Szigorú adóhatósági gyakorlatok a magánszemélyek adózásában

Az utóbbi években jelentős változások történtek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eljárásmódjában az adóellenőrzések, valamint a késedelmi pótlékok és bírságok kiszabásával kapcsolatban. A hatóság szigorúbb ellenőrzéseket végez, a késedelmi pótlékok összege emelkedett, és a magánszemélyek is a figyelem középpontjába kerültek a vállalatok és munkáltatók mellett.

A 2025. évi személyi jövedelemadó bevallások benyújtásának határideje 2026. május 20. napja volt. Általánosságban elmondható, hogy a NAV az adóbevallás tartalmát egy kb. 30 napos intervallum alatt dolgozza fel, illetve könyveli a magánszemély adófolyószámlájára. Így várhatóan azoknak a személyeknek, akiknek a bevallásával kapcsolatosan az adóhatóságnak kérdése merül fel, vagy késedelmi pótlékot ír elő a késedelmesen megfizetett adókötelezettségek miatt (például negyedéves adóelőleg), még a nyáron adóhatósági megkeresés várható. 

A késedelmi pótlék kivetésének szabályai

Az adófizetési kötelezettség nem határidőben történő teljesítése esetén az esedékesség időpontjától számítva késedelmi pótlékot számít fel az adóhatóság, vagyis, már az adókötelezettség esedékességének napját követő naptól, mint kezdőnaptól, késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék napi pótlékolással kerül kiszámításra, amelynek mértéke a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat (2026. július 6-án 6,00%), öt százalékponttal növelve, és ennek háromszázhatvanötöd része. A NAV hivatalos tájékoztatása szerint a késedelmi pótlékot 2025 januárjától havi gyakorisággal számítják fel, és amint az összege eléri az 5000 forintot, azt havonta előírják az adófolyószámlán. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a NAV már az első késedelmes naptól kezdve automatikusan kiszabja a pótlékot mind a magánszemélyek, mind a vállalatok esetében, nem várva meg az egy hónapos türelmi időt.

A kivetett késedelmi pótlékról a NAV azonnal értesítést küld az érintetteknek, és ha a tartozás nem kerül rendezésre, újabb fizetési felszólítást küldenek.

Visszatérve az adóbevallás tartalmára, a 2025. évi személyi jövedelemadó bevallás adatszolgáltatást tartalmaz a 2025. évben felmerült negyedéves adóelőleg-kötelezettségekről, azoknál a magánszemélyeknél, akiknek például külföldről származó, összevont adóalapba tartozó jövedelme volt. Mivel az adóhatóság ezekben az esetekben év közben nem rendelkezik megfelelő kontroll adatokkal, a kötelezettségeket csak az adóbevallás benyújtását követően tudja könyvelni, és ekkor állapítja meg a késedelmi pótlékot is. Emiatt javasolt az érintettek adófolyószámláját is megnézni, bár a fentiek szerint az adóhatóság külön értesítést is küld a késedelmi pótlék összegéről.

Magánszemélyek a fókuszban

Korábban a hatósági intézkedések és bírságok főként a vállalatokat érintették, mivel esetükben jelentősebb bírságokat és késedelmi pótlékokat tudtak kiszabni. Mostanra azonban a NAV a magánszemélyekre is nagyobb figyelmet fordít, pl. támogatási eljárásokat indít külföldről származó adatszolgáltatások alapján (pl. külföldi pénzügyi intézményeknél fennálló számlák kapcsán); illetve ahogy a fentiekben is jeleztük, egyre gyakoribb, hogy az éves személyi jövedelemadó bevallás leadása után azonnal kiszabja a késedelmi pótlékot, ha a külföldi forrású munkaviszonyos jövedelem esetében a negyedéves adóelőlegek nem lettek befizetve a megfelelő határidőben.

Ha a magánszemély nem tudja határidőre benyújtani az adóbevallását, mert önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére a szükséges iratok és információk május 20. napjáig (ez tipikus pl. külföldről származó jövedelem esetében), akkor továbbra is élhet a határidőhosszabbítás lehetőségével. A határidőhosszabbításnak különös jelentősége lehet akkor is, ha az adott személy összevonás alá eső jövedelme USA forrású, és a magyar adóbevallásában a beszámítás intézményével szeretne élni, azonban még nem áll rendelkezésére a végleges amerikai adóbevallás. Minden olyan esetben, amelynél hiányzik valamely adat az adóbevallás helyes véglegesítéséhez, javasolt határidőhosszabbítási kérelmet benyújtani az adóhatóság felé, május 20. napjáig.

Amennyiben a magánszemély a határidőhosszabbítással élt, a bevallási és esetleges befizetési kötelezettségét a szükséges információk elérhetőségétől számított 15 napon belül, de legkésőbb november 20. napjáig kell teljesítenie. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az érintettnek fizetendő adót tartalmaz az adóbevallása, a határidőhosszabbítási kérelem nem mentesíti a késedelmi pótlék alól, hiszen a vonatkozó szabályok szerint csak elháríthatatlan külső ok esetében mentesülhet az adózó a késedelmi pótlék alól. Így a felmerülő késedelmi pótlékot meg kell fizetni az adó befizetésének törvényi határideje és annak tényleges befizetése között.

Az elmúlt egy évet megelőzően, ha a magánszemély a személyi jövedelemadó bevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentést megtette és november 20. napjáig benyújtotta a bevallását, akkor a hatóság nem vizsgálta a 15 napos határidő betartását, illetve nem szabott ki késedelmi pótlékot sem. Újabban azonban a NAV a 15 napos határidő betartását is fokozottan vizsgálja. A határidő-hosszabbítással benyújtott bevallások esetében egyre gyakrabban kér bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a bevallás elkészítéséhez szükséges adatok és információk csak május 20. után álltak rendelkezésre, valamint arra is, hogy az adózó a bevallását ezek elérhetővé válását követően, a jogszabályban előírt 15 napon belül nyújtotta be.

Negyedéves adóelőlegek és havi bevallások

Hangsúlyozzuk, hogy a negyedéves adóelőleg befizetéseinek határidejére fokozottan figyelni kell. Ha a magánszemély például rendelkezik ingatlanbérbeadásból származó jövedelemmel, amely nem kifizetőtől származik, vagy külföldről származó munkajövedelemmel, akkor negyedéves adóelőleg megfizetésére kötelezett. A negyedéves adóelőlegek megfizetésének határideje mindig a negyedévet követő hónap 12. napja. Mivel negyedévente az adózónak csak befizetési kötelezettsége keletkezik, ezért az adóhatóság csak az éves személyi jövedelemadó bevallás leadásakor fog értesülni arról, hogy a magánszemély olyan jövedelemmel is rendelkezett a tárgyévben, amely után negyedéves adóelőleget kell fizetnie.

Néhány évvel ezelőtt a hatóság lényegesen megengedőbb gyakorlatot követett. Ha a negyedéves adóelőlegek nem kerültek időben befizetésre, a késedelmi pótlék összege általában nem volt jelentős az adótartozás mértékéhez képest. Ezen felül, sok esetben, ha maga az adókötelezettség befizetésére sor került december 31. napjáig, akkor a késedelmi pótlék kivetése elmaradt.

Ezzel szemben a személyi jövedelemadó bevallások leadásakor az az újabb tapasztalat, hogy az adóhatóság a bevallás leadásával automatikusan kiveti a késedelmi pótlékot a határidőben be nem fizetett adóelőlegre. A magánszemély adófolyószámlájára minden határidőt követő napra kiveti a késedelmi pótlékot, egészen addig, amíg az adóelőleg befizetésre nem kerül. Amennyiben a késedelmi pótlék kivetésekor a magánszemély rögtön nem fizeti be az elmaradt adóelőleget, akkor előfordulhat, hogy a hatóság újabb késedelmi pótlékot vet ki, egészen addig, amíg a kötelezettség befizetésre nem kerül. Megjegyezzük, hogy a késedelmi pótlék mint kötelezettség után további késedelmi pótlékot nem lehet kivetni.

Korábban nem volt jellemző, de újabban a hatóság a mulasztási bírságot is kiveti, ha a havi bevallások nem kerültek időben benyújtásra, függetlenül attól, hogy a kötelezettségek befizetésre kerültek-e vagy sem.  Megjegyezzük, hogy mulasztási bírság bármely kötelező adatszolgáltatás elmaradása esetén felmerülhet, pl. olyan esetben is, amikor a magánszemély az Európai Gazdasági Térség másik államában válik biztosítottá, és ennek bejelentését mulasztja el az érintett hatóság felé (NEU70 nyomtatvány).

Összegzés

A fenti tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a NAV az utóbbi egy évben szigorúbban ellenőrzi a magánszemélyek adózását. A késedelmi pótlékot már az első naptól kezdve kiszabják, és havi gyakorisággal számítják fel. A magánszemélyeknek és a munkáltatóknak is figyelniük kell a határidőkre, hogy elkerüljék a büntetéseket és a késedelmi pótlékok kiszabását, amelyek hosszabb időn át fennálló késedelmek esetében jelentős összegeket el tudnak érni. 

Q&A