Zöld hitelezés, zöldebb gazdaság

Az MNB ajánlásain keresztül mutatjuk be, hogyan készülhet fel a hazai pénzintézeti rendszer  az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok kezelésére. 

AMagyar Nemzeti Bank 2020. decemberében megjelent Zöld Ajánlás tervezete európai viszonylatban az első fecskék között említhető. A klímaváltozás hatásaira reagáló harmonizált EU-s jogrendszer és szabályozói eszközök bevezetése még évekre van tőlünk, noha kidolgozásuk már elkezdődött a prudens hitelintézeti kockázatkezelés terén. 

Az MNB ajánlásában megfogalmazottakat mintegy iránymutatásként vezeti be a hazai pénzintézetek gondolkodásába. Felkészülésre, valamint fokozatos átállásra int, hogy a jövőben várható, kötelező erejű szabályozásnak való megfelelés a lehető leggördülékenyebb folyamattá váljon.

A bankrendszer nem immunis az éghajlatváltozással szemben

Míg korábban a körkörös gazdaság („circular economy”), fenntartható fejlődés („sustainability”) és környezettudatos („eco-friendly”) gazdálkodás a társadalmi felelősségvállalás hívószavai voltak, ma már sokkal inkább gazdasági tartalmat társítanak hozzájuk a vállalatvezetők és hitelezőkként a bankok is.

Klimatológus szakértők szerint az éghajlatváltozás egyre nagyobb negatív hatással lesz a munkaerő termelékenységére és az általános gazdasági növekedésre is, ami hozzájárulhat jövőbeli pénzügyi válságok kialakulásához. Tovább gyűrűzve pedig alapjaiban rendítheti meg a bankrendszer stabilitását.

Számos példát láttunk arra a közelmúltban, hogy egy-egy éghajlati katasztrófa milyen súlyos gazdasági következményekkel járt, szerencsénkre mindezeket a tengerentúlról szemlélhettük. 

Továbbá, a bankok csaknem 50 százaléka szenvedett el jelentős veszteségeket hitelállományi portfólióján. Hosszú távon azonban rendszerszintű változás indult el: az öböl-parti pénzügyi intézmények a hitelminősítési rendszer logikájába beépítették az éghajlati kockázatokat is, így szegmentálva a hitelminősítéseket.

A hitelintézetek fogékonyak a modern üzleti logika alkalmazására

A Zöld Ajánlás számos nemzetközi bevett gyakorlat banki bevezetésére tesz ajánlást – amelyek ezidáig a kiemelt figyelem ellenére konkrétumok nélkül maradtak –, többek között a következőkre. A kockázati tényezők között az éghajlatváltozásból eredő fenyegetettséget feltétlenül azonosítani, mitöbb ezt célzó teljesítménymutatóval érdemes értékelni. Egy intézményen belüli stratégiai kérdést igencsak nehezen lehet menedzselni arra dedikált, felelős csapat nélkül. A Magyar Nemzeti Bank ezért arra ösztönzi a hazai hitelintézeteket, hogy szervezeti struktúrájukban jelöljenek ki a témában szakértőket, és a legfelsőbb döntéshozók naprakész információkkal rendelkezzenek a bank portfóliójának klímakockázati szintjéről. A folyamatos tájékozódás mellett, 

Mind az éghajlatváltozásra aktívan reagáló vállalatok, mind annak elszenvedői esetében van teendője a banki szférának: A környezeti fenntarthatóságot célzó társaságok hitelfelvételi törekvéseit támogatni, illetve hitelezési feltételeit javítani ajánlott – akár új banki termékek bevezetésével is. Ezzel akár egy teljes iparág modernizációját segítheti elő a bankszektor, ami hosszú távon a GDP növekedési ütemét is fokozni lehet képes. Míg a környezeti szempontból káros tevékenységet végző vállalatok hitel-állományának csökkentése kockázat mérséklő, diverzifikációs cél.

Az EY nemzetközi szinten és Magyarországon is kiemelten foglalkozik azzal, mely területeken érhetnek el látványos előrelépést a bankok. Legutóbbi tanulmányunk eredményei hangsúlyozzák a környezetbarát pénzügyi szolgáltatások bevezetésének fontosságát, a vállalaton belüli sokszínűség erősítésének szükségességét, valamint sürgeti a beszállítóikkal szembeni szigorúbb elvárások felállítását.