Külön nyomtatványon, a Tao-bevallásról leválva jöhet a transzferár adatszolgáltatás

A 2026. október 27-én az Országgyűlés elé benyújtott T/927. számú törvényjavaslat alapján jelentősen átalakulhat a magyar transzferár-adatszolgáltatás rendszere. A javaslat szerint a vállalkozásoknak a jövőben nem a társaságiadó-bevallás részeként, hanem külön adatszolgáltatás keretében kellene teljesíteniük transzferár-adatszolgáltatási kötelezettségüket. Bár első látásra technikai változásról van szó, az új rendszer várhatóan érdemben növelheti a transzferár-adatok láthatóságát, és tovább erősítheti a NAV adatvezérelt kockázatelemzését.

Leválhat a transzferár-adatszolgáltatás a társaságiadó-bevallásról

A jelenlegi szabályozás alapján az érintett adózóknak a transzferár-nyilvántartási kötelezettség mellett az éves társaságiadó-bevallásukban kell adatot szolgáltatniuk a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyleteikről és az alkalmazott transzferárakról. A hatályos Tao. tv. 18. § (5) bekezdése kifejezetten az éves társaságiadó-bevalláshoz kapcsolja az adatszolgáltatást.

Az egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló, 2026. október 27-én benyújtott T/927. számú törvényjavaslat 11. §-a ezen változtatna: a Tao. tv. 18. § (5) bekezdésének javasolt új szövege szerint a transzferár-adatszolgáltatást a társaságiadó-bevallástól elkülönülve, önálló adatszolgáltatásként, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon kellene teljesíteni. A határidő érdemben nem változna: az adatszolgáltatást a társaságiadó-bevallás benyújtására előírt határidőben kellene megtenni. A szokásos piaci ár, az alkalmazott módszer és az alátámasztó tények, körülmények rögzítésére vonatkozó kötelezettség – a társaságiadó-bevallás benyújtásáig – változatlanul megmaradna, a részletszabályokat pedig továbbra is miniszteri rendelet határozná meg.

A transzferár-adatszolgáltatás és -nyilvántartás részletszabályait jelenleg a 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet határozza meg.

Miért jelenthet ez többet egyszerű adminisztratív változásnál?

A változás illeszkedik az elmúlt évek tendenciájába; az adatszolgáltatás leválasztása a társaságiadó-bevallásról nem pusztán formai változásként értékelendő.

Az önálló transzferár-adatszolgáltatás potenciálisan még strukturáltabban és közvetlenebbül teheti elérhetővé az adóhatóság számára a kapcsolt ügyletekre vonatkozó információkat. Ez tovább javíthatja az automatizált összehasonlítás és kockázatelemzés lehetőségét, különösen akkor, ha a különböző adózók, adóévek és kapcsolt vállalkozások adatai egymással is összekapcsolhatók.

Emellett egy önálló nyomtatvány esetén az adóhatóság azt is könnyebben észreveheti, ha az adatszolgáltatás teljes egészében elmarad. A társaságiadó-bevallás részeként ugyanis legfeljebb a vonatkozó rész maradt kitöltetlenül, ami kevésbé feltűnő, egy külön nyomtatvány be nem nyújtása viszont önmagában is egyértelmű kockázati jelzés lehet.

Ennek következtében nőhet annak valószínűsége, hogy a NAV már az ellenőrzés megindítása előtt azonosítani tudja a potenciális transzferár-kockázatokat.

Ilyen kockázati jelzés lehet például:

• a kapcsolt ügylethez jelentett jövedelmezőség és a benchmark eredménye közötti eltérés;
• az egymást követő adóévek között jelentkező jelentős változás;
• az ugyanazon vállalatcsoport magyar tagjai által jelentett információk közötti inkonzisztencia;
• a transzferár-adatszolgáltatás, a helyi dokumentum és a társaság pénzügyi adatai közötti eltérés;
• egyes, magasabb kockázatúnak tekinthető kapcsolt ügyletek vagy tartósan alacsony jövedelmezőség.

Fontos ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat benyújtása önmagában még nem jelenti a szabályok elfogadását, és az új rendszer tényleges működése, az adatszolgáltatás tartalma, struktúrája és technikai részletei a végleges jogszabályok és végrehajtási rendelkezések alapján lesznek megítélhetők.

A transzferár-adatszolgáltatás egyre inkább kockázatelemzési eszközzé válik

Az elmúlt évek magyar szabályozási iránya alapján a transzferár-adatszolgáltatás szerepe egyre kevésbé korlátozódik egy formális compliance-követelmény teljesítésére.

A részletes, strukturált adatok lehetőséget teremtenek arra, hogy az adóhatóság már a transzferár dokumentáció bekérése előtt képet alkosson az adózó kapcsolt ügyleteiről és azok potenciális kockázatairól. Egy önálló transzferár nyomtatvány bevezetése ezt a folyamatot tovább erősítheti.

Ezért a vállalkozások számára egyre fontosabb, hogy a transzferár adatszolgáltatást ne kizárólag a társaságiadó-bevallási folyamat egyik utolsó adminisztratív lépéseként kezeljék.

Mit jelenthet mindez a vállalkozások számára?

A változásra tekintettel különösen fontossá válhat az időben, megfelelő részletezettséggel és információkkal kitöltött adatszolgáltatás, illetve a transzferár dokumentáció, az adatszolgáltatás, a társaságiadó-bevallás és a beszámoló alapjául szolgáló pénzügyi adatok közötti teljes összhang.

Érdemes lehet már az adatszolgáltatás benyújtása előtt ellenőrizni többek között, hogy:

• a kapcsolt ügyletek köre és értéke megfelelően került-e meghatározásra;
• az alkalmazott transzferár-módszer és a pénzügyi mutató összhangban van-e a helyi dokumentummal;
• a szegmentált pénzügyi adatok megfelelően alátámasztják-e a tesztelt ügylet jövedelmezőségét;
• a benchmark elemzés továbbra is megfelelően alkalmazható-e az adott ügyletre;
• van-e olyan eltérés az adatszolgáltatásban, amely automatizált kockázatelemzés során könnyen azonosítható lehet; valamint
• az adatszolgáltatás konzisztens-e az egyéb, az adóhatóság rendelkezésére álló információkkal.

A külön formanyomtatvány bevezetése nem feltétlenül jelent tehát több transzferár kötelezettséget, ugyanakkor jelentősen növelheti a hibák és inkonzisztenciák észlelésének kockázatát.

Hogyan tud az EY segíteni?

Az EY transzferár szakértői támogatást nyújtanak többek között az új adatszolgáltatási követelmények értelmezésében, a transzferár-adatszolgáltatás és a dokumentáció konzisztenciájának felülvizsgálatában, valamint az adóhatósági kockázati pontok előzetes azonosításában.