Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal: új, rendkívül széles vizsgálati jogosítványok érkezhetnek a vállalati szektorba

A törvénytervezet alapján az NVVH rendkívül széles közvagyonvédelmi és vizsgálati jogosítványokat kapna, amelyek keretében közpénzeket, támogatásokat, közbeszerzéseket és egyéb közvagyont érintő ügyleteket vizsgálhatna. Emellett meghatározott ügyekben akár büntetőeljárásokban is eljárhatna. 

Bár a közvélemény figyelmét várhatóan elsősorban az utóbbi jogosítványok fogják felkelteni, a piaci szereplők számára a közvagyonvédelmi vizsgálatok és felügyelet lehetnek sokkal relevánsabbak, ezért hírlevelünkben ezek gyakorlati üzleti következményeire koncentrálunk.

Automatikus vizsgálatok

A javaslat ugyanis messze nem csak állami, önkormányzati szerveket és cégeket érint. 

Ha a közbeszerzési, koncessziós, védelmi beszerzési, támogatási vagy állami forrásból (ideértve az állami támogatást és az államilag garantált hitelt is) származó bevétel az elmúlt 5 év közül bármely adóévben eléri az árbevétel 75%-át, akkor a Hivatal köteles közvagyonvédelmi vizsgálatot lefolytatni. Azaz a vizsgálat ezekben az esetekben nem mérlegelés kérdése. 

Az NVVH ún. közvagyonvédelmi vizsgálati hatásköre ezen túlmenően kiterjed többek között:

• közbeszerzési eljárásokban részt vevő vállalkozásokra;

• közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati megrendelésekből árbevételt realizáló társaságokra (akkor is, ha csak alvállalkozók voltak);

• korábban az államháztartás körébe tartozó vagyonnal gazdálkodók, valamint az állam résztulajdonában álló jogi személyek; 

• állami vagy európai uniós támogatásban részesülő vállalkozásokra, így pl. egyedi kormánydöntéses támogatásban, bármilyen EU-s vagy magyar költségvetés terhére folyósított pályázatban (pl. GINOP, NKFIH, stb.) vagy más támogatásban részesülő jogi személyek;

• bármilyen, közvetlenül vagy közvetetten államháztartási forrásból finanszírozott beszerzés vizsgálata akár a beszerzőnél, akár a szolgáltatónál (pl. tőkealapok, koncessziós jogosultak, hitel- vagy kölcsönfelvevők beszerzése); 

• bármelyik fenti kategóriába tartozó cég kapcsolt vállalkozásaira és a tényleges tulajdonosaira. 

Nem klasszikus hatósági ellenőrzésről van szó

A tervezet egyik legjelentősebb sajátossága, hogy az NVVH által lefolytatott vizsgálat nem közigazgatási hatósági eljárás. Elindításához elég egy bejelentés, panasz vagy a hatóság saját kockázatértékelése. Sőt, a megindult vizsgálatról nem is feltétlenül kell értesíteni az érintett jogi személyt.  

A vizsgálat ugyanakkor a klasszikus hatósági ügyekhez hasonlóan széles jogosítványokat tesz lehetővé a hatóság számára, pl. adatok, iratok, elektronikus okiratok megtekintése, beszerzése, helyszíni vizsgálat, elektronikus adatmentés, nyilatkoztatás, adatbázisok elemzése, stb. A vizsgálat során minden egyébként védett titokhoz (pl. üzleti titokhoz, banktitokhoz, adótitokhoz) hozzáférhet.

A parlamenti változat számos ponton részletesebb eljárási szabályokat és ügyfélgaranciákat tartalmaz, mint az eredeti normaszöveg. Az NVVH-nak pl. pontosabban kell meghatároznia a vizsgálat tárgyát és kereteit, valamint az egyes vizsgálati intézkedésekhez formálisabb döntések kapcsolódnak. 

Mindez ugyanakkor nem változtat azon, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat továbbra sem klasszikus közigazgatási hatósági eljárás, és az érintettek eljárási pozíciója több szempontból eltér a hagyományos hatósági ügyektől. Éppen ezért a jogi képviselet és tanácsadás szerepe a korábbi várakozásokhoz képest nőtt: a beépített szűkebb körű és éppen ezért kritikus fontosságú garanciák is csak akkor tudnak ténylegesen érvényesülni, ha a vállalkozások megfelelő szakmai támogatás mellett képesek azokkal élni. A további garanciák kikényszerítésében is jelentős szerepe lehet az ügyvédi tevékenységnek.

A támogatott vállalkozás teljes működését vizsgálhatják

Az egyik legfontosabb eleme a javaslatnak, hogy ha egy szervezet ingyenes államháztartási vagy európai uniós pénzügyi támogatásban, vagyonjuttatásban részesült, az NVVH nem kizárólag az adott projektet vagy támogatást vizsgálhatja. 

A normaszöveg alapján ugyanis a kedvezményezett szervezet teljes gazdálkodási tevékenysége vizsgálhatóvá válhat. Ez lényegesen túlmutat azon, amit a vállalkozások jelentős része a magyar vagy EU-s forrásokból finanszírozott támogatások eddig megszokott ellenőrzési gyakorlata során megismert. 

Akár állami felügyelet alá is kerülhet egy vállalkozás, miközben a reputációs kockázat is külön dimenzióvá válik.

A parlamenti javaslat egyik legjelentősebb újítása, hogy egy részletesen szabályozott közvagyonvédelmi felügyeleti rendszer jön létre. A felügyelet önálló hatósági eljárásban rendelhető el, és kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a Hivatal egy feltételezett közvagyoni sérelemmel érintett vállalat és kapcsolt vállalkozása működésébe közvetlenül beavatkozhasson. 

Bár a szabályozás garanciális elemekkel és rendszeres felülvizsgálati kötelezettséggel egészül ki, a lehetséges intézkedések továbbra is rendkívül széles körűek maradnak. A felügyelő többek között ellenjegyezheti a vagyoni kötelezettségvállalásokat, egyes esetekben tulajdonosi hatásköröket gyakorolhat, illetve közvetlen befolyást szerezhet a vállalat gazdálkodására.

A javaslat ugyan tartalmaz egy, a jogellenesen elrendelt felügyelethez kapcsolódó kompenzációs szabályt, azonban annak pontos gyakorlati jelentősége csak a későbbi jogalkalmazás során lesz megítélhető.   

Külön figyelmet érdemel, hogy a közvagyonvédelmi felügyelet elrendelését a Cégközlönyben és az NVVH honlapján is közzé kell tenni.  

Továbbá az NVVH a vizsgálatot lezáró jelentését általában is nyilvánosságra hozhatja, amennyiben annak társadalmi, gazdasági vagy költségvetési jelentősége ezt indokolja.

Mindez azt jelenti, hogy egy NVVH-vizsgálat kockázata már nem kizárólag hatósági, adózási vagy büntetőjogi síkon értelmezhető. Egy nagyvállalat számára adott esetben önmagában is jelentős következményekkel járhat egy nyilvánosságot kapó felügyelet vagy vizsgálati jelentés, függetlenül attól, hogy az később milyen további eljárásokhoz vezet.

Mit érdemes már most megtenni?

A parlamenti változat alapján még erősebbé vált az az üzenet, hogy az NVVH nem kizárólag a közszféra szereplőinek ügye lesz. A közpénzeket, támogatásokat, közbeszerzéseket, koncessziókat vagy más állami forrásokat érintő gazdasági szereplők széles köre kerülhet az új hivatal fókuszába. Emellett az NVVH egyre kevésbé tekinthető pusztán vizsgáló szervnek, és egyre inkább olyan intézményként jelenik meg, amely aktívan képes befolyásolni a vállalatok működését és kezdeményezni a további jogi lépéseket.

Az érintett vállalatok számára ezért célszerű lehet:

• közpénz- és támogatásérzékeny tevékenységek feltérképezése; 

• támogatási és közbeszerzési projektek célzott compliance átvilágítása;

• tulajdonosi és kapcsolt vállalkozási struktúrák felülvizsgálata;

• dokumentum- és adatmegőrzési folyamatok ellenőrzése;

• potenciális kockázatos ügyletek előzetes vizsgálata; 

• a vizsgálati helyzetre kialakított „defence file” jellegű védelmi dokumentáció elkészítése;

• vezetői és munkavállalói vizsgálati felkészítés;

• külső jogi és forenzikus szakértői támogatás előkészítése. 

A törvényjavaslat elfogadása esetén tehát a hangsúly várhatóan egyre inkább a megelőző kockázatkezelésre, a vizsgálatokra való felkészülésre, valamint a professzionális jogi és forenzikus védekezési stratégia kialakítására helyeződik át.