A KSH-adatszolgáltatás törvényben előírt kötelező feladat, amely mikrovállalkozásokat ugyanúgy érinthet, mint a nagyobb cégeket. Az állam ezekre az adatokra támaszkodik a gazdaságpolitikai döntésekben, így a pontosság az adatokban és a határidők betartása kiemelt jelentőséggel bír.

Fontos: a KSH össze tudja vetni a jelentések egyes adatait a NAV, MNB vagy más állami adatbázisokkal. Amennyiben nagy eltérés vagy következetlenség látszik, a statisztikai hivatal ellenőrzést indíthat és kérheti az adatok javítását. Továbbá, ezek alapján az adóhatóság is indíthat kapcsolódó ellenőrzést.

Mi történik, ha egy jelentésről megfeledkeznek?

Sok vállalkozásnál azért maradnak el a jelentések, mert azok nem a NAV felületén vagy az általuk küldött hivatalos értesítésekben jelennek meg. Valamint külön a KSH portálon kell regisztrálni, hogy az előírt riportálási kötelezettséget teljesíteni tudják.

Ha megtörténik a mulasztás vagy hibás az adatszolgáltatás, először a KSH felszólítást küld a jelentés pótlására. Amennyiben nem történik pótlás, a KSH 100 ezertől 2 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat – akár ismételten is.

Mit jelent a gyakorlatban a késés vagy hibás adatszolgáltatás?

1. Felszólítás a jelentés pótlására
2. Automatikus bírság (50 000 - 500 000 Ft)
3. Ismételt bírság vagy ellenőrzés
4. Adategyeztetés más hatóságokkal (NAV, MNB)

Összegzés

A KSH-jelentések teljesítése sok esetben háttérfeladatként jelenik meg a vállalkozások működésében, ugyanakkor az adatok pontossága és a határidők betartása egyre nagyobb jelentőséggel bír a különböző hatósági adatbázisok közötti egyeztetések miatt. A statisztikai adatszolgáltatásokban megjelenő eltérések nemcsak bírságkockázatot hordoznak, hanem más hatósági vizsgálatok alapjául is szolgálhatnak.

A gyakorlatban ezért kiemelten fontos, hogy a vállalkozások a KSH-, NAV- és egyéb adatszolgáltatási kötelezettségeiket egységes adatlogika mentén kezeljék, és biztosítsák a jelentések mögötti adatok következetességét és visszakereshetőségét.