Koordinációs rendelet módosítása: fókuszban a kiküldetések, üzleti utak és A1 igazolások  

Az Európai Unió megállapodásra jutott a társadalombiztosítási jogszabályok felülvizsgálatáról és az Európai Parlament elfogadta a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK rendelet és a végrehajtási szabályokat tartalmazó 987/2009/EK rendelet módosítását (Koordinációs rendeletek). Ezt követően az Európai Tanács (Council of the EU) 2026. szeptember 28-án jóváhagyta az EP álláspontját, és így a jogi aktus elfogadottá vált.

A Koordinációs Rendeletek változtatásának célja az EU társadalombiztosítási koordinációs szabályainak modernizálása annak érdekében, hogy a növekvő határon átnyúló munkavégzés mellett egyértelműbb és méltányosabb legyen az alkalmazandó társadalombiztosítási rendszer és az ellátásokra való jogosultság meghatározása, miközben csökkennek az indokolatlan adminisztratív terhek és erősödik a visszaélések elleni fellépés.

A munkáltatók szempontjából kiemelt gyakorlati jelentőséggel bírnak a kiküldetési szabályokat és az A1 igazolásokhoz kapcsolódó eljárásokat érintő változások. Az új előírásokra a munkáltatóknak érdemes időben felkészülniük, és áttekinteniük, hogy azok milyen hatással lehetnek jelenlegi folyamataikra. Jelen cikkünk ehhez kíván gyakorlati segítséget nyújtani.

Mit érint a változás?

• Kiküldetésekre vonatkozó szabályok,
• A1 igazolás kiállításához szükséges egészségügyi szolgáltatásra jogosultság minimális időtartama,
• Üzleti utak és rövid távú tevékenységek mentesítése az A1 igazolás alól,
• A1 igazolási kérelem előzetes bejelentése,
• A1 javítása, visszamenőleges módosítása,
• Digitalizáció.

Mikortól alkalmazható?

A hatálybalépés a kihirdetést követő hónap első napja. A hivatalos lapban való megjelenésre előreláthatólag október végén kerül sor, így várhatóan novembertől lép hatályba, hiszen az Európai Tanács végleges/formális jóváhagyása már megtörtént.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Koordinációs rendeletek kiküldetésre vonatkozó új 12. cikkének rendelkezéseit csak 24 hónappal később, azaz – ha a jogi aktus novemberben kihirdetésre kerül – csak 2028. júliustól kell alkalmazni. A kétéves átmeneti időszak alatt a már meglévő és a korábban megkezdett kiküldetésekre továbbra is a régi szabályok vonatkoznak.

Kiküldetések – replacement workers

Kiküldetés során alapelvi szintű szabály, hogy egy másik tagállamba kiküldött munkavállaló, vagy önálló vállalkozó legfeljebb 24 hónapig továbbra is a küldő tagállam társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alatt marad, feltéve, hogy a munkavállaló kiküldetésének nem célja egy korábban kiküldött munkavállaló felváltása.

A 883/2004/EK rendelet 12. cikke eddig kizárta, hogy a kiküldetés szabályait olyan munkavállalóra alkalmazzák, akit egy másik személy helyettesítésére küldenek ki. A módosítás ugyanakkor részletesebben rendezi az egymást követő kiküldetések kezelését és a helyettesítő munkavállalókra vonatkozó szabályokat is pontosítja.

Ha a kiküldött munkavállalót a fogadó államban egy másik munkavállaló váltja fel, a küldő állam társadalombiztosítási szabályainak alkalmazása továbbra is fenntartható, amennyiben a fogadó államban végzett munka összesített időtartama nem haladja meg a 24 hónapot, és a kiküldetés egyéb feltételei is teljesülnek.

A jelenlegi szabályok alapján a kiküldetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók arra a munkavállalóra, akit egy másik kiküldött munkavállaló helyettesítésére küldenek egy másik tagállamba. A módosítás tehát ezen változtat: bizonyos feltételek teljesülése esetén a helyettesítő munkavállaló is a küldő állam társadalombiztosítási rendszerében maradhat.

Nem változik, azaz továbbra is hatályban marad az a lehetőség, hogy a Koordinációs rendelet 16. cikke alapján külön kérelemre a hatóságok hozzájáruljanak, hogy a kiküldetés alatti biztosítás a küldő országban maradjon. Ez a lehetőség a kiküldetés főszabály szerinti időtartamán túl is alapot teremthet a küldő állam társadalombiztosítási jogszabályainak további alkalmazására.

Ismételt kiküldetések ugyanabba a tagállamba – cooling-off időszak

Az ismétlődő kiküldetéseknél a küldő ország jogszabálya alatt akkor maradhat a biztosított magánszemély, ha az előző tevékenységi időszak végétől számított legalább két hónap eltelt. Így, a 24 hónapos kiküldetési időszak leteltét követően ugyanazon személy esetében nem lehet azonnal új kiküldetési időszakot indítani ugyanabba a tagállamba: ehhez főszabály szerint legalább két hónapos megszakítás szükséges. (Ez nem ugyanaz az eset, mint amikor a meglévő A1 igazolás a 16. cikk alapján meghosszabbításra kerül. Az említett esetben a kiküldetés véget ér és azt követően kerülne sor újabb kiküldetésre ugyanabba a tagállamba.)

Fentiek alapján felmerül a kérdés, hogy hogyan fér össze az tiltás, hogy a kiküldött ne egy másik korábban kiküldött munkavállalót váltson fel, azzal a módosítással, amely megengedi, hogy a kiküldöttet egy másik munkavállaló váltsa fel, feltéve, hogy a fogadó államban végzett munka összesített időtartama nem haladja meg a 24 hónapot?

Álláspontunk szerint a két szabály várhatóan így működik együtt:

• 24 hónapon belül a helyettesítő munkavállaló alkalmazása megengedett lehet, ha a teljes munkavégzés nem lépi túl a 24 hónapot; és
• 24 hónap elérése után viszont már nem lehet azonnal ugyanazzal a személlyel tovább folytatni ugyanazt a tevékenységet a küldő állam jogának fenntartásával, hiszen a két hónapos várakozási időt be kell tartani, amennyiben a munkáltató a 12. cikk alapján tervez újabb A1 igazolást igényelni ugyanabba a tagállamba. 

Párhuzamos tevékenység – 24 hónapos időtartam és a munkáltató fogalma

Ha egy munkavállaló rendszeresen két vagy több tagállamban dolgozik, meg kell határozni, hogy melyik ország társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik. Amennyiben munkájának jelentős részét (25%-os szabály) a lakóhelye szerinti tagállamban végzi, főszabály szerint ennek az országnak a társadalombiztosítási szabályai alkalmazandók.

A 13. cikk alapvető logikája változatlan marad, a módosítások elsősorban az A1 igazolások időtartamára, valamint a munkáltató fogalmára vonatkoznak. A főbb módosítások a következők:

• Az A1 igazolás időtartama: a több tagállamban történő munkavégzés esetén az első A1 legfeljebb 24 hónapra lenne kiadható, ugyanakkor megújítható lenne. Fontos megjegyezni, hogy a 13. cikkben szereplő 24 hónapos időtartam nem a kiküldetés hosszára vonatkozik. Ennek az időtartamnak jelentősége abban áll, hogy legfeljebb ilyen időszakra lehet előzetesen meghatározni az alkalmazandó társadalombiztosítási jogot, valamint kiállítani az ehhez kapcsolódó A1 igazolást, amely szükség esetén és a feltételek megléte alapján megújítható.

• A munkáltató meghatározása: a módosítás pontosítja, hogyan kell meghatározni, hogy a 13. cikk alkalmazásában mely vállalkozás tekintendő munkáltatónak. Ha a fent említett 25%-os kritérium nem teljesül, az alkalmazandó jogot további szempontok, többek között a munkáltató székhelye vagy üzleti tevékenységének helye alapján kell meghatározni. A munkáltató, vagy a vállalkozás bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye az a hely, ahol az alapvető döntéseket meghozzák, ahol a forgalom keletkezik, és ahol a közgyűléseket tartják.

A1 igazolás kiadásának feltétele – 3 hónapos egészségügyi szolgáltatásra jogosultság

Jelentős változás, hogy 3 hónapig kell egészségügyi szolgáltatásra jogosultság a hazai rendszerben, ahhoz, hogy kibocsájtsák az A1 igazolást. Jelenleg legalább 30 napig kell a kiküldöttnek egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal rendelkeznie, hogy A1 igazolást kaphasson, így ez az időtartam jelentősen meghosszabbodik.

A Koordinációs rendeletek módosítása alapján az a személy is kiküldhető, akivel a másik tagállamba történő kiküldés céljából létesítettek munkaviszonyt, feltéve, hogy közvetlenül a munkavállalás kezdete előtt már legalább három hónapja azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozott, amelyben a kiküldő munkáltató letelepedett.

Üzleti utak és rövid távú tevékenységek mentesítése az A1 igazolás alól

Az A1-es igazolások szükségessége és igénylése egyszerűsödik, ugyanis jelenleg nincs olyan minimális időtartam, amelyre nem lenne szükség A1 igazolásra.

A módosítás bevezeti az „üzleti út” fogalmát, így üzleti útnak minősül az időben korlátozott, a munkáltató vagy az önálló vállalkozó üzleti érdekéhez kapcsolódó tevékenység. Ide tartozik például a részvétel:

• üzleti tárgyaláson,
• találkozón, konferencián,
• szemináriumon,
• képzésen, illetve
• kulturális vagy tudományos eseményen.

Nem minősül azonban üzleti útnak:

• a szolgáltatásnyújtás,
• az áruszállítás.

Fentiek alapján a jövőben nem kell előzetesen A1 igazolást kérelmezni:

• egyes üzleti utakra; valamint
• az építőipari ágazat kivételével, azokra a rövid távú tevékenységekre, amelyek teljes időtartama egy 30 egymást követő napból álló időszakon belül nem haladja meg a három egymást követő munkanapot.

A módosítások alapján nem kell előzetesen tájékoztatni az illetékes intézményt és A1 igazolást kérelmezni az üzleti utak esetében.

Ezen kívül, ugyanez a mentesség lesz alkalmazandó azokra az egyéb tevékenységekre is, amelyek teljes időtartama egy 30 egymást követő napos időszakon belül nem haladja meg a három egymást követő munkanapot.

Az építőipari tevékenységeknél sem a rövid időtartam önmagában, sem az üzleti út megléte nem jelent mentességet, itt továbbra is fennmarad az előzetes tájékoztatási-, és A1 igazolás igénylési kötelezettség.

A módosításokban van egy érdekes kettősség: (i) ugyan kevesebb A1-et kell igényelni, de (ii) több belső ellenőrzésre és dokumentációra lehet szükség a mentesség alátámasztásához. Pl. az üzleti utakat illetően, a munkáltatónak minden üzleti útnál meg kellene állapítania, hogy az adott utazás megfelel-e a vonatkozó definíciónak, és a mentességet megfelelő dokumentációval alá kellene támasztania. Ez nagyobb felelősséget helyezhet a munkáltatóra.

12. cikk alapján igényelt A1 igazolási kérelem előzetes bejelentése

Kiküldetés esetén a munkáltatónak (önálló vállalkozó esetében az érintett személynek) a tevékenység megkezdése előtt:

• jeleznie kell a külföldi munkavégzést az illetékes intézmény felé,
• kérelmeznie kellene az A1 igazolás kiállítását.

Ez azt jelenti, hogy a kiküldetést megelőzően a kérelmet be kell nyújtani az illetékes hatósághoz, de amennyiben az igazolás nem készül el időben, az illetékes hatóság automatikus átvételi elismervényt ad, amely igazolja, hogy az eljárás folyamatban van és az illetékes intézményt a munkáltató szabályszerűen értesítette.

A tagállamok a nemzeti joguk alapján arányos intézkedéseket alkalmazhatnak a munkáltatóval (vagy önálló vállalkozó esetén az érintett személlyel) szemben, ha elmulasztja az előzetes értesítési vagy A1 igazolás kérelmezési kötelezettséget; ugyanakkor a munkavállaló társadalombiztosítási helyzete nem változik meg automatikusan csak emiatt. 

A1 javítása, visszamenőleges módosítása – tagállami észlelés alapján

A jelenlegi gyakorlat szerint (C 527/16 Alpenrind és társai Európai Bírósági döntés) az A1 igazolás köti a fogadó tagállam hatóságait és bíróságait, még akkor is, ha felmerül, hogy azt tévesen állították ki. Mindaddig kötelező elfogadni, amíg a kiállító tagállam intézménye azt nem vonja vissza vagy nem nyilvánítja érvénytelennek (kivétel: csalás).

A módosítás a jelenlegi rendszerhez képest részletes eljárási és együttműködési szabályokat vezet be az A1 igazolások felülvizsgálatára.

Digitalizációs cél

A módosítások egyik legfőbb célja a társadalombiztosítási koordinációs rendszer további digitalizálása. Az Európai Unió célja, hogy a határokon átnyúló foglalkoztatással kapcsolatos eljárások egyszerűbbé, gyorsabbá és átláthatóbbá váljanak mind a munkáltatók, mind a munkavállalók, valamint a tagállami hatóságok számára.

Ennek érdekében a módosítások ösztönzik az elektronikus ügyintézés szélesebb körű alkalmazását. A módosítás kifejezetten előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a lehetőséget arra, hogy az alkalmazandó társadalombiztosítási jog meghatározására irányuló kérelmek teljes egészében online benyújthatók és kezelhetők legyenek.

A reform jelentős hangsúlyt helyez továbbá az EESSI (Electronic Exchange of Social Security Information) rendszer szerepének erősítésére is. Az EESSI a tagállami társadalombiztosítási intézmények közötti elektronikus adatcsere uniós platformja, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságok gyorsan és biztonságosan osszanak meg adatokat egymással, így ezáltal csökkenjenek az ügyintézési idők és a hibalehetőségek. 

Felkészülés a módosítások alkalmazására

A következő két évben körültekintően kell eljárni, mivel számos országban, köztük Magyarországon is, fokozatosan történik az új rendelkezések bevezetése.

A munkáltatók számára – többek között – különösen az alábbi változások lehetnek meghatározók:

• az üzleti utakra és a nagyon rövid tevékenységekre vonatkozó kivételek az A1-eljárás alól,
• az előzetes értesítés intézménye a 12. cikk szerinti A1 igénylésről,
• a helyettesítő munkavállalóra vonatkozó szabály alkalmazása,
• a három hónapos követelmény vizsgálata, előzetes egészségügyi szolgáltatásra jogosultság a hazai rendszerben.  

A munkáltatóknak felül kell vizsgálni majd a jelenlegi és jövőbeli gyakorlatukat a rövidebb és hosszabb kiküldetések vonatkozásában, különösen a rövid üzleti utakra és a távoli, határokon átnyúló kiküldetési megállapodásokra vonatkozó belső protokollokat és adott esetben módosítani szükséges a vonatkozó kiküldetési szabályzatot. 

Az EY szakértői készséggel állnak az ügyfelek rendelkezésére a módosítások értelmezésében, a várható hatások felmérésében, valamint a szükséges belső folyamatok és szabályzatok felülvizsgálatában, illetve aktualizálásában. Szakértőink támogatást nyújtanak többek között a kiküldetési és nemzetközi foglalkoztatási gyakorlatok áttekintésében, az A1 igazolásokhoz kapcsolódó eljárások kialakításában, valamint az új szabályoknak való megfelelés biztosításában.

Gyakran Ismételt Kérdések