a csalók egyik legkedveltebb terepe, hiszen a felhasználók gyakran impulzívan reagálnak az akciókra és nyereményígéretekre. Gyakori módszer a hamis márkák vagy ismert cégek nevében létrehozott profilok, amelyek nyereményjátékkal, kuponnal vagy exkluzív kedvezménnyel csábítanak, gyakran óriási akciókkal. 

Az ilyen kampányok célja legtöbbször személyes adatok, jelszavak vagy bankkártyaadatok megszerzése, de előfordul, hogy a link rosszindulatú programot tölt le a készülékre. Ha felkelti a figyelmünket egy hirdetés a közösségi médiában, mindig ellenőrizzük a hirdetés forrását, az oldal korábbi aktivitását és a vásárlói visszajelzéseket, illetve, ha végül rákattintunk, ellenőrizzük a webcím valódiságát. Fontos, hogy soha ne adjunk meg adatot, és ne kattintsunk ismeretlen hirdetésre: a valódi nyeremény nem kér bizalmas információt.

Tudatos vásárlás, biztonságos ünnepek

Az online vásárlás kényelmes és gyors, de csak akkor marad biztonságos, ha minden lépésnél megőrizzük a tudatosságunkat. Vásárlás előtt mindig ellenőrizzük a webáruház megbízhatóságát, az ajánlatok valódiságát és a fizetési mód biztonságát. Gyanús üzenetekre, ismeretlen linkekre vagy „csodás nyereményekre” soha ne reagáljunk, mert ezek mögött gyakran adatlopási kísérlet vagy egyéb online csalás húzódik.

Szánjunk időt a döntésünkre, és akkor se hagyjuk magunkat siettetni, ha egy webáruház azt sugallja, hogy az általunk kiválasztott termékből már csak néhány darab maradt. A tudatos választást támogatják azok a weboldalak, amelyek lehetővé teszik az árak összehasonlítását. Ezek a felületek gyakran grafikonokon mutatják az árak korábbi alakulását is, így könnyebben eldönthetjük, hogy egy akciónak tűnő ajánlat valóban kedvező-e. Fontos továbbá, hogy minden rendelés előtt nézzük meg, milyen többletköltségek merülhetnek fel a termék árán kívül — ilyen lehet például a csomagolás, a házhoz szállítás, vagy nemzetközi vásárlás esetén az áfa, amelyet sokszor csak a fizetés végső lépésénél tüntetnek fel.

Ilyenkor célszerű utánanézni a kereskedő korábbi értékeléseinek is — ugyanakkor fontos tudni, hogy ezek között is lehetnek megtévesztő, hamis vélemények álprofilok mögé rejtve. A biztonság érdekében válasszunk olyan fizetési megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a pénz visszatérítését, ha a megrendelt áru nem érkezik meg, vagy jelentősen eltér a hirdetett jellemzőktől.

Ha valaki csalás áldozatává vált, lehetősége van a rendőrségen feljelentést tenni. Ha a webáruház működése során sérülnek a fogyasztóvédelmi előírások, akkor a fogyasztóvédelmi hatóság az illetékes. Amennyiben a csomagküldéssel vagy postai, futár szolgáltatással kapcsolatban merül fel jogsértés, az NMHH-nál lehet panaszt tenni. Anyagi természetű követeléseink rendezésére pedig békéltető testülethez vagy polgári bírósághoz fordulhatunk.

A megfontolt döntés, a források ellenőrzése és az egészséges gyanakvás segít abban, hogy az ünnepi időszak ne a kellemetlenségekről, hanem valóban az örömről szóljon.

Szerző: Zala Mihály, EY Partner, Bor Olivér, EY, kibervédelmi szakértő.